Színhely: Párizs
Szereplők:
Harpagon, Cléante és Eliz apja, szerelmes Mariane-ba
Cléante, Marianna szerelmese
Eliz, Valér szerelmese
Valér, Anzelm fia
Anzelm, Valér és Marianna apja
Fruzsina, házasságszervező
Simon, pénzközvetítő
Jakab, kocsis és szakács
Fecske, Cléante inasa
Moliére: A fösvény olvasónapló röviden
Valér, Harpagon szolgája, és Eliz titkos szerelmükkel, valamint Cléante és Marianna szerelmével indul Molière játéka. Egy napon Harpagon, a fukar, bejelenti, hogy feleségül kívánja venni Mariannát, aki nagy hozományt ígér.
Ugyanakkor arra készül, hogy Elizt Anzelm úrhoz adja feleségül, aki azonban nem fogadja el ezt a tervezetet. Cléante kétségbeesésében kölcsönt vesz fel, hogy titokban elvehesse Mariannát, a kölcsönadója pedig saját apja, Harpagon lesz, aki rájön fia szándékaira.
A cselekmény bonyolódik, amikor Fruzsina Harpagonhoz érkezik, hogy Marianna erényeiről beszámoljon, és egy találkozót szervezzen nekik. Fruzsina megkeresi Mariannát, hogy előkészítse a találkozót, és ráébred, hogy a lány fél Harpagontól, és valójában Cléantét szereti.
Harpagon figyelmes lesz fia gyanús magatartására Mariannával kapcsolatban, ami vita kirobbanásához vezet közöttük. Cléante felfedi szándékait, mire apja kitagadja. Eközben Fecske rálel Harpagon pénzesládájára, ami nagy felháborodást kelt.
A helyzetet tetézi, amikor a csendbiztos és írnok Jakab érkeznek, Harpagon pedig Valért vádolja meg lopással. Valér a félreértésben bevallja szerelmét Eliz iránt, Harpagon azonban rablással és becstelenséggel vádolja.
A fordulat akkor következik be, amikor megérkezik Anzelm úr, Valér apja, aki beleegyezik fiának és Eliznek a házasságába. A záró jelenetben Cléante és Marianna, valamint Valér és Eliz boldog házasságot kötnek, Harpagon pedig visszakapja pénzesládáját, így mindenki elégedetten zárja a napot.
Moliére: A fösvény olvasónapló felvonásonként
Első felvonás
Valér, Harpagon szolgájaként dolgozik, és titokban szerelmes a gazdája lányába, Elizbe. Valér próbál úgy viselkedni, hogy viselkedése egyre inkább hasonlítson Harpagonéra, abban reménykedve, hogy ezáltal elnyeri annak támogatását. Továbbá reméli, hogy ha sikerül megtalálnia rég elveszettnek hitt szüleit, Harpagon kedvezőbben fog hozzá állni, és ha szükséges, még a kutatásban is részt vesz.
Valér elmondja, hogy mennyire ügyeskednie és hízelegnie kellett, hogy Harpagon szolgálatába kerülhessen, és hogy mennyire álcázza magát, hogy megnyerje apja tetszését. Úgy véli, az emberek megnyerésének legjobb módja, ha tükörként viselkedünk előttük, és visszhangozzuk az elveiket, bár ez az őszinteséggel ellentétes.
Eliz arra ösztönzi Valért, hogy próbálja megnyerni nemcsak apját, de bátyját, Cléantét is, bár ez kihívást jelent, mivel a két férfi természete erősen különbözik. Eliz arra kéri, hogy próbáljon meg beszélni bátyjával, de szerelmükről csak a legszükségesebbeket árulja el. Eközben Cléante Mariannába szeret bele, aki anyagilag nehéz helyzetben van, és apja sem tud segíteni.
Harpagon, aki betegesen félti a pénzét, alacsony bérért dolgoztatja cselédeit, és főként az anyagiakat tartja szem előtt. Amikor a gyerekeivel beszél, Cléante azt hiszi, apja Mariannát neki szánja, de valójában Harpagon maga akarja feleségül venni a lányt. Továbbá Harpagon Elizt egy gazdag idős úrhoz, Anzelm urhoz készül férjhez adni, ami ellen a lány kétségbeesetten tiltakozik.
Végül Eliz azt javasolja, hogy Valér legyen az ügyükben döntőbíró, remélve, hogy szerelme segíteni fog nekik. Valér azonban, hogy ne bőszítse fel Harpagont, színleg az öreg úr mellett dönt, bár megígéri Eliznek, hogy megakadályozza az esküvőt és kitalál valami megoldást.
