Szereplők:
Mikszáth Kálmán, író
gróf Pongrácz Károly, képviselő és tábornok
Dugali bácsi, görög
gróf Pongrácz István, nedeci várúr
Sztrelnyik Matykó, gbelai javasember
Forget, nyugalmazott császári királyi őrnagy
Donna Estella, cirkuszi trapéztáncos
Pamutkay János, nedeci tiszttartó
Holub Mihály, nedeci udvari káplán
Kovács János, nedeci várnagy
Pruzsinszky Szaniszló (Tarcsay László), nedeci lengyel
Bakra Ferenc, nedeci íródeák
Ancsura, podzámeki parasztasszony
báró Behenczy Pál, krivánkai várúr
báró Behenczy Károly, a várúr fia
Rozsákné, krivánkai gazdasszony
Melitorisz Pál, gbelai pap
Matykó, nedeci lovász
Makovnyik József, nedeci káplár
Szurina Pál, nedeci őrmester
Komár György, nedeci káplár
Korenyák, nedeci toronyőr
Mravák Mátyás, nedeci zászlóvivő
Kral Demeter, nedeci katona
Szlimak János, nedeci katona
Barinka Gyuro, nedeci katona
Kovács Pál, nedeci katona
Kontopek András, nedeci katona
Trnowszky, zsolnai vaskereskedő
Trnowszky Péter, zsolnai viaszkereskedő
Trnowszky György, zsolnai orvos
Trnowszky (Tarnóczy) Gáspár, zsolnai juhpásztor
Trnowszky Apollónia, György lánya
Blázy Miklós, zsolnai bíró
Domák Mihály, eretnek
Klivényi József, zsolnai írnok
Klivényi Józsefné Zsuzsanna
Gongoly, zsolnai cigány
Szabó Pál, debreceni nevelő
Trnowszky Miloszláv (Tarnóczy Emil), zsolnai ügyvéd
Skultéty kisasszony, társalkodóné
Kubikné, zsolnai parasztasszony
Szmialovszky Antal, színész
Kalina György, színész
Rebernyik János, zsolnai hajdú
Hrubcso Pál, zsolnai toronyőr
Jágovics Bogdán, zsolnai kocsmáros
Lengeffy Elemér (Nawratil Samu), színigazgató
Katharina, Lengeffy felesége
Krizsán Katalin, nedeci szolgálólány
Sztercso Miklós, nedeci kozák
Rátky Pál, nedeci apród
Jutka, nedeci cseléd
Kotlányi Sámuel, trencséni szabó
Ordódy, huszártiszt
Breke Nep. János, budetini katonaorvos
Matinák János, zsolnai városi tanácsos
Malinákné
Kurka, zsolnai ügyvéd
Flóris János, zsolnai ügyvéd
Vakarcs, budetini honvéd
Brüll Ármin, vágújhelyi zsidó
Zubek Andrásné, privodai dajka
Limpa Valerius, zsolnai szabó
Matyej György, lapusnyai asztalos
Starvich báró
Vereczkey Pálné Motesiczky Erzsébet
Mikszáth Kálmán „A Beszterce ostroma” című regénye kiemelkedő darabja a magyar irodalomnak, mely széles körben kedvelt és elismert művének számít. A történet főszereplője, Pongrácz István gróf, a felvidéki nemesség körében egy Don Quijote-típusú figura, aki régimódi és extravagáns életmódot folytat.
A regény két párhuzamos szálon futó eseménysora a könyv közepén találkozik, így új lendületet adva a narratívának. A háttérben kibontakozó szerelmi szál mellett a fő történet Pongrácz gróf 19. századi, de középkori várúrhoz hasonló életvitelét helyezi középpontba. Ősi várát hagyományos módon tartja fenn, és életét a harc és a szolgálat jegyében alakítja, ahol az erőszak jogának van helye.
Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma olvasónapló
1. Estella
„A Beszterce ostroma” című regényének első fejezetében Mikszáth Kálmán Nedec várába és annak urába, Pongrácz István grófba vezeti be az olvasót. A gróf élete teljes mértékben a katonai parancsnokság és a középkori életforma körül forog; sosem nősült meg, helyette egy cirkuszi komédiásnőt, Estellát vásárolt magának hatszáz forintért, akit „várúrnőként” kezel.
