Móricz Zsigmond: Tündérkert olvasónapló 1. rész

Olvasónaplók, verselemzések3 hét ezelőtt2 hét ezelőtt037 perc

Történelmi előzmények

A török hódítások következtében 1526-ban a Mohácsi Csata után Szulejmán szultán hadserege betört Magyarország területére, és a Duna mentén előrenyomulva jelentős területeket foglalt el. A török terjeszkedés csúcspontja 1541-ben következett be, amikor Buda is török kézre került. Az el nem foglalt északi és nyugati részeket a Habsburgok, I. Ferdinánd vezetésével birtokolták, míg Magyarország területei közül csupán a keleti részek maradtak a magyarok kezén. Erdélyben az önállóság alapjait az utolsó magyar király, Szapolyai János halála után Martinuzzi Fráter György, II. János gyámja tette le, aki politikai hatalommá alakította a térséget.

Erdély a szultánnal hűbéri viszonyban állt, és etnikailag is sokszínű volt: a magyarok a középső részeket, a németajkú szászok a déli városokat, míg a székelyek az elszegényedett keleti területeket lakták. A Partiumban és az Alföldön a hajdúk, egy nincstelen, katonaviselt réteg telepedett le, akik fegyveres szolgálatot vállaltak pénzért. A vallási pluralizmus Erdély vallási életében is megnyilvánult: 1568-ban a tordai országgyűlés négy vallást ismert el hivatalosan. II. János halálát követően a rendek Báthory Istvánt választották vajdává.

Báthory Zsigmond uralkodása kezdetben bőséggel és békével jellemezte Erdélyt, azonban 1576-ban, miután lengyel királlyá választották, kénytelen volt elhagyni a fejedelemséget. Utódja bátyja, Báthory Kristóf lett, majd 1588-ban Kristóf fia, Báthory Zsigmond örökölte a trónt. Azonban sokan Zsigmond bátyját, Boldizsárt látták volna szívesebben a fejedelmi székben, ami belső ellentéteket szült. Zsigmond 1594-ben letartóztatta és kivégeztette a trónra törőket, köztük Boldizsárt is. Feleségül vette I. Rudolf császár unokahúgát, aki később adományozta neki a fejedelmi címet.

1595-ben Zsigmond csatlakozott Rudolf császár tizenöt éves háborúhoz indított hadjáratához. A törökök ellen aratott kezdeti sikerek után azonban 1596-ban, a mezőkeresztesi csatában súlyos vereséget szenvedtek. A császár pénzügyi problémáinak enyhítésére Básta György Erdélybe küldése, valamint a gyűlölt Mihály vajda és Básta szövetsége széleskörű felháborodást váltott ki a térségben.

A helyzet tarthatatlansága miatt Báthory Zsigmond három alkalommal is lemondott a trónról, de minden esetben visszatért, miután kérés érkezett tőle. Végül 1602-ben végleg elhagyta Erdélyt, és rövid időre Székely Mózes vette át a vezetést. Az országban eluralkodó anarchiát Bocskai István nagybirtokos vezette felkelése zárta le. Bocskai 1604-ben, a hajdúk támogatásával győzelmet aratott az álmosdi csatában, majd hamarosan kiűzte a császári csapatokat Erdélyből. 1605-ben fejedelemmé választották, és török segítséggel meghódította a Felvidéket és a Dunántúlt is.

A 1606-os bécsi és zsitvatoroki békekötések végleg lezárták a harcokat. Bocskai azonban nem élvezhette sokáig győzelme gyümölcseit, mivel korai halálát valószínűleg mérgezés okozta, és ebben Kátai Mihály kancellárnak is szerepe volt. Utóda, Rákóczy Zsigmond lett, akinek uralkodása alatt, 1608-ban II. Mátyás kényszerítette Rudolf császárt a trónról való lemondásra. Rákóczy halála után Homonnay Bálint volt a lehetséges utód, de a hajdúk támogatásával Báthory Gábor szerezte meg a fejedelmi címet ugyanebben az évben.

