Fekete István: Téli berek olvasónapló

Olvasónaplók, verselemzések1 hónap ezelőtt1 hónap ezelőtt018 perc

Szereplők:

Ladó Gyula Lajos
Pondoray Béla
Matula Gergő bácsi
István bácsi
Nancsi néni
Piri mama
Szanyadi Katica
Ladó szülők
Kengyel tanár úr
Kengyelné Barkóci Éva tanárnő
a sífutóbajnok tehenes
Gyarmati Mihály
Kamondi András, aki István bácsi egykori barátja
Szanyadi Mária, azaz Katica édesanyja
Trézsi néni, a kiállhatatlan idős rokon
Palóc Sári, aki Tutajos „menyasszonya”
Pintér Lajos, a horgászatot kedvelő orvos.

A „Tüskevár” című klasszikus gyermekregény legújabb folytatása, a „Téli berek” címmel jelent meg, melyben ismét Tutajos és Bütyök izgalmas kalandjait követhetjük nyomon. Az influenza miatt meghosszabbított téli szünet alatt a két barát, valamint Bikfic, a hűséges kutya, nagy izgalommal várják, hogy újra István bácsi otthonában vendégeskedhessenek. A regény során az öreg Matula vezetésével a téli természet titkait fedezhetik fel olvasók.

A nyári időszakhoz képest megváltozott környezet új kihívásokat és veszélyeket állít a fiúk elé. István bácsi és Matula bölcs pedagógiája azonban nemcsak a bajok elhárításában nyújt segítséget, hanem a kalandra vágyó fiúkat is bátor és érett személyiségekké formálja. A regény folyamán Tutajos ráébred, hogy a felvágás, a kényeskedés és a nyegleség hogyan torzíthatja a valóságot. A történet végére már fegyelmezett fiatalemberként térnek haza. A „Téli berek” humorral, művészi elbeszélő stílusával és lendületes szövegezésével magával ragadja az olvasókat.

Fekete István: Téli berek olvasónapló

A nyári kalandok után a két barát, Ladó Gyula Lajos, közismert nevén Tutajos, és Pondoray Béla, azaz Bütyök, újra a berek felé vettek az irányt. A korábban buja zöld tájak és Matula öreg kunyhója azonban már nem fogadta őket; eltűnt a poshadt víz és a természet is átalakult. István bácsi, az állami gazdaság főagronómusa, aki korábban elégedett volt a fiúk nyári teljesítményével, ismét meghívást küldött a fiúknak a téli szünetre.

Az út azonban váratlan akadályokkal szembesült. Míg Bütyök élete zökkenőmentesen zajlott, hiszen már van „menyasszonya” és agronómusnak készül, addig Tutajos élete jelentős változásokon ment keresztül. A korábban horgász- és vadásztörténeteivel tekintélyt szerző nyurga fiú az iskolai szünetek alatt mesélés közben gyakran került konfliktusba osztálytársaival.

Túlzásba vitt történetei miatt egyre több konfliktusba keveredett, amely nemcsak osztálytársai, hanem otthoni élete felé is gorombasághoz vezetett. Piri mama és az osztálytársak egyaránt érzékelték, hogy Gyula történetmesélése miként vált konfliktusforrássá.

A fiatal Ladó Gyula Lajos, közismertebb nevén Tutajos viselkedését a pedagógusok intő szavakkal igyekeztek irányítani, mely magatartás apja, a szigorú gépészmérnök Ladó Gyula Ákos szemében is misszillőnek tűnt. A helyzetet tovább bonyolította Palóc Sári, Tutajos első szerelme, akinek megjelenése jelentős hatással volt a testileg és lelkileg gyorsan fejlődő fiú életére.

A konfliktusok odáig fajultak, hogy Gyula megbántotta és megalázta legjobb barátját, Bütyököt, aki mint nehezebb sorsú társ, különösen érzékenyen reagált a sérelmekre. Ebben a válságos időszakban váratlan segítséget nyújtott Pintér Lajos doktor, aki egy influenza miatti látogatás során jelent meg az életükben, miután nyáron kezelte Tutajos tüdőgyulladását.

A doktor nem csak Gyula betegségének kezelésével foglalkozott, hanem lelki támogatást is nyújtott, ami hozzájárult ahhoz, hogy az apa és fia közötti feszültségek enyhüljenek a téli vakáció alatt, amelyeket gyakran az iskolai intők és rossz jegyek okoztak. Gyula felépülését követően István bácsi és Varjú bácsi kutyája társaságában a fiatalokat vonatra ültette, ezzel is elindítva egy új oktatási folyamatot, ami jelentősen eltér a hagyományos városi iskolától.

A téli szünet Bütyök számára valódi stresszmentes kikapcsolódást kínált, hiszen a berekben töltött idő alatt felszabadultan élvezhette az életet Szanyadi Katica társaságában, aki a nyári szerelme volt. Ugyanakkor Tutajosnak, azaz Ladó Gyula Lajosnak több időre volt szüksége, hogy lecsillapodjon és teljesen felépüljön.

