Homérosz: Odüsszeia olvasónapló

Homérosz: Odüsszeia olvasónapló

Az Odüsszeia, amelyet a Kr. e. VIII. századra datálnak és Homérosz nevéhez fűződik, az Iliasz történetének folytatásaként ismert eposz. A mű középpontjában Odüsszeusz, Ithaka királya áll, aki Trója ostroma után hosszú, kalandokkal és megpróbáltatásokkal teli utat jár be hazafelé. Az eposz Odüsszeusz személyén keresztül mutatja be az ókori ideálokat: ő az a férfi, aki intelligenciájával, kíváncsiságával, műveltségével és leleményességével tűnik ki, miközben erős, bátor és kiváló harcosként is megjelenik.

A 10 kaland:

  1. Kikónok földje
  2. Lótuszevők szigete
  3. Küklópeia (küklopszok szigete): Pholüphémosz barlangja
  4. Szelek királyának szigete (Aiolosz úszó szigete)
  5. Emberevő óriások szigete
  6. Kirké istennő szigete (aki a varázslónő házába lép, azt ő disznóvá változtatja)
  7. Alvilág (jóslatot kap Odüsszeusz)
  8. Szirének szigete
  9. Szkülla és Kharübdisz, a tengeri hatfejű, tizenkét lábú szörny szigete és a tengeri örvény
  10. Héliosz Napisten szigete (a Napisten teheneit megeszik, a társak egy része odavész)

Homérosz: Odüsszeia olvasónapló röviden

Az Odüsszeia kezdeti fejezeteiben Odüsszeusz, Ithaka királya, közvetlenül nem jelenik meg. Az olvasó inkább a távollétében széthulló királyságot, családját és környezetét ismerheti meg. Ithakán uralkodóvá válik az anarchia, Odüsszeusz hollétéről senki sem tud, sokan már halottnak hiszik. Ezt kihasználva hataloméhes kérők lepik el a palotát, akik pazarló életmódjukkal felélik a király vagyonát. Felesége, Penelopé, nem hajlandó elfogadni férje halálát, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedik rá a kérők részéről.

Odüsszeusz fia, Télemakhosz, időközben felnőtté válik és elhatározza, hogy felkutatja apját. Pallasz Athéné istennő segítségével, aki először Mentész, majd Mentór, Odüsszeusz régi barátainak alakját ölti magára, Télemakhosz először Püloszba látogat Nesztórhoz, az idős és bölcs királyhoz, majd Spártába utazik Meneláoszhoz, abban a reményben, hogy megtud valamit apjáról.

Eközben Odüsszeusz Kalüpszó nimfa szigetén raboskodik, ahol már hét éve él, távol társaitól, a nimfa szerelmének fogságában. Ekkor Hermész, az istenek hírnöke, az Olümposzról érkezik, hogy hírt adjon szabadulásáról. Az istenek megbocsátottak neki, bár Posszeidón továbbra is neheztel rá. Odüsszeusz, vágyva hazájára és családjára, még a halhatatlanság lehetőségét is visszautasítja, hogy visszatérhessen Ithakára.

Saját maga készíti el tutaját, és húsz napos út után eljut Szkhéria szigetére, a phaiákok földjére. A parton kimerülten hever, amikor a közelben labdázó lányok sikolya ébreszti fel. A sziget lakói vendégül látják, bár kilétét eleinte nem fedik fel. Itt találkozik Nauszikaával, a phaiák király lányával, de ellenáll a csábításnak, csak hazatérésére összpontosít. A IX. énekben végül felfedi magát, elmesélve kalandos útját és a trójai háború utáni megpróbáltatásait.

Odüsszeusz útja során emberevő óriásokkal, küklopszokkal, hatfejű szörnyetegekkel és számtalan más csodás jelenséggel találkozik, amelyekről fokozatosan, időrendi sorrendben kapunk képet.

Homérosz: Odüsszeia olvasónapló

1. kaland

Odüsszeusz és csapata lerombolja a kikónok városát, Iszmaroszt. Az intő figyelmeztetések ellenére a túlzott fosztogatás és rablás következtében sok társuk életét veszti.

2. kaland

A lótuszevők szigetére érve három társuk megízleli a felejtés virágát, a lótuszt, és elveszítik a hazatérés vágyát. Odüsszeusz kénytelen erőszakkal elhurcolni őket ebből a gondtalan, feledésbe merült világból.

3. kaland

A küklopszok szigetén Polüphémosz, Posszeidón fia megvakításának következményeként a haragos isten viharokat és kedvezőtlen szeleket küld Odüsszeuszra. Hat társuk a szörnyeteg áldozatául esik, de a megmaradtaknak sikerül zsákmánnyal távozniuk.

