Gárdonyi Géza: Az egri csillagok olvasónapló

Olvasónaplók, verselemzések2 hónap ezelőtt2 hónap ezelőtt016 perc

Szerző: Gárdonyi Géza
A mű címe: Egri csillagok
Műfaj: történelmi és ifjúsági regény

Szereplők:

Bornemissza Gergely (1526 – 1555. január után) királyi hadnagy, végvári vitéz, egri kapitány. Egy pécsi kovácsmester fia volt. 1552-ben hadnagyként küldték a királyi csapatok élén Egerbe.

Cecey Éva: Fiktív személy, regényalak. Bornemissza Gergely gyermekkori társa, később a felesége.

Enyingi Török Bálint (1502 – Isztambul, 1551) magyar főnemes. 1521-től nándorfehérvári bán, 1526-ban részt vett a mohácsi csatában mint II. Lajos testőre.

Dobó István (1500 körül – Szerednye, 1572) felvidéki nagybirtokos főnemes. 1549-től volt Eger várának kapitánya.

Mekcsey István (? – Sajóvárkony, 1553) birtokos nemes, 1551-52-ben az egri vár várnagya, vicekapitánya volt.

További szereplők:

Jumurdzsák, Cecey Péter úr, Bálint pap, Somogyi Gábor pap, I. Szulejmán szultán, Tulipán, Werbőczy István, Izabella királyné, Török Feri, Török Jancsi, Tinódi Lantos Sebestyén, Paksy Jób, Ali aga, Gergely édesanyja, Vica édesanyja, Maylád István, Komlósi Antal, Bolyky Tamás, Sárközi, Móré László, Veli bég, Matyi (kocsis), Hajván (Manda bég), Zrínyi Miklós, Zoltay István, Fráter György, Margit, Kocsis Gáspár, Fügedy, Török László, Mohamed, Szelim, Soncy Szaniszló, Fürjes Ádám, Varsányi Imre, Balogh Balázs apród, Tarjáni Kristóf apród, Hegedűs hadnagy.

Gárdonyi Géza: Az egri csillagok olvasónapló rövid tartalom

A „Gárdonyi Géza: Az egri csillagok” című regény a 16. századi Magyarország egyik legfontosabb időszakát tárja fel, bemutatva a hosszú éveken át tartó török ellenállást. Az író 1533-ban kezdi a történetet, a Dél-Bakonyból való indulással, és a közel két évtizedes cselekmény a 1552-es, egri végvári csatában aratott jelentős győzelemmel zárul.

A regény központjában Bornemissza Gergő és Cecey Éva állnak, akiket Jumurdzsák, egy török dervis ragad magával. Gergő egy merész éjszakai szökés során menekül meg a fogvatartásból Vicuskával. Eközben Dobó István, egy ravasz rablóvezér, aki a fiatalok nyomába ered, Móré segítségével felkutatja őket.

Egy kisfiú beszámolója nyomán Dobó támadást indít a törökök ellen, és kiszabadítja a magyar foglyokat. Gábor pap, Jumurdzsák életét megkegyelmezve, csupán a talizmánját veszi el tőle, majd Dobó Gábor papra bízza a kisfiút, hogy vigye el Török Bálinthoz Szigetvárra, ahol a várkapitány örömmel fogadja és saját két fiával együtt neveli fel.

Gárdonyi Géza: Az egri csillagok olvasónapló

A 16. században játszódó „Az egri csillagok” című mű a török hódoltság viharos korában kalauzolja az olvasót Bornemissza Gergely és Cecey Éva életútján keresztül, gyermekkoruktól egészen az egri vár hős védelmezői által aratott győzelemig. Gárdonyi Géza az írást öt különálló részre tagolta.

Első rész: Hol terem a magyar vitéz?

Az első rész címe: „Hol terem a magyar vitéz?” A történet 1533-ban veszi kezdetét, amikor a Mecsek lábánál, egy patakban fürdőző Gergőt és Vicuskát, valamint Szürke nevű lovukat Jumurdzsák, a janicsár (később dervis és bég) elrabolja. A gyerekek egy rabszállító szekéren egy erdőbe kerülnek, ahonnan éjszakai szökésük során sikerül megszabadulniuk Szürkével és a janicsár nyergébe rejtett aranyak segítségével.