Második felvonás
Cléante sürgős pénzszüksélete miatt Fecskét, apja szolgáját bízza meg azzal, hogy szerezzen neki kölcsönt. A pénzt magas kamat mellett és értéktelen tárgyak rákényszerítésével szerez meg Fecske, mely folyamatot Simon közvetítő segítségével bonyolítanak.
Simon tájékoztatja a kölcsönadót, aki bárkitől származhat, hogy a fiatalembernek sürgősen szüksége van a pénzre, így szinte bármilyen feltételt szabhat. A fordulat akkor következik be, amikor kiderül, hogy a kölcsönadó maga Harpagon, és a kölcsönt kérő a saját fia, Cléante. Ezután heves vita bontakozik ki apa és fia között, vádaskodásba fulladva.
E közben Harpagon egy házasságszerzővel, Fruzinával találkozik, akiről Fecske előzetesen figyelmeztette, hogy ne számítson anyagi előnyökre a kapzsi Harpagontól. Fruzsina azonban ügyesen kezeli a szituációt, dicséri és hízeleg Harpagonnak. Megbeszélik, hogy Marianna, aki Elizzel együtt a vásárba kísérnek, részt vesz azon a délutáni vacsorán.
Harpagon aggodalmát fejezi ki Marianna hozománya miatt, de Fruzsina megnyugtatja, állítva, hogy a lány évi tizenkétezer frank jövedelemmel rendelkezik, mivel takarékosan él. Harpagon öregségével kapcsolatos félelmeit is eloszlatja Fruzsina, mondván, hogy Marianna az idősebb férfiakat részesíti előnyben, és nemrég még egy gazdag, de csak ötvennégy éves kérőt is elutasított. Mindazonáltal, Fruzsina minden ügyessége ellenére sem képes anyagi előnyt kicsikarni Harpagonból.
Harmadik felvonás
Harpagon, akit rendkívüli spórolása jellemez, szigorú költségvetéssel készül a közelgő vacsorára. A szakács helyett Valér veszi át az irányítást a konyhán, Harpagon teljes támogatásával, meggyőződve arról, hogy minimális költséggel is készíthet vacsorát tíz főre.
A menü egyszerű: zsíros szárazbab-főzelék és marhadarálék, melyet gesztenyével körítve szolgálnak fel. A személyzetnek nem biztosít új ruházatot, csak a ruhákon lévő lyukakat és foltokat takarják el. A bor felszolgálását is kérdésessé teszi, javasolva, hogy csak többszöri kérésre töltsenek, és akkor is hígítva vízzel.
Valér közben igyekszik Jakabot, a szolgákat maga mellé állítani. Marianna aggódva várja a találkozót Harpagonnal. Fruzsina szerint egy gazdag, öreg férj jobb választás lehet egy szegény, fiatalnál, hiszen egy idősebb férj esetében hamarabb özvegy lehet a feleség, aki ezután szabadon választhatja meg szerelmét. Marianna azonban megdöbben Harpagon látványától, és bármi kritikát fogalmaz meg Harpagonról, Fruzsina úgy adja tovább, mintha a lány dicsérné a férfit.
Cléante furcsán üdvözli apja jövendőbelijét, kijelentve, hogy bármit jobban kívánna, mint hogy Marianna a mostohaanyja legyen. Harpagon felháborodik fia goromba modorán, azonban a lány nem veszi sértésnek a szavakat, és biztosítja Cléantet, hogy megérti őt, és ha lehetne, sosem lenne a mostohafiának. Ezzel a fiatalok, Harpagon tudta nélkül, szerelmükről biztosítják egymást.
Cléante magatartásán változtat, és elbűvölően kedves lesz Mariannához. Mivel Harpagon nem gondoskodott a vendégekről, Cléante drága csemegéket rendel a fűszerestől, és még apja drága gyűrűjét is lehúzza a kezéről, amit apja nevében ajándékoz a lánynak, ami majdnem agyvérzést okoz Harpagonnak. Amikor egy vendég érkezik pénzügyi ügyekkel, Harpagon azonnal távozik, és a házigazdai feladatokat fia gondjaira bízza, Valért pedig utasítja, hogy figyeljen oda, minél több ételt küldjenek vissza a fűszereshez.
Negyedik felvonás
Fruzsina megtudja, hogy Cléante és Marianna szerelmesek egymásba, amire csalódottságát fejezi ki, hogy nem tájékoztatták korábban, mert így segíthetett volna a helyzet megoldásában. Marianna úgy érzi, minden remény elveszett és tehetetlen a helyzetben. Fruzsina szerint a megoldás az lehetne, ha Harpagon visszalépne az esküvőtől.
