Vega már fiatalon kiemelkedő tehetségről tett tanúbizonyságot: mindössze 13 évesen írta meg első drámáját. Élete során mintegy 1500 művet alkotott, ezzel felülmúlva Molière-t, Shakespeare-t és az ókori görög szerzőket együttes munkásságukban. Műveinek csupán egy töredéke maradt ránk, körülbelül 100 írás. Vega nemcsak íróként és költőként vált ismertté, hanem párbajhősként, katonaként és vallásos személyiségként is. Papságra…
A művet nem szövi át regényszerű cselekmény. Az alkotás tárgyilagos leírásokon keresztül tárja fel a pusztai cselédség életének általános, mindenki számára jellemző vonásait, és így a hazai nagybirtokrendszer sajátosságait is bemutatja, mindezt az író saját emlékeivel színesítve. Az elbeszélt történet rávilágít az életforma változatlanságára és merevségére, ugyanakkor – az életrajzi szinten – mégis történik változás:…
Szereplők: narrátor Monsieur C. Auguste Dupin, az elbeszélő barátja Mademoiselle Camilla L’Espanaye, az egyik áldozat Mademoiselle Camilla L’Espanaye lánya, a másik áldozat Pauline Dubourg, mosónő, tanú Pierre Moreau, trafikos, tanú Isidore Muset, zsandár, tanú Henri Duval, ezüstműves, szomszéd, tanú Odenheimer, vendéglős, tanú Jules Mignaud, bankár, tanú Adolphe Le Bon, banktisztviselő, tanú, később gyanúsított William Bird,…
Történelmi előzmények A török hódítások következtében 1526-ban a Mohácsi Csata után Szulejmán szultán hadserege betört Magyarország területére, és a Duna mentén előrenyomulva jelentős területeket foglalt el. A török terjeszkedés csúcspontja 1541-ben következett be, amikor Buda is török kézre került. Az el nem foglalt északi és nyugati részeket a Habsburgok, I. Ferdinánd vezetésével birtokolták, míg Magyarország…
Az 1892-ben megjelent A Kísértet Lublónt című kisregényt eredetileg a Pesti Hírlap publikálta sorozatban, A lublói ember (Kísérteties krónika) címmel. A történet a szepességi Lubló kisvárosának életét idézi, ahol a 18. század elején játszódó Kaszper-história mindenki számára ismert volt. A regény forrása a népmonda, amely a helyi közösség szájhagyományán keresztül öröklődött. A mű egy ügyes…
Szereplők: Briant; Gordon; Doniphan: a szigetre vetődött fiúk közül a legidősebbek, vezéregyéniségek, Webb, Cross, Service A fiúk szülei Jacques: Briant öccse Mokó: hajósinas és szakács Evans: a Severn kormányosa Kate: a Severn hajótöröttje A Severn matrózai Jules Verne: Kétévi vakáció olvasónapló röviden Tizenöt fiatal sodródott el egy lakatlan szigetre Új-Zéland partjainál, miután a viharos időjárás…
Szereplők: Bakócz Tamás Vértesi Tamás Fiametta Gyula pápa Cardulo bíboros Petruzzi bíboros Márton pap Agostino polgár Hannibál / Fekete álarcos Giovanni Medici Pasquin, púpos törpe Francesco, Urbino hercege Raffaello Michelangelo Bramante Hagri doktor Cigányasszony Violetta Herczeg Ferenc: Az élet kapuja olvasónapló röviden 1512, Róma: a reneszánsz művészet virágkorát éli, a Medici család uralma alatt álló…
Szereplők: A milánói herceg, Szilvia apja Valentin és Proteus, a két nemes Antonio, Proteus apja Thurio, Valentin ostoba vetélytársa Eglamour, Szilvia szövetségese Fogadós, akinél Júlia megszáll Rablók, Valentin társai Fürge, Valentin bolondos szolgája Dárdás, Proteus bolondos szolgája Panthino, Antonio szolgája Júlia, Proteus szerelmese Szilvia, Valentin szerelmese Lucetta, Júlia komornája Szolgák, zenészek Shakespeare A két veronai…
Arany János „Buda halálát” című költeményét az 1857-ben Nádasdy Ferenc gróf által alapított Nádasdy-pályázatra nyújtotta be, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia hirdetett meg. Az alapítvány a célul tűzte ki, hogy ötezer forintos tőkéjének kamataiból minden második évben száz aranyat ítéljen oda a legkiválóbb magyar tárgyú elbeszélő költemény alkotójának. A pályázatot bíráló bizottság, melynek tagjai közt…
Szereplők: AZ ŐRNAGY TÓT TÓTNÉ ÁGIKA POSTÁS TOMAJI plébános CIPRIANI professzor GIZI GÉZÁNÉ, egy rossz hírű nő A LAJT TULAJDONOSA LŐRINCKE, szomszéd ELEGÁNS őrnagy DR. EGGENBERGER ALFRÉD, hétéves kisfiú INAS Örkény István „A Tóték” című műve a magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotása, amely eredetileg filmforgatókönyvként készült „Pókék, majd Csend legyen!” címen. Az író először a…
