A Szigetvár ostroma és hősi védelme már Zrínyi Miklós korában is inspirálta a 16-17. századi művészeket. Sokféle alkotás született e témában, legyen az legenda, népdal, műdal, elbeszélés vagy egyházi ének, mind Horvátországban, mind Magyarországon. Ezeket az alkotásokat katolikus és protestáns szertartások során egyaránt előadták. Egyes művek szerzőjének vagy feljegyzőjének neve is fennmaradt. Zrínyi Miklós ezekből a korábbi művekből merített ihletet saját eposza, a „Szigeti veszedelem” megírásához.
A „Szigeti veszedelem” egy barokk kori eposz, mely összesen 15 énekből áll. A költemény 1566 négysoros és két ötsoros versszakot tartalmaz. Zrínyi Miklós érdekessége, hogy minden versszakot számozott, kivéve az utolsó két ötsorost. Ennek a számozási módszernek külön jelentősége van, mivel a számozott versszakok száma egybeesik a Szigetvár ostromának évszámával, 1566-tal.
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem olvasónapló röviden
Miután I. Ferdinánd császár halála után Zrínyi Miklós (a későbbi költő dédapja) megtagadta az adófizetést a törököknek, 1566-ban I. Szulejmán szultán jelentős erőkkel ostromolta meg Szigetvárat. A vár védelmét körülbelül 2500 főből álló, horvátokból és magyarokból verbuvált őrség látta el Zrínyi vezetésével.
Az ostrom augusztus 9-én kezdődött és szeptember 8-ig tartott. A védelem során a várőrség létszáma 600 főre apadt, és a csapatok fokozatosan a belső várba szorultak. Az ostrom alatt, a szeptember 5-ről 6-ra virradó éjszaka I. Szulejmán szultán életét vesztette. A védők hiába várták a segítségül érkező császári sereget, így 1566. szeptember 8-án Zrínyi és a maradék 300 fős őrség kivágta magát a belső várból, azonban a törökök elfogták és kivégezték őket. Fejeiket megfélemlítés céljából lándzsákra tűzve küldték a császári seregek felé.
Az eposzban szereplő mitológiai és történelmi alakok Zrínyi szövegében latin neveken jelennek meg. A „Zr.” rövidítés arra utal, hogy a név kizárólag Zrínyi művében szerepel. Az eposz szereplői között nem csak magyarok és törökök találhatók, hanem görög és latin mitológiai, bibliai, valamint költött személyiségek is megjelennek.
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem olvasónapló
I. ének
A „Szigeti veszedelem” első énekében Michael arkangyal kapja az Isteni megbízást, hogy Allecto fúriát szabadítsa ki a pokolból, és küldje Törökországba, Szulejmán szultán lelkének megszállására. A fúria célja, hogy a szultán szívét a magyarok ellen fordítsa. Ennek érdekében Allecto átváltozik Szulejmán apjává, Szelim szultánná, majd mérges kígyót helyez az ágyába, ami megmérgezi a szultán szívét. A következő napon Szulejmán háborút hirdet a magyarok ellen, és összehívja tanácsát a hadjárat megtervezésére.
II. ének
Június 10-én Szulejmán szultán nagy sereggel indít hadjáratot. Ugyanekkor Petraf, a szultán unokatestvére, elfoglalja Gyulát. Mindeközben Maximilián császár Zrínyi Miklóst nevezi ki Szigetvár kapitányának. Zrínyi egy feszület előtt imádkozik a háború sikeres befejezéséért, amikor Jézus megjelenik neki és felfedi jövőbeli sorsát.
III. ének
Mehmet a török hadak élén Siklós irányába indult. Zrínyi Miklós, hírét hallva ennek, támadást intézett a török tábor ellen, ahol Mehmet fia, Rézmán, a horvátországi basa tartózkodott. Mehmet azonnal sietett fia segítségére, de mire odaért, Zrínyi már legyőzte Rézmánt. A történtekért bosszút esküdve Mehmet Zrínyire támadt, de ő is hasonló sorsra jutott, mint fia. Közben Rahmat, a „nagy török”, egy hatalmas bottal támadt Farkasicsra, aki viszonzásul mellkason lőtte, de őt magát is fejbe vágják, és félholtan esett le a lováról. Olaj-bég, a török gyalogság vezére, végül megadta magát Zrínyinek.
IV. ének
A csata után Zrínyi és társai összegyűjtötték a csatatéren maradt halottakat és sebesülteket, majd a kápolnába vitték őket, ahol imádkoztak értük. Mindeközben távoli ágyúdübörgés hallatszott.
V. ének
Zrínyi Miklós és kis csapata Istenhez hűséget fogad, és esküt tesznek, hogy életük végéig harcolnak, és minden magyart megvédenek bármilyen áron. Esküjük letétele után harcra készülődnek. Zrínyi levelet ír a királynak segítségért, búcsúzóul megemlékezik a királyról és fiáról, Györgyről, aki a levelet majd elviszi.
VI. ének
Szulejmán szultán két követet küld a Szigeti várba, felszólítva a magyarokat a várfalak feladására. Zrínyi határozottan elutasítja ezt a követelést. A szultán felderítő csapatokat indít, hogy feltérképezzék a várvédelem gyenge pontjait, ám Zrínyi megtámadja és szétzilálja őket. Egy elfogott török beszámol arról, hogy a nagy sereg már úton van. A nap végén lezajlott harcok során Deli Vid legyőzi Hamvivánt.
