Babits Mihály „Ha nem vagy ellenállás” című verse az emberi létezés dilemmáit vizsgálja. Az alkotásban megjelenik a belső küzdelem, az elengedés és a megadás lehetősége is, mély emberi érzésekkel átszőve.
A hunok legendás fejedelme Attila volt, akit gyakran „Isten ostoraként” emlegettek. Személyisége és uralma máig izgalmas kérdéseket vet fel a történészek és az olvasók számára.
Arthur Rimbaud híres szonettje, A magánhangzók, nem csupán a hangok színes játékát mutatja be, hanem mélyebb jelentésrétegeket is feltár, új megvilágításba helyezve a költői kifejezésmódot.
Ovidius Átváltozások című műve a világirodalom egyik legismertebb eposza. Verseiben istenek, hősök és halandók sorsát formálja át, miközben a változás örök és elkerülhetetlen erejét mutatja be.
Lázár neve több bibliai történetben is felbukkan, legismertebben Jézus barátjaként, akit feltámasztott a halálból. Személye a remény és az újjászületés szimbólumává vált a keresztény hagyományban.
Az episztola, vagyis költői levél, a líra és az értekező próza határán mozog. A szerző személyes mondanivalóját gyakran egy megszólított személyhez intézi, így érzelmeket és gondolatokat közvetít.
Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes-sorozata nemcsak izgalmas bűnügyi rejtélyeket kínál, hanem betekintést enged a viktoriánus London világába és a legendás detektív páratlan gondolkodásmódjába is.
Arisztotelész Poétikája az irodalomelmélet egyik alapműve. Ebben elemzi a tragédia szerkezetét, a történet és a jellem szerepét, valamint a katarzis fogalmát, amely ma is meghatározza a művészet értelmezését.
Gül baba a török idők legendás dervise volt, akit a „rózsák atyjaként” ismertek. Budán temették el, türbéje ma is fontos zarándokhely és történelmi emlék a város szívében.
Heródes a Bibliában a Júdea fölött uralkodó király volt, akinek neve leginkább Jézus születésének történetéből ismert. Hatalomvágya és kegyetlensége miatt vált hírhedtté a Szentírásban.