A történet 1613-ban kezdődik, amikor Báthory Gábor, az „utolsó Báthory” hatéves uralkodásának eseményeit meséli el, egészen haláláig, sűrítve az eseményeket az utolsó évre (így azok időpontja nem teljesen valósághű). A műben emellett követhetjük utódja, Bethlen Gábor, a későbbi „nagy fejedelem” hatalomra jutását is, aki a török segítségével szerezte meg Erdély vezetését.

Szereplők:

Szereplő neve	Szerep
Báthory Gábor	Erdély fejedelme
Bethlen Gábor	Főkapitány, majd később Erdély fejedelme
Géczy András	Báthory egyik embere, később fejedelem-aspiráns
Imreffy	A kancellár és Báthory bizalmasa
Palotsay Anna	Báthory felesége
Imreffyné	A kancellár felesége és Báthory szeretője
Török Katalin	Báthory szeretője
Károlyi Zsuzsanna	Bethlen Gábor felesége

Móricz Zsigmond: Tündérkert olvasónapló 1. rész

Első könyv
1.

Báthory Gábor, Erdély fejedelme éppen kolozsvári palotájában készülődött, amikor váratlanul belépett szobájába legújabb szeretője, Imreffyné, a kancellár felesége. A fejedelem hosszú ideje nem találkozott feleségével, Palotsay Annával, aki Kamuthy Ádám szászlónai várában várt rá. Báthory döntése értelmében a fejedelemasszonynak nem volt lehetősége Erdély területére lépni, így a fejedelem több lehetőséget kapott, hogy válogasson az udvarban elérhető hölgyek között. Imreffyné kulcsokat adott át neki, melyek egy titkos folyosón keresztül az ő lakosztályába vezettek. Még aznap este Báthory elhatározta, hogy megszökhessen vele.

A díszes menet később Szászlóna felé vette az irányt, ahol Palotsay Anna már várt férjére a vár ablakából. A találkozás azonban nem történt meg azonnal, mivel a hivatalos ceremóniák során Báthory figyelme inkább a jövőbeli terveire, egy esetleges háborúra irányult. Bethlen Gábor, Báthory főkapitánya azonban nyíltan ellenállt a háborús terveinek, figyelembe véve az ország jelenlegi nehéz helyzetét.

2.

Aznap este Báthory Gábor mégis megszökött Imreffynével, és Sólyomkőre, az asszony birtokára indultak. Három nap elteltével azonban csalódott a kapcsolatban, különösen miután megismerte a kancellárné húgát, akit nővére bántalmazott. Báthory elhatározta, hogy visszatér Kolozsvárra, de Imreffyné megjósolta, hogy még aznap vissza fog térni hozzá. A fejedelem visszatérése azonban már nem szerelemből történt, hanem politikai okokból: nem akarta, hogy a hajdúk kapitánya Kolozsvárra érkezzen, és felfedje terveit.

3.

Palotsay Anna, a fejedelemasszony mély elkeseredésben szenvedett, miután férje, Báthory Gábor ismét elhagyta őt. Kolozsvári udvari látogatása során sógornőjét, Bebeknét fogadta, ám rövid időn belül hazaküldte, mivel arra kérte, hogy ne hagyja magára újszülött gyermekét. Egy este a fejedelemasszony a Biblia felolvasásával próbálta erősíteni reményeit férje visszatérésére, ez jelentette számára az egyetlen vigaszt a nehéz időkben.

Később érdeklődött Báthory Gábor nevelőapja, Báthory István országbíró iránt, aki egyben Gábor nagybátyja is volt. Az idős nő, aki elmesélte a történetet, nem tudott megnyugtató választ adni. Elmondása szerint a nagybátya is hasonlóképpen érzéketlen volt a saját feleségéhez, és élete utolsó öt évében egyáltalán nem beszélt hozzá. A fejedelemasszony továbbra is magányosan és reménykedve várta férje esetleges visszatérését.