4. kaland

Aiolé szigetén a szelek királya egy bőrtömlőt ajándékoz Odüsszeusznak, amelyben a viharos szelek vannak bezárva. Azonban a társak kíváncsiságból felbontják a tömlőt, és így a hajójuk visszasodródik Ithaka partjaitól.

5. kaland

Télepülosz partjainál hatalmas emberevő óriások támadják meg a hajósokat, és sziklákkal zúzzák össze hajóikat. Csak Odüsszeusz hajója marad épen, míg a többi a mélybe süllyed.

6. kaland

Kirké, az istennő szigetén újabb veszteségeket szenvednek el, amikor Kirké 21 társukat disznóvá változtatja. Hermész közbenjárásával sikerül megtörni a varázslatot és visszaszerezniük elvarázsolt társaikat. Az incidens után közel egy évet töltenek a szigeten.

7. kaland

Kirké tanácsára Odüsszeusz az Alvilágba utazik, hogy Teiresziász jóslatát kérje ki. Itt megtudja, hogy hazatérésük lehetséges, de csak akkor, ha legyőzik saját hibáikat. Az alvilági utazás során találkozik számos görög harcos lelkével, akik a trójai háborúban estek el.

Odüsszeusz találkozik Agamemnónnal, a mükénéi királlyal is, aki elmeséli tragikus történetét: trójai diadala után hazatérve felesége és annak szeretője meggyilkolták. Agamemnón átkozza Klütaimnésztrát és minden asszonyt. A király története miatt Odüsszeusz óvatosabbá és gyanakvóbbá válik, és úgy dönt, nem siet haza. Ennek eredményeként hosszabb időt töltenek Kirké szigetén, aki közben feltárja Odüsszeusz előtt a hazatérés veszélyeit, de a legénységnek erről nem szól.

8. kaland

A következő kihívás a Szirének szigete, ahol a csábító énekük fenyegeti a hajósokat. Odüsszeusz az egyetlen, aki hallhatja a dalukat, mivel képes uralkodni vágyain. Ennek ellenére magát az árbóchoz kötözi, hogy ne kísértse meg a veszélyes dallam. Társainak fülét viasszal tömi be, hogy ne hallják a Szirének hangját. A Szirének tudják, hogy Odüsszeuszt a tudásszomj hajtja, és ennek kielégítését ígérik neki, ám ő ellenáll a csábításnak.

9. kaland

Odüsszeusz és legénysége a Szkülla közelében hajózva szembesültek azzal, hogy hat társuk életét veszti. Odüsszeusz tudatos döntést hozott: feláldozott néhány embert, hogy megmentse a többieket a Kharübdisz halálos örvényének veszélyétől. Ez volt az egyetlen lehetséges út a biztonságos meneküléshez.

10. kaland

Thrinakié szigetén a legénység a tiltások ellenére mégis megevett Héliosz, a Napisten szent marháit, mohóságuk és gyarlóságuk miatt. Tettük súlyos következményekkel járt: a tengerre szállás után hatalmas vihar csapott le rájuk, és minden társuk elpusztult, csak Odüsszeusz maradt életben. Kilenc napig hánykolódott a tengeren egy fadarabba kapaszkodva, míg végül Kalüpszó szigetére vetődött.

Miután történetét elmesélte a phaiákoknak, Odüsszeusz útnak indul hazafelé. Megfogadva Agamemnón tanácsát és Pallasz Athéné segítségével koldusnak álcázva érkezik Ithakára. Hazatérésének időzítése tökéletes: éppen ekkor tér vissza Télemakhosz is Spártából és Püloszból. A 108 kérővel szembeni nyílt támadás kilátástalannak tűnik, így Odüsszeusz csellel dolgoz ki egy tervet. A megfelelő pillanat elérkeztéig el kell tűrnie a megaláztatásokat és sérelmeket, de képes uralkodni indulatain.

Penelopé íjversenyt hirdet, amelyen a győztes elnyeri kezét. Az esemény véres fordulatot vesz: Télemakhosz felakasztja a tizenkét áruló szolgát, és kivégzik a segítő kecskepásztort is.

Odüsszeusz azonban nem kíván további vérontást, és Pallasz Athéné közbenjárásával felfedi valódi kilétét. Így elkerülhetővé válik a további gyilkolás, amit az istenek sem néznének jó szemmel. A történet végére helyreáll a rend Ithakában: Penelopé visszakapja férjét, Télemakhosz apját, és az ország újra a királya vezetése alatt áll.

Homérosz: Odüsszeia olvasónapló

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük