Németh László Égető Eszter című regénye, amely 1948 és 1949 között készült, csak 1956-ban kerülhetett a nyilvánosság elé. A mű a második világháború utáni változásokkal való megbékélést tárgyalja, miközben szereplői egy új korszak küszöbén állnak.
A regény különleges jelentőséggel bírt a szerző számára: Németh László többször is kiemelte, hogy Égető Eszter a legkedvesebb műve. Amikor arról kérdezték, mit szeretne üzenni az emberiségnek, ezt a regényt nevezte meg, ahogyan azt 1964-es Üzenet az emberiséghez című beszédében is hangsúlyozta.
Szereplők:
Égető Eszter
Micike
Amál
Apuska
Nagymama
Nagytata
Németh László: Égető Eszter olvasónapló
Németh László Őrültek című regénye, amely később Égető Eszter néven vált ismertté, az író egyik legfontosabb műve. A történet Eszter életét követi a 20. század elejétől, kislánykorától egészen 1948 januárjáig, így a modern fejlődésregények közé sorolható. A regény nem csupán Eszter, hanem az őt körülvevő nemzedékek, elsősorban a családtagok gazdag ábrázolásán keresztül bontakozik ki, így családregény jellegét is magán viseli.
A cselekmény egy alföldi kisvárosban, Csomorkányban játszódik, amely Hódmezővásárhely mintájára készült, és az itt élő értelmiségiek, kispolgárok életét ábrázolja. A regény tehát nem csupán egy személy, hanem egy egész korosztály és a magyar vidék életének krónikáját is megírja. Különösen fontos szerepe van az író alteregójának, Méhes Zoltánnak, aki a műben személyes vallomásként is értelmezhető.
Németh László Égető Eszter című regénye a 20. század első felének társadalmi változásait és azok előzményeit dolgozza fel. A mű nem csupán irodalmi értékével, hanem történeti és társadalmi jelentőségével is meghatározó helyet foglal el a magyar irodalom történetében, különösen a második világháború utáni évtizedekben született nagyregények között.
A regény három részre tagolódik, mindegyik három nagyobb fejezetet tartalmaz, és egy epilógussal zárul. Az első szakasz Eszter gyermek- és fiatalkorát öleli fel, 1905-től 1918-ig. A történet kezdetén Eszter édesanyja korán elhunyt, így apja, Égető Lőrinc, aki egy városi újság szerkesztője és nagy ambíciókkal, de gyakran kudarcos tervekkel rendelkező figura, lánya nevelését a Tunyogi nagyszülőkre bízza. Égető Lőrinc karaktere, aki a város elhagyására kényszerül tervei meghiúsulása után, Németh László egyik kedvenc regényfigurájának számít.
Égető Eszter című regényének második részében Eszter fiatal asszonyként Szegháton él, ahol férje patikusként dolgozik. A házaspárnak három gyermeke születik: két fia és egy lánya. Eszter férje, akárcsak apja, vállalkozó típus, de hamar elveszíti lelkesedését, és tervei gyakran nem valósulnak meg.
A regény harmadik része a történelem előrehaladását követi, a cselekmény 1937-től 1947 tavaszáig tart. Ebben az időszakban a fiúk gimnáziumba járnak, és kapcsolatba kerülnek a népi írók mozgalmával, amelynek során megismerkednek Méhes Zoltánnal is.
A családi vagyon férje irányítása alatt fokozatosan elapad, így Eszternek is részt kell vennie a patika ügyeinek intézésében. A háború végén a család szétszakad: a férj a két kisebb gyermekkel nyugatra menekül, míg Eszter a baloldali nézeteket valló fiával, Józsival marad Magyarországon. Józsi családot alapít, ám egy összeesküvésbe keveredve letartóztatják.
Az Égető Eszter című regény epilógusa 1947–1948 januárjában folytatja a történetet. Eszter, már idősebb fejjel és Méhes Zoltán tanári segítségével, leérettségizik, hogy dolgozhasson a patikában, amelyet később államosítanak. Édesanyja Eszterre hagyja kisunokáját, miközben Eszter egy nehéz sorsú kamaszlányt is magához vesz. Így kezdődik számukra az ismeretlen jövő felé vezető „új világ”.
A regény első része kronikai stílusban tárja elénk a történetet, amit Németh László a korabeli kisvárosi atmoszféra hűséges ábrázolásához dokumentumok és könyvtári kutatások felhasználásával alkotott meg. A második rész líraibb hangvételű, melyet nagyban a szerző vásárhelyi szállásadónőjének mesélései inspiráltak. A harmadik rész pedig a közelmúlt történelmét dolgozza fel, amelyben az író személyes tapasztalatai és nézőpontja érvényesül.
Bár a regény különböző hangulatokat és stílusokat ötvöz, mégis egy egységes alkotás, melynek központi figurája Égető Eszter. Az eredetileg Őrültek címre keresztelt mű nem a klinikai értelemben vett elmebetegséget ábrázolja, hanem a magyar társadalom férfi szereplőinek pszichikai és erkölcsi jellemzőit, amelyek formálták életútjukat: az álmodozást, az élhetetlenséget, a hivatástudat hiányát, a törtetést, a lustaságot, a közönyt és az individualizmus káros hatásait.
Németh László: Égető Eszter olvasónapló
Olvasónaplóm:
- Olvasónaplók
- 1-2. osztályos kötelező olvasmányok
- 3-4. osztályos kötelező olvasmányok
- 5. osztályos kötelező olvasmányok
- 6. osztályos kötelező olvasmányok
- 7. osztályos kötelező olvasmányok
- 8. osztályos kötelező olvasmányok
- 9. osztályos kötelező olvasmányok
- 10. osztályos kötelező olvasmányok
- 11. osztályos kötelező olvasmányok
- 12. osztályos kötelező olvasmányok
- 1-4. osztály kötelező olvasmányok
- 5-8. osztály kötelező olvasmányok
- 9-12. osztály kötelező olvasmányok
- Ajánlott olvasmányok
- Elemzések
- Versek gyerekeknek
