Szereplők:
Winston Smith
Julia
O’Brien
Nagy Testvér
George Orwell, született Eric Arthur Blair néven, 1903-ban látta meg a napvilágot Indiában. Brit nevelése után már fiatal korában elkezdett írni, első írásai középiskolai lapokban jelentek meg. Tanulmányai befejeztével visszatért Indiába, és csatlakozott a burmai rendőrséghez, de az angol gyarmati rendszer iránti ellenszenv miatt öt év elteltével felmondott.
Ezt követően Európa szegényebb rétegei között élt; előbb Párizsban, később Londonban próbálkozott a szerencséjével. Az írásból kezdetben nem tudott megélni, ezért könyvesbolti alkalmazottként és haditudósítóként is dolgozott a spanyol polgárháború idején.
Orwell kezdetben a baloldali ideológiák támogatója volt, de a Sztálin vezette Szovjetunió politikája miatt később elhatárolódott ezektől. Élete során többször menekült, állandó félelemben élt, attól tartva, hogy merénylet áldozata lesz.
Saját gyermeke nem született, így feleségével egy kisfiút fogadtak örökbe. A második világháború alatt harcolt, és ebben az időszakban írta híres művét, az Állatfarmot. Felesége halála után a Jura szigetére költözött, ahol megírta disztópikus regényét, a 1984-et, amelyet csak néhány hónapig élvezhetett, mielőtt 1950-ben tüdőbajban elhunyt.
Orwell művei gyakran tartalmaznak politikai és társadalmi kritikát, amelyek ma is aktuális üzeneteket közvetítenek, mint például a 1984 című regénye.
George Orwell: 1984 olvasónapló
Az 1984 című regény világképe szándékosan von párhuzamot a totalitárius rezsimekkel, különösen a sztálinista Szovjetunió jellegzetességeivel. Orwell olyan időszakban élt, amikor a diktatúrák, mint a szovjet, vagy a náci Németország valós fenyegetést jelentettek, tömeges éhezésekkel, kényszermunkákkal és kivégzésekkel járva.
A történet Londonban játszódik, amely az Óceánia nevű fiktív állam egyik tartománya, az Egyes Leszállópálya fővárosa. Óceánia már évtizedek óta folytat véget nem érő háborúkat hol Eurázsiával, hol Keletázsiával. A három nagyhatalom közötti céltalan harc jelentős hatással van a mindennapi életre: az ipar kizárólag a fegyvergyártásra összpontosít, ami folyamatos hiányt okoz a lakosság körében.
Orwell művében a háború sújtotta városok és a nyomorúságos körülmények között élő emberek ábrázolása egy olyan valóságot fest le, amely különösen az angolok számára volt érzékelhető a második világháború közeli borzalmai által.
Az Óceánia kormányzati rendszere a brit modellt idézi négy egymással ellentétes funkciót ellátó minisztériummal: a Béke-minisztérium kezeli a háborús ügyeket, az Igazság-minisztérium a propagandáért felelős, a Szeretet-minisztérium a kínzásokat irányítja, míg a Bőség-minisztérium az élelmiszerhiány kezelésével foglalkozik.
Az államot a rejtélyes és mindenható Nagy Testvér vezeti, aki a plakátokon egy körülbelül negyvenöt éves, sűrű fekete bajuszos, durva arcvonású férfi képében jelenik meg, a „NAGY TESTVÉR SZEMMEL TART” felirat kíséretében. A Párt, amelyet a Gondolatrendőrség segítségével irányít, szigorúan érvényesíti az Angszoc (Ingsoc) ideológiáját, így biztosítva az állam teljes ellenőrzését az egyének felett.
Nagy Testvér félelmetes riválisaként szerepel Emmanuel Goldstein, aki korábban a Párt tagja volt, de a szervezet korai szakaszában kizárták. Goldstein a Testvériség nevű ellenzéki mozgalom vezetőjeként tűnik fel.
Az olvasók számára azonban kérdéses marad, hogy a Testvériség valós mozgalom-e, vagy csak egy kitalált szervezet; felmerül a lehetőség, hogy Goldstein karakterét a Párt hozta létre. Továbbá, nem tisztázódik egyértelműen, hogy Nagy Testvér valóságos személyiség-e, a Párt fikciós kreálmánya, vagy esetleg már elhunyt egykori vezető. O’Brien válasza is erre utalhat, amikor Smith megkérdi tőle ezt.
A Párt három jelmondata, amely mindenhol látható:
- „A HÁBORÚ: BÉKE
- A SZABADSÁG: SZOLGASÁG
- A TUDATLANSÁG: ERŐ”
George Orwell „1984” című regényében egy olyan világot mutat be, ahol a béke valójában állandó háborút, a szabadság teljes kontrollt, a tudás pedig tudatlanságot jelent. Ezek a szélsőséges körülmények a kifejezések jelentésének elvesztéséhez vezetnek, a jelmondatok pedig axiomatikus állításokká válnak. A regényben ábrázolt térkép részben spekulatív jellegű: egyes területek határai pontosan meghatározottak, míg mások csak feltételezésekre épülnek. A történet végére a hírek szerint Óceánia meghódította egész Afrikát.
A világot három autoriter nagyhatalom uralja, amelyek funkcionálisan hasonlóak: Óceánia, Eurázsia és Keletázsia. Eurázsia a neo-bolsevizmust, Keletázsia pedig hivatalosan a halálimádatot hirdeti, amely gyakorlatilag az önkiirtás ideológiáját jelenti.
Fontos, hogy a lakosság ne ismerje fel az államok ideológiáinak alapvető azonosságát, így mindig az aktuális ellenség ideológiáját ítélik el. George Orwell „1984” című regényében az 1940-es évek végén Óceánia a Brit Birodalom, az Amerikai Egyesült Államok és Latin-Amerika területeit foglalja magában, Keletázsia Kína és Japán, míg Eurázsia a Szovjetuniót és kontinentális Európát öleli fel. A történelmi rendellenesség, hogy az Egyesült Királyság Óceánia része, a regény szerint kérdéses.
Az újbeszél, Óceánia hivatalos nyelve, egyedülálló jellegzetessége a szókincs folyamatos csökkenése. Az állam nem tartja szükségesnek az összetett nyelvi struktúrák fenntartását, így az újbeszél a szavak tudatos eltávolítására épül. Syme, a regény egyik szereplője szerint az ige- és melléknévi készlet drasztikus csökkentése mellett a főnevek százai is eltávolíthatók. „Ha van ‘jó’ szavunk, mi szükség van a ‘rossz’ szóra? ‘Nemjó’ éppen olyan megfelelő. A ‘jó’ értékét ‘pluszjó’ vagy ‘duplapluszjó’ kifejezésekkel fokozhatjuk.”
Az újbeszél fő célja, hogy lehetetlenné tegye a forradalom vagy a véleményeltérés fogalmának megértését, ennek érdekében pedig eltávolítja azokat a szavakat, amelyekkel ezeket kifejezhetnénk. Mivel a Gondolatrendőrség még nem rendelkezik olyan technológiával, amely képes lenne az eltérő vélemények azonosítására a gondolatok szintjén, az újbeszél nyelvi konstrukcióval biztosítja, hogy az emberek eleve képtelenek legyenek eltérő nézeteket kialakítani. Ez a nyelvi megközelítés a Sapir–Whorf-hipotézis nyelvészeti elméletén alapul.
George Orwell „1984” című műve mögötti motivációk leginkább az ő kevésbé ismert munkái, például a „Hódolat Katalóniának” című könyv által válnak érthetővé. E művek tükrözik Orwell mély bizalmatlanságát a totalitarizmus és a forradalmak elárulása iránt.
George Orwell műveiben gyakran tükröződnek személyes tapasztalatai és világnézete, különösen a spanyol polgárháborúban szerzett élményei, amelyek alapvetően meghatározták gondolkodásmódját és írói tematikáját. „Légszomj” című művében a személyes szabadság ünneplését emeli ki, ami ellentétben áll az „1984”-ben ábrázolt teljes szabadságvesztéssel.
Orwell „Miért írok?” című esszéjében nyíltan beszél arról, hogy 1936-tól, a spanyol polgárháború kezdete óta, fontosabb művei, mint például az „Állatfarm”, a szocializmus és annak demokratikus formái melletti kiállásról, valamint a totalitarizmus elleni küzdelemről szólnak, akár közvetlenül, akár közvetetten.