4.

Bethlen Gábor a kolozsvári utcákon sétálva szembesült a város nyomorúságos állapotaival. A szegénység és a gyenge terméshozam mellett a helyi lakosságnak kellett ellátni a több ezer katona szükségleteit, akik a városban tartózkodtak. Miután megtudta a helyzet súlyosságát, Bethlen azonnal a fejedelemasszonyhoz, Palotsay Annához sietett, hogy megbeszéljék a kialakult helyzetet. Elmondta neki Erdély történelmét, a nagy Báthory Istvántól kezdve, Báthory Zsigmondon és Bocskai Istvánon át, egészen Báthory Gábor elődjéig, Rákóczy Zsigmondig.

Palotsay Anna, aki korábban nem vett részt aktívan a politikai életben, felismerte, hogy fejedelemasszonyként komoly felelősség hárul rá, és hogy a nép férje távollétében tőle vár segítséget. A kritikus pillanatban hirtelen csatazaj törte meg a csendet: a város szegényei támadást indítottak a gazdag szászok házai ellen. Anna gyorsan átadta a helyzet kezelését Bethlennek, aki azonnal intézkedett, és sikerült lecsillapítania a felkelést. A főkapitány utasította a bírót, hogy süttessenek kenyereket, amelyeket a fejedelemasszony nevében szétosztanak a szegények között. Ezen kívül megígérte, hogy a katonaság még aznap elhagyja a várost, így enyhítve a helyi lakosság terheit.

5.

Bethlen Gábor betartotta ígéretét, és minden lehetséges módon igyekezett segítséget nyújtani az elnyomottaknak Kolozsváron. A következő napon a fejedelemasszony, Palotsay Anna külön hívatta őt egy fontos megbeszélésre. Anna tisztában volt Bethlen erősségével és mély vallásosságával, tudta, hogy ő nem retteg a haláltól. Azonban a valóság ennél bonyolultabb volt: a fejedelemasszony nehéz helyzete, férje távolléte és a halál közelsége mélyen megviselték őt, olyan érzéseket váltva ki, amelyeket korábban csak édesapja sírjánál tapasztalt.

Bethlen őszintén sajnálta Annát, és megértette a nehézségeit. A megbeszélés végén Anna bejelentette, hogy nem kíván tovább maradni Kolozsváron, és még aznap este visszavonul vidéki birtokára, Görgénybe.

6.

Sólyomkőre új vendégek érkeztek Báthory Gáborhoz. A látogatók között volt Nagy András és Csonka Bálint hajdúkapitányok, Foktűi Máté református lelkész, valamint Géczy András. A fejedelem különösen kedvelte hajdúi társaságát, akik katonai céljait támogatták, remélve, hogy zsákmányra lelnek. Géczy András, bár nem a hajdúk közé tartozott, idővel a fejedelem egyik legmegbízhatóbb emberévé vált, mivel minden vagyonát és címét Báthorytól kapta ajándékba.

Az este folyamán Imreffy is megérkezett friss hírekkel: tájékoztatta a fejedelmet, hogy a havasalföldi oláh vajda, Serbán Raduly támadást intézett az erdélyi adófizető, a moldvai goszpód ellen, aki éjszaka családjával és szolgáival együtt kénytelen volt menekülni. E hír hallatán Báthory azonnal visszaküldte Imreffyt, hogy összehívjon egy tanácskozást az erdélyi főurakkal.

7.

Reggel Báthory Gábor fejedelem az előző esti italozás hatásaitól kissé kábultan ébredt, de még az urak megérkezése előtt már elindította a háború előkészületeit. Elsőként Géczy Andrással tárgyalt, akinek felajánlotta a tövisi udvarházat. Cserébe arra kérte, hogy utazzon Brassóba, és kémkedjen a szászok között, majd folytassa útját Konstantinápolyba, hogy a Portán megszerezze a szultán engedélyét hadai külföldre viteléhez. Báthory tisztában volt vele, hogy a háborúellenes álláspontot képviselő követ, Bethlen Gábor nem vállalná el ezt a küldetést.