Naponta jótékonykodik, adományokat osztogat a várába látogató szegényeknek, gyerekeknek és léhűtőknek. Behenczy Károly, egy nemesi családból származó orvos, Nedec várában talál állást, ahol először várorvosként, majd később előkóstolóként tevékenykedik.
Amikor azonban Behenczy udvarolni kezd Estellának, a gróf börtönbe veteti. Estella ügyes cselekedetével szabadítja ki Behenczyt, és a páros együtt menekül Besztercebányára. Amikor a város megtagadja, hogy kiadja őket, Pongrácz István gróf haderejével ostrom alá veszi Besztercét.
2. Kedélyes atyafiak
„A Beszterce ostroma” regényének második cselekményszálában a Zsolnán élő Trnowszky család története bontakozik ki. A családot három testvér alkotja: György, Gáspár és Péter. György, a család orvosa, szegény körülmények között halt meg, magára hagyva árván lányát, Apollóniát.
A lány gyámságáért folyó viták hevében Gáspár és Péter összevesznek, és végül Apollónia Klivényi József írnok gondjaira kerül, ahol munkát is kell végeznie. Egy váratlan esemény során azonban a nagybátyja felfigyel Apollónia szépségére és eldönti, hogy ő maga is szeretne gondoskodni róla.
Ezt követően újabb vita robban ki a két testvér között, mindketten szeretnék, ha Apollónia velük élne. Végül megegyeznek abban, hogy a lány felváltva tölti idejét mindkét családnál. Mindkét fél igyekszik minél többet nyújtani neki, beleértve az oktatást is.
A történet további fordulatot vesz, amikor Gáspár fia, Miloszláv beleszeret Apollóniába. A sok megpróbáltatás után a lány végül visszakerül az írnokhoz. Az élete terhei miatt öngyilkosságot fontolgat, de végül ájultan találják meg a Vág partján.
3. A túsz
Miközben Pongrácz István gróf és fegyveresei Zsolnán áthaladnak, egy váratlan esemény keresztezi útjukat, ami szorosan összefonódik a helyi árva lány, Apollónia sorsával. A gróf a város polgármesterének vendégeként, aki egyben jó barátja is, tölti el a napot, amíg a zsolnai előkelőségek és a gróf csapata együttműködnek, hogy megakadályozzák Beszterce megtámadását.
Stratégiájuk szerint a besztercei polgárok alávetettségüket színlelik, és Estella helyett Apollóniát, azaz Apolkát küldik a grófhoz túszként. A terv sikeres: István grófot meggyőzi a színjáték, és Apolka társaságában tér haza.
Közöttük kialakuló különleges kapcsolat mély érzelmeket szül. Apolka megszereti a grófot, aki viszontozza érzéseit és mindenben támogatja őt. Amikor a gróf betegen fekszik, Apolka imádkozik érte, mely imák eljutnak a gróf fülébe, aki ráébred, mennyire szeretik őt.
Ekkor a gróf kezdeményezi, hogy nemesi címet adjon át Apolkának, de ekkor váratlan fordulat következik. Emil, azaz fiatalkori nevén Miloszláv megérkezik és bevallja szerelmét Apolkához. A gróf drasztikusan reagál: börtönbe veteti Emil/Miloszlávot.
4. Az éj
A helyi közösséget felkavarja a hír: István gróf börtönébe került az ügyvéd, ám később kimenekítik. A gróf egyre zavarodottabb viselkedése válik komoly problémává, mivel a várába érkező látogatókat visszautasítja, követségeket pedig tojásdobálással és bikák uszításával taszít el magától.
A helyzet tovább bonyolódik, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy Apolka ténylegesen szerelmes Emilbe. A gróf életereje csökken, eközben pedig az a hír érkezik, hogy Miloszláv elnyerte Estellát.
Egy újabb terv keretében ismét próbálkoznak: Beszterce állítólag kész átadni a keresett személyt a grófnak Apolka visszaszerzése érdekében. Az átadás napján azonban István gróf megmérgezi magát. Utolsó kívánsága az, hogy egy előre elkészített, lova számára is kialakított koporsóban temessék el, miután halála napján lelövette állatát. A grófot tiszteletteljesen, de nem lovával együtt, hanem egyedül, ősei mellé helyezik nyugalomra.
A történet végén Apolka és Emil összeházasodnak, ezzel lezárva a családi és személyes drámák sorozatát.