Ehhez egy idős hölgyet kellene találni, akit gazdag grófnőként mutatnának be Harpagon előtt, aki állítólag mélyen beleszeretett Harpagonba és készen állna minden vagyonát ráruházni, ha feleségül veheti. Fruzsina egy ismerősét javasolja erre a szerepre. Mariannának csak annyi lenne a feladata, hogy meggyőzze az édesanyját a terv jóvoltáról.
Amikor Harpagon megkéri fia, Cléante véleményét Mariannáról, Cléante szándékosan rosszat mond róla, hogy ezzel távol tartsa apját az esküvőtől. Harpagon csalódottan reagál, mivel eredetileg fiának szánta a lányt, de Cléante hirtelen megváltoztatja álláspontját, elismerve, hogy már többször találkozott a lánnyal és úgy véli, Marianna viszonozza érzéseit.
Harpagon ekkor felfedi, hogy csak próbára tette fiát, és nem tervezi feladni Mariannát. Cléante dühösen reagál apja csapdájára és kijelenti, hogy sosem mond le Mariannáról. Közöttük heves vita alakul ki, amelyet Jakab próbál szétválasztani, azzal, hogy külön tereli őket a szobában és közvetít közöttük. Jakab üzeneteket továbbít apának és fiúnak, de amikor újra találkoznak, kiderül az igazság. Harpagon haragjában kitagadja fiát és megátkozza.
Közben Fecske rábukkan Harpagon elásott kincsesládájára, amelyről értesíti Cléantet is. Harpagon kétségbeesetten szembesül azzal, hogy ládája eltűnt, és pánikszerűen keresi azt. Zavarodottan rohangál a kertben, kiabálva, hogy tolvajt, gyilkost, igazságot. A zűrzavarban önmagával is összekeveredik, majd felkiált, hogy meggyilkolták, ellopták a pénzét.
Ekkor Harpagon elhatározza, hogy feljelenti az egész házat, beleértve a cselédeket, a fiát, a lányát, sőt még saját magát is, ha szükséges. Esküt tesz, hogy mindenkit felköttet, és ha nem találják meg a pénzét, végül magát is felakasztja.
Ötödik felvonás
Harpagon a csendbiztostól követeli a város teljes lezárását, hogy megtalálhassák az ellopott tízezer aranytallérját. Ebben a feszült helyzetben bukkan fel Jakab, aki korábban nem is tudott a ládikó eltűnéséről, de a zavart kihasználva Valért vádolja meg az eltűnéssel. Amikor Valér a helyszínre érkezik, Harpagon hevesen rátámad, vádolva őt a bizalmának visszaélésével és háza megsértésével.
Valér beismeri, hogy szerelmes Elizbe, de határozottan tagadja, hogy visszaélt volna Harpagon bizalmával. A félreértések sorozata ekkor még tovább bonyolódik: Harpagon úgy véli, Valér ellopta a pénzét, Valér pedig azt hiszi, hogy Harpagon a lánya szerelmével vádolja őt.
A helyzet tovább bonyolódik, amikor megérkezik Eliz kérője, Anzelm úr, valamint Marianna, a csendbiztos, Fruzsina, Jakab és az írnok is jelen vannak. Valér felfedi, hogy édesapja Dom Thomas d’Alburcy, akit Nápolyban tiszteltek és ismertek. Anzelm úr azonban kételkedik, mivel úgy tudja, hogy Valér apja hajótörésben vesztette életét.
Valér bizonyítékokkal – egy rubingyűrűvel és egy agát karpereccel, melyeket szülei adtak neki – alátámasztja, hogy ő a hajótörésből kimenekült fiú, akit egy hajóskapitány nevelt fel.
Ekkor Anzelm úr felismeri, hogy ő maga Dom Thomas d’Alburcy, Marianna és Valér édesapja. Ebben a fordulatban Harpagon Anzelmtől követeli a pénzét, arra hivatkozva, hogy ha Valér a fia, akkor térítse meg a károkat, amelyeket fia okozott. Cléante javaslatot tesz, hogy ha hozzáadhatja Mariannát, akkor visszaadja a ládikót. Harpagon végül beleegyezik a házasságokba azzal a feltétellel, hogy Anzelm úr állja a költségeket, továbbá kap egy új ruhát, a gyerekeinek nem kell hozományt adni, és a csendbiztos díját is Anzelm úr fizeti.