VII. ének
A szultán érkezésekor Farkasics Péter egy régi betegség következtében életét veszti. Események gyors sodrásában Zrínyi Miklós és ötszáz fős csapata kitör a várból. A csatamezőn Deli Vid és Demirván, Hamviván barátja, összecsapnak. A harc sötétedés miatt szünetel, de a küzdelem a későbbiekben folytatódik.
VIII. ének
A török vezetés tanácsot tart, ahol úgy döntenek, hogy intenzív ágyúzással támadják meg a Szigeti várat. A stratégiai döntés célja a vár védelmének gyengítése és a magyar ellenállás megtörése.
IX. ének
A tartós ágyúzás kezdetét veszi. Juranics és Radivoly éjszaka kísérletet tesznek a várból való kiszökésre, hogy üzenetet vigyenek a német császárnak. A török táboron átverekedve magukat, Juranicsot a strázsa elfogja és megöli. Radivoly előkerül rejtekéből, és leszúrja barátja gyilkosát, de túlerő veszi körül, és ő is életét veszti.
A várfalakon belül Deli Vid egy álomról számol be Zrínyinek, amelyben látja Radivoly vérbe fagyott alakját, valamint saját és Zrínyi halálát is. Később a két hős holttestét visszahozzák a várhoz és eltemetik.
X. ének
A külső és belső város már a törökök kezére került, sőt egyik vártorony is összeomlik az ágyúzás következtében. A törökök előretörnek és elfoglalják az összeomlott tornyot. Ebben a csatában Demirhám és Rodován is részt vesz, utóbbi életét veszti. Az ellenség egyre mélyebben hatol be a városba, számos ember életét követelve. Végül Zrínyi megjelenik és visszaveti a török csapatokat.
XI. ének
Delimán szégyelli magát, mert a magyarok elől visszavonult. Ezt Rusztán is szóvá teszi a török táborban, amiért Delimán végül megöli. Halul bég tanácsára, a császár haragja elkerülése végett, Delimán elhagyja a tábor területét. Közben Demirhám Deli Videt kihívja párbajra, aki 200 katonával indul ki ellene. A csata során Deli Vid majdnem legyőzi ellenfelét, de a törökök közbelépnek és támadást indítanak. Zrínyi segítségére siet, ám Deli Videt már nem találja.
XII. ének
Delimán elmélkedik szerelme, Cumilla iránt, aki korábban a meggyilkolt Rézmán felesége volt. Delimán miatt űzték el őt, mert ő ölte meg Rézmánt. Cumilla azonban továbbra is szereti Delimánt és levelet ír neki. A harcos viszontozza Cumilla érzéseit, és kapcsolatuk beteljesül. Ezenközben a török táborban, a császár akarata ellenére is próbálják Delimánt visszahívni, sőt követséget is küldenek érte.
Bár Cumilla nem szeretné elengedni kedvesét, Delimán mégis elindul vele, és imádkozik, hogy ha neki meg kell halnia, akkor felesége élje túl. Utazásuk során egy kúthoz érve Cumilla inni kíván Delimán kulacsából, de a kulacsban lévő mérgezett vércsepp, mely egy korábbi sárkányharc maradványa, megöli őt. Delimán, mély fájdalomban és bosszúvágyban, visszatér a török táborba, hogy a keresztények ellen harcoljon.
XIII. ének
Deli Vid, aki török származású, nem ismert fel az idegen táborban. Felesége, Barbara hiába várja a várfalak között, ezért úgy dönt, hogy elindul férjét keresni. Felveszi férje páncélját és útnak indul. Amikor egy katona fel akarja fedni a királynak, hogy Deli Vid a táborban tartózkodik, Barbara megöli a hírnököt. A törökök elfogják őket, de Deli Vid azt állítja, hogy Barbara csak rabszolgája.
A törökök nem elégednek meg ezzel a magyarázattal, és vizsgálatot indítanak, de Deli Vid inkább megöli őket. Ezt követően kimenekülnek a táborból, és feleségével együtt visszatérnek a várba. Eközben a császár újabb tanácskozást hív össze. Demirhám szégyenkezik és ismét meg akarja küzdeni Deli Viddel, de Szulimán ezt megtiltja.
A törökök elfogtak egy galambot, amely a királynak címzett levelet szállított. A várban már csak ötszázan maradtak, sok a sebesült és harcképtelen, így már csak a királyi segítségben reménykedhetnek. Amikor Szulimán megtudja ezt, azonnal támadást indít.
XIV. ének
Alderán, a gonosz varázsló, az alvilág sötét erőit mozgósította a törökök támogatására, hogy legyőzzék a magyarokat. A megerősített török sereg ezzel az erővel indult meg, és Demirhám sikeresen behatolt a várba, ahol összecsapott Deli Viddel. Az elkeseredett párbaj során mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek, ám Deli Vid hamarabb végezett ellenfelével, de ő is életét vesztette.
XV. ének
Zrínyi Miklós, látva a kilátástalan helyzetet, kivonulást tervezett. Először felgyújtotta a kincsestárat, ahol megjelent neki Gábor arkangyal. Az arkangyal bátorította Zrínyit, és visszaűzte a pokolba azokat a démonokat, akikkel együtt elragadták Alderánt is. Zrínyi ezt követően 500 fős csapatával kirohant a várból, megölte Delimánt és a szultánt. Ezután visszasietett az embereihez, de már túl későn érkezett, mivel őket már lelőtték. Azonban az angyalok elvitték lelküket a mennybe, ahol örök nyugalom várja őket.