Ezt követően Báthory Gábor Nagy Andrást hívta magához, akit azonnal kinevezett generálisnak, és utasította, hogy mozgósítson minél több hajdút. Nagy András jelentős mennyiségű gabonát kért ehhez, de a fejedelem nem állt szándékában ezt biztosítani. Ehelyett megnyugtatta a generálist, hogy a hadjárat után a katonái szabadon foszthatják ki a legyőzötteket.

8.

A fejedelmi levél a Bánffy Pál tulajdonában lévő bonchidai kastélyban érte utol a főurakat, akik a szászlónai események után Kamuthy Farkas, Kendy István, Kornis Boldizsár és Kornis György társaságában mulatoztak, utóbbi kivételével mindegyikük feleségét is magával hozta. Bár az utazás előtt vonakodtak, nem mertek ellentmondani a fejedelem akaratának, így végül útnak indultak Sólyomkő felé.

Délelőtt érkeztek, és Báthory Gábor azonnal tanácskozásra hívta őket. Az ülésen Imreffy ismertette a legfrissebb fejleményeket. Az urak meglepően higgadtan fogadták a híreket, és Kamuthy kivételével egyikük sem támogatta a megtorlást. A fejedelem azonban határozott álláspontot képviselt, és behívatta a hajdúkat. Nagy András a fejedelem kérdésére hatvanezer katonát ígért, ami aggodalmat keltett az urak körében, akik a saját birtokaik védelme miatt aggódtak a várható rablóbandák miatt.

A helyzetet Foktűi Máté református pap próbálta enyhíteni heves prédikációval. Végül úgy döntöttek, hogy a közelgő országgyűlésen fogják meghatározni a további lépéseket Báthory tervével kapcsolatban.

9.

Az ülés gyorsan telt, és mire a főurak befejezték a megbeszéléseket, az ebéd már készen állt. Két asztalt terítettek: egyiken a főurak, másikon a hajdúvezérek foglaltak helyet. A bőséges étkezés után Báthory Gábor különösen jókedvű lett, ami ilyenkor gyakran előfordult, és kezdte birtokokat és címeket osztogatni a jelenlévők között. Azonban a hangulat nem javult jelentősen, mivel sokan kevesebbet kaptak, mint amire számítottak, vagy éppen irigykedtek mások nagyobb jutalmára.

A beszélgetés során a téma a vadászatra terelődött, és Kamuthy Farkas felajánlotta a fejedelemnek, hogy látogasson el Tordára, ahol hamarosan vaddisznóhajtást rendeznek. Kamuthy kedvessége mögött azonban személyes érdek húzódott, mivel régóta vágyott Gyalu vára megszerzésére. Báthory Gábor örömmel fogadta a meghívást, részben azért is, mert Kamuthy fiatal feleségére személyes tervei voltak.

Második könyv
1.

A fejedelem a tordai erdőben várakozott a vadra, amikor egy vaddisznó tűnt fel. Rövid küzdelem után sikerült leterítenie az állatot. A vadászat során azonban tragédia is történt: egyik hűséges katonája, a vén Sárkány életét vesztette, ami mélyen elkomorította Báthory Gábort, így visszatért a kastélyba. Ott váratlanul találkozott unokahúgával, a mindig vidám Török Katalinnal, akinek jelenléte kissé felvidította, mivel már nem találta vonzónak a háziasszonyt.

Katalin friss híreket hozott: elmondta, hogy Bethlen Gábor a saját búzáját szállítja Székelyföldről Kolozsvárra a fejedelemasszony nevében, és arról is tájékoztatta, hogy Magyarország nádorától követek érkeznek, akik találkozni szeretnének Báthoryval. A fejedelem gyorsan cselekedett: utasította Kamuthy Farkast, hogy szállíttassa át Bethlen búzáját a saját raktárába, míg ő maga Gyulafehérvárra indult, hogy találkozzon a követekkel.

