Szereplők: Vuk: róka, a történet főhőse (a neve azt jelenti, hogy minden rókának félre kell állni az útjából, ha vadászatra indul) Kag: Vuk apja Iny: Vuk anyja Iny: Vuk testvére, akit a Simabőrű elfog, és Pannának nevez Karak: Vuk nagybátyja, a történet folyamán később a gyámja Bark: rókafiú, Inynek, Vuk húgának ismerőse Csele: rókalány, Bark húga,…
Mikszáth Kálmán novellái a Cserhát domborulatai és az Ipoly völgye mentén vezetnek el minket, ötvözve a valós földrajzi helyszíneket a szerző fantáziájának termékeivel. E tizenöt kis történet időnként valós, máskor kitalált helyeken bontakozik ki. A novellák színterei között megtalálható a valóságban létező Cserhát és az Ipoly, azonban a legtöbb falunév kizárólag Mikszáth képzeletéből származik. A…
Petőfi Sándor „A helység kalapácsa” című alkotása, mely 1844-ben látott napvilágot és a későbbi, széles körben ünnepelt „János vitéz” előfutára volt, komoly felháborodást keltett korában. E rendkívül humoros, komikus eposzként – vagy inkább vígeposzként – ismert mű jelentősen túlmutat a műfaj korábbi darabjain. Helytállóbb volna azt eposzparódiának vagy műfajparódiának titulálni. A mű nem csupán egy…
A Szigetvár ostroma és hősi védelme már Zrínyi Miklós korában is inspirálta a 16-17. századi művészeket. Sokféle alkotás született e témában, legyen az legenda, népdal, műdal, elbeszélés vagy egyházi ének, mind Horvátországban, mind Magyarországon. Ezeket az alkotásokat katolikus és protestáns szertartások során egyaránt előadták. Egyes művek szerzőjének vagy feljegyzőjének neve is fennmaradt. Zrínyi Miklós ezekből…
A szabadságharc bukása után Arany János rövid ideig Nagyszalonta környékén bujkált, majd járási írnokként dolgozott. 1851-ben Tisza Lajos hívására Gesztre költözött, ahol fél éven át Tisza Domokost tanította költészetre. Ezt követően Nagykőrösre ment, ahol a helyi gimnáziumban magyar-latin szakos tanárként folytatta pályafutását. Nagykőrösi évei alatt születtek meg híres balladái, amelyek két fő témát ölelnek fel:…
Táborozók: Bádogos – fején fényesre csiszolt bogrács; „csak az a miénk, amit megeszünk” Szinyák – kormos petrofőzőt hoz, „Üdv, Cézár, a túri morák neked szalutálnak!” Cseppcsányi Elemér – hegedű, rókafarkú fűrész Kece – zseblámpa Tuka – háromszemélyes sátor Palánk Géza – taxival érkezett, horgászfelszerelés, cseh túrasátor, összehajtható kempingszék, hűtőtáska, plédek A táborozás időtartama: 3 nap…
Szereplők: Oblonszkij család: Sztyepan Arkagyics Oblonszkij herceg (Sztyiva) Darja Alekszandrovna Oblonszkaja hercegné (Dolly; szül. Scserbackaja hercegnő) – Sztyepan A. felesége Mlle. Roland – Sztyepan A. szeretője, a gyerekek nevelőnője Matvej – komornyik Tánya és Grisa – Oblonszkijék gyermekei Matrjona Filimonovna – dajka Karenyin család: Anna Arkagyjevna Karenyina (szül. Oblonszkaja hercegnő) – a címszereplő, Sztyepan A. húga Alekszej Alekszandrovics…
Tolsztoj „Az Ivan Iljics halála” című műve kiemelkedik kisepikai alkotásai közül mintegy tökéletes példánya. A negyvenöt éves törvényszéki bíróról, Ivan Iljicsről szóló történet kezdetben a harmónikus élet látszatát kelti, amely összeomlik, amikor kiderül, hogy a főhős rákos. Ekkor ébred rá, hogy addigi értékei hamisak és üresek voltak, és élete egy megállíthatatlan hanyatlás volt a hazugságok…
Szereplők: Kästner, az író Kästnerné, Az író anyja Bökh doktor – az internátus vezetője, a gimnazisták körében csak „Justus” Nemdohányzó – később Robert Uthoff, Justus egykori barátja Johnny Trotz – A repülő osztály vezetője Martin, Sebastian, Fridelin, Matthias, Kreuzkamm és Uli – alsó tagozatos gimnazisták, a színdarab szereplői Egerland – egy reálgimnazista, az előbbiek ellenfele…
Az Iliasz (ógörögül: Ἰλιάς, IPA /iːliás/) Homérosz műve, amely az ókori görög irodalom egyik legnagyobb tekintélyű eposza, és a világirodalom egyik legfontosabb alkotásának számít. Már a mű első soraiból („Haragot, istennő, zengd Péleidész Akhileuszét, / vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak”) kiderül, hogy az Iliasz nem a trójai háború teljes történetét meséli el, hanem…