A gyerekek visszatérnek Vicuskáék otthonába, ahol a megszerzett arany miatt dicséretben részesülnek. Ekkor a török csapatok támadást indítanak Keresztesfalva ellen, ahol Vicuska apja, Cecey Péter a földesúr, de a falu lakói sikeresen visszaverik a támadást.

A történet tovább bonyolódik, amikor Jumurdzsák életét Gábor pap megkegyelmezi, de elveszi tőle az amulettjét. Miután Gergő édesanyját a kincs elásása közben tragikus körülmények között megölik a törökök, a fiú először Dobó Istvánhoz, majd Gábor paphoz kerül. A pap visszaviszi Gergőt a falujába, Kishidára, amelyet a törökök szinte teljesen elpusztítottak. Végül Gergő Szigetvárra kerül, enyingi Török Bálinthoz.

Második rész: Oda Buda!

A „Gárdonyi Géza: Az egri csillagok” című regény második fejezete, „Oda Buda!” 1541-ben veszi fel a fonalat, amikor Gergely Gábor pap által elküldött levélben kapja meg Jumurdzsák amulettgyűrűjét. Abban az évben a törökök Buda elfoglalására készülnek.

Gábor pap, akit az út során elfog a merénylet kivitelezésének vágya, a török szultánt célozza meg, de a kísérlet során a pompával utazó janicsár agát robbantja fel. A pap a robbantásban sebesül, és ismét fogságba esik, ahol később életét veszti.

Gergely és Tulipán, az elmagyarosodott török, szintén fogságba kerülnek, de Hajván, a tevepásztor segítségével megszöknek. Hajvánra fényes jövő vár. Eközben Éva a királyné udvarában tölti napjait udvarhölgyként. Buda végül csellel kerül török kézre, és e folyamat során Török Bálint is fogságba esik.

Harmadik rész: A rab oroszlán

A „Gárdonyi Géza: Az egri csillagok” című regény harmadik fejezete, „A rab oroszlán” című részben folytatódik Bornemissza Gergely és szerelme, Cecey Éva kalandos története. Mekcsey István felkeresi Gergelyt, hogy közölje vele: Évát, Izabella királyné másnak szánja feleségül.

Gergely azonban az utolsó pillanatban megszökteti Évát az erdélyi Gyaluról. Gergely, Éva, Török Jancsi és Mekcsey Matyi szolgájukkal együtt útra kelnek Sztambulba, a céljuk, hogy kiszabadítsák Török Bálintot.

A küldetésük során azonban Jumurdzsák folyamatosan követi őket, és a szöktetési kísérletük kudarcot vall. Gergelyéknek ezután menekülniük kell, és Magyarországra visszatérésük során talján énekeseknek álcázva magukat, Veli bég seregével együtt haladnak tovább.

Negyedik rész: Eger veszedelme

A „Gárdonyi Géza: Az egri csillagok” című regény negyedik része, „Eger veszedelme” izgalmas fordulatokat tartogat. A történet szerint Jumurdzsák elrabolja Éva és Gergely hatéves fiát, célja az elvesztett amulettjének visszaszerzése.

Gergely, aki ekkorra már királyi főhadnagyként szolgál, éppen Eger felé tart, hogy támogatást nyújtson Dobó Istvánnak az ostromban. Az ostrom kezdetén derül fény a gyermek elrablására. Gergely éjszakai támadást szervez, amely során rátalálnak egy kulcsfontosságú információkat szolgáltató kémre, fordulatot hozva ezzel az események sorában.

Ötödik rész: Holdfogyatkozás

Az „Az egri csillagok” regény ötödik része, a „Holdfogyatkozás” izgalmas csúcspontja a történetnek. Éva Szarvaskő felől indul, hogy egy titkos alagúton keresztül eljusson az ostrom alatt álló egri várhoz. A vállalkozást veszély fenyegeti Hegedűs hadnagy árulása miatt, aki a törököket bevezeti a várba, de elfogják és árulásért később felakasztják.

Éva sikeresen bejut a várba, azonban férje, Gergely előtt titkolják jelenlétét. Az utolsó, döntő ostrom előtt a vár lakói felkészülnek a végső küzdelemre. A katonák és az egri nők hősiessége, valamint Gergely fortélyos haditechnikái alaposan megroppantják a törökök harci kedvét. A fordulatot egy török asszony hozza, aki Évának visszaadja fiát, cserébe a saját gyermekéért, aki egy kirohanás során került a várba. Végül a török sereg kénytelen elvonulni Eger alól, elismerve a várvédők kitartását és bátorságát.