Kezdetben Gyula vitába szállt öreg mestere, Matula és István bácsi, a gazdász tanácsaival, amíg István bácsi határozottan nem lépett fel a fiú nyeglesége ellen. Az idősebb tanár világossá tette, hogy bár fizikailag nem fenyítheti meg, mivel nem a saját fia, ki tudja zárni a balatoni házból, ami Gyula számára sokkal komolyabb büntetésnek bizonyult volna, mint egy verés. Idővel a legfiatalabb Ladó fiú ismét a „józan” világba talált vissza, a berek pedig lecsiszolta róla a felesleges viselkedésformákat. A sikeres vizsgák és az élet nagybetűs próbái maradandó emlékeket hagytak benne.

Matula, az öreg pákász otthona, mely korábban egy egyszerű kunyhó volt, időközben átalakult egy takaros házzá a berek szívében. Az új otthon három ággyal és három székkel büszkélkedhet, ami szimbolizálja a köztük lévő szoros köteléket. Matula a nyári szeretettel és a tél kíméletlen körülményei közötti megnövelt gondoskodással fogadja a pesti fiúkat, és végigvezeti őket a berek sajátos „főiskoláján”.

Míg Pondoray Béla, becenevén Bütyök, az időt horgászással és mezőgazdasági ismereteinek bővítésével tölti, addig Ladó Gyula Lajos, ismertebb nevén Tutajos, a vadászatban teljesedik ki. Szenvedélye annyira kiteljesedik, hogy még éjszakai vadászatra is elindul, ahol nyulakat, rókákat és különféle madarakat ejt zsákmányul. E tevékenységek során újra felfedezi, hogy a valóság lehet szép, sőt olykor szebb is, mint a hazug ábrándok.

Egy alkalommal azonban egy éjszakai vadászat során váratlan helyzetbe kerül, amikor egy nagyméretű állatot vesz célba, amelyet farkasnak vél és lelő. Később azonban kiderül, hogy a lelőtt állat valójában Muki, a helyi doktor elcsavargott farkaskutyája. Az incidens titokban marad, Matula csak István gazdát tájékoztatja az esetről. Gyula a történtek alapján „levizsgázott”, Matula szerint a helyzetet olyan bölcsen kezelte, ahogyan azt a legjobb vadászok is tennék.

A fiatalok végül úgy határoznak, hogy a karácsonyt Matula és Gergő bácsi társaságában töltik el a berekben, és ajándékként egy táskarádiót visznek az öregnek, hogy az egyedül töltött időt is kellemesen üsse el.

A szilveszteri ünneplés kiválóan sikerült: Bütyök felhőtlenül örül, hiszen István gazda meghívta az ünneplésre a Szanyadi családot is, míg Tutajos inkább a nagy házban bolyong. A házigazda, a testes nagybácsi, örömmel fogadta a hírt Matulától a fiú pozitív változásairól, és ennek eredményeként egy megbízatást adott neki: az év hátralévő napjaira is szabadon engedi Gyulát a berekbe, azzal a feltétellel, hogy mindenben engedelmeskedjen az öreg útmutatásának. Gyula számára ez a bizalom a legnagyobb elismerés, amit valaha kapott, ám nem is sejti, hogy hamarosan egy sorsdöntő kihívással kell szembenéznie.

A fiatal Gyula megfogadja Matula tanácsát, hogy kerülje a jégre lépést, különösen a Zala torkolatánál, ahol a jég könnyen beszakadhat. A nap békésen kezdődik: Gergő bácsi csak délután tér haza, így Gyula kiadós reggelivel indítja a napot, majd elindul a saját tervei szerint kialakított útvonalon. Útközben leterít egy fácánkakast, megfigyeli a környék jellemző nyomait, végül a Balatonon korcsolyázók látványa köti le figyelmét.

Távcsővel szemléli a korcsolyázókat, és bár szívesen csatlakozna hozzájuk, megtartja a becsületszavát, melyet Matulának adott. Miközben Gyula a jégpályát figyeli, váratlanul egy fiú alatt beszakad a jég, és a fiú azonnal eltűnik a víz alatt. A helyi közösségben hamar elterjed a hír, hogy „a toroknál beszakadt a jég, egy pesti diák odaveszett”. Sokan azt hiszik, hogy az eset Tutajost érintette, de szerencsére rövid időn belül kiderül, hogy ő nem volt az áldozat, így a helyzet gyorsan tisztázódik.

Másnap Ladó Gyula Lajos, egy érettebb és megfontoltabb emberként távozik rokonai otthonából. Úgy érzi, hogy bár „nem hagy itt semmit és nem is visz el semmit”, ez a hely mégis jelentős mérföldkő volt felnőtté válásának útján.