2.

A gyulafehérvári palota egyik termében a főurak társaságban iszogattak, miközben egyre növekvő harag gyűlt bennük Báthory Gábor iránt. Kendy István végül nyíltan felvetette, hogy megszabaduljanak a fejedelemtől. Másnap Kornis Boldizsár a borbélynál találkozott Kolosváry János főbíróval, aki szintén bírálta a fejedelem könnyelmű életmódját. Ekkor érkezett meg Károlyi Zsuzsanna, Bethlen Gábor felesége, aki egész éjszaka hidegben és veszélyek között utazott, hogy találkozzon férjével és tájékoztassa őt a Székelyföldről érkező búzával kapcsolatos eseményekről.

Báthory Gábor aznap számos tárgyalást folytatott és fogadta a követeket. Különös módon az egész délelőtt folyamán csupán Kornis Boldizsárt tartotta maga mellett. Délután az urak közösen ebédeltek a fejedelemmel, majd elindultak Besztercére, az országgyűlés helyszínére. Báthory Gábor bejelentette, hogy este Radnóton, Kornis Boldizsár birtokán fognak megszállni.

3.

Másnap hajnali kettőkor Báthory Gábor a kürtszóra ébredt, ami jelezte a továbbindulás idejét. Már éppen készülődött távozni, amikor eszébe jutott, hogy még nem búcsúzott el a háziasszonytól. Ekkor Géczy és Imreffy távol tartották Kornis Boldizsárt, arra hivatkozva, hogy a fejedelem levelet ír. Amint Báthory és kísérete elindultak, Kornis távolról követte őket. Az estét Széken töltötték, ahová a fejedelem előre küldte Kornist, hogy biztosítsa a helyszínt. Kornis ezt örömmel fogadta, mivel elhatározta, hogy megbosszulja felesége meggyalázását.

Kornis Újvárra lovagolt, ahol találkozott Kendy Istvánnal, és megszervezték a gyilkosságot. Basa János lovászmestert bízták meg a merénylet elkövetésével, de őt a fejedelem emberei elfogták, és átállt Báthory oldalára. Miután a fejedelem értesült a tervezett merényletről, kíméletlen megtorlást rendelt el. Az összeesküvő főurakat halomra ölette, de Kornist élve elfogta.

Báthory továbbvonult Besztercére, ahol Kornist, Kolosváry Jánost és a többi összeesküvőt a főtéren kivégeztette. A drámai események hatására az országgyűlés, megriadtan, minden döntést jóváhagyott. A fejedelem cselekedetei indokoltak voltak, mivel Báthory hadai már Kelet-Erdélyben tartózkodtak.

4.

Besztercén a fejedelem kísérete, köztük Imreffyné, sógoránál szállt meg, de rövid időn belül továbbálltak. Báthory Gábor Géczy Andrást Konstantinápolyba küldte, hogy közbenjárjon a szultánnál az előzetesen megbeszélt ügyekben. A fejedelem maga Tasnádra utazott, ahol a nádorral, aki Trencsénből érkezett Szatmárra, találkozott. Eleinte egyikük sem volt hajlandó elhagyni saját szállását, így végül a királydaróci mezőn került sor a találkozóra.

A beszélgetés udvarias köszöntéssel kezdődött, majd a felek egy sátorba vonultak a megbeszélés folytatására. A nádor azzal az üzenettel érkezett, hogy Magyarország és Erdély között szeretnének egy szerződést kötni, amely elismeri Erdély függetlenségét és kölcsönös segítségnyújtást ígér mindkét fél részéről. Báthory azonban hamar kiderítette, hogy a segítség csupán külső ellenségekkel szemben lenne érvényes.

A fejedelem csalódottan értesült arról, hogy a magyarok nem kívánnak támogatást nyújtani az országon belüli konfliktusokban és a lázadások leverésében, ezért visszautasította a javaslatot. A nádor így eredmény nélkül tért vissza Magyarországra.