Móricz Zsigmond: Tündérkert olvasónapló 2. rész

Olvasónaplók, verselemzések2 hét ezelőtt037 perc

Szereplők:

Szereplő neve	Szerep
Báthory Gábor	Erdély fejedelme
Bethlen Gábor	Főkapitány, majd később Erdély fejedelme
Géczy András	Báthory egyik embere, később fejedelem-aspiráns
Imreffy	A kancellár és Báthory bizalmasa
Palotsay Anna	Báthory felesége
Imreffyné	A kancellár felesége és Báthory szeretője
Török Katalin	Báthory szeretője
Károlyi Zsuzsanna	Bethlen Gábor felesége

Móricz Zsigmond: Tündérkert olvasónapló 2. rész

Harmadik könyv

Báthory István csellel foglalta el Szebent. A fejedelem úgy érkezett a városba, hogy előre megtervezte annak meghódítását. A város vezetését arra kérte, hogy a helyi hadsereget fegyverek nélkül sorakoztassák fel, miközben őrködő katonák és polgárok figyelték a nagyszabású felvonulást. Amíg mindenki az eseményt követte, Báthory katonái, akik már hosszú ideje a vár közelében várakoztak, betörtek a kapukon, és megtámadták a védtelen városlakókat. A pánikba esett emberek gyorsan menekültek, otthonaikba zárkóztak, így Báthory harc nélkül szerezte meg a várost.

Pár órával később már az országgyűlés ülésezett a város tanácstermében, ahol Géczy András összegyűjtötte azoknak a 147 leggazdagabb polgárnak a nevét, akiket vagyonelkobzásra és halálra ítéltek. Ezen a napon Báthory István Török Katalint is hívatta, majd visszatért szállására. A nap folyamán egy újabb tragédia történt: Báthory egyik hűséges szolgáját, Kereki Ferit mellőzték, és halálos lövést kapott. Az üres helyet Szilassy Pál hajdú töltötte be, mint a fejedelem új inasa.

2.

Török Katalin érkezése után Báthory Gábort már súlyosan ittas állapotban találta, amit követően lefektette őt, és szász lányokat kért, hogy őrködjenek felette. Az éjszaka folyamán a fejedelem egy halk sírdogáló lány hangjára ébredt. Amikor rákérdezett, mi bántja, a lány elmondta, hogy gyászolja macskáját, melyet a hajdúk dárdáikkal szúrtak át.

A beszélgetés során szóba került a lány sógora, aki a halálra ítéltek listáján szerepelt. A lány próbálta megvédeni rokonát, de Báthory dühösen elzavarta őt. Az éjszaka hátralevő részét rémálmok kísérték, és a fejedelem nyugtalansága nem csillapodott.

Másnap reggel követek indultak Székelyföldre, hogy mozgósítsák a székelyeket. Busás jutalom és nemesi cím ígérete várta őket, ami komoly vonzerőt jelentett a helyi lakosság számára.

3.

Báthory István nyugodt és higgadt döntést hozott, amikor úgy rendelkezett, hogy a szászokat nem halálra ítéli, hanem száműzi őket. Ezt követően Géczy Weiss Mihály, brassói bíró kíséretében Brassó felé indult, hogy onnan Konstantinápolyba folytassa útját. Báthory azonban tévedett Géczyvel kapcsolatban: a bíró ravaszabb volt, mint a fejedelem gondolta, és beleegyezett abba, hogy a Portán saját érdekei szerint járjon el, nem pedig a fejedelem akaratát követve.

Báthory, saját seregével, még ugyanazon a napon útnak indult Havasalföld felé. Gyerőffyt küldte előre, hogy fogja el Serbán Radulyt, de a kísérlet végül kudarcot vallott, mivel a vajda családjával együtt sikeresen elmenekült. Hosszú vándorlás után Báthory főserege megérkezett a Tergovistyébe, amely elnéptelenedett és nyomorúságos állapotban volt, ám kardcsapás nélkül elfoglalták az oláhok fővárosát. Nem sokkal később Gyerőffy is megérkezett, és magával hozta a vajda anyját, mint foglyot.

4.

Két hét telt el Tergovistyébe, miközben Báthory István a török követek megérkezésére várt. Ezen idő alatt a fejedelem a mulatozásokba és az asszonyok társaságába merült, miközben a már amúgy is fegyelmezetlen hajdúkból álló, szedett-vedett serege fokozatosan és csendben feloszlott.

Amikor Báthory józan volt, idejét Szilassy Pállal töltötte, akit mélyen megszeretett, de a fiú nem kívánt továbbra is a fejedelem mellett maradni. A visszautasítás annyira feldühítette Báthoryt, hogy dühében lovászával megölette a hajdút. Éppen ekkor érkeztek meg a török követek, akik megtiltották a fejedelemnek a további hadműveletek folytatását.

Csalódottan Báthory összegyűjtötte a megmaradt csapatait, és elrendelte, hogy a hajdúkat vonuljanak Brassó alá, ígérve, hogy ha elfoglalják a várost, az az övék lesz. Azonban Báthory elhallgatta előttük, hogy Forgách Zsigmond vezetésével egy megtorló magyar sereg már Erdély felé tartott. Amikor Nagy kapitány értesült a közelgő veszélyről, azonnal feladta Brassó ostromát és visszatért, hogy megvédje a Hajdúságot.

5.

Az éjszaka folyamán Bethlen Gábor is megérkezett, ami nagy örömet okozott Báthory Gábornak. A főkapitány azt tanácsolta a fejedelemnek, hogy minél előbb térjenek vissza, amit Báthory végül meg is tett, és ígéretet tett arra, hogy megbékél a szászokkal.

Amikor azonban Brassóhoz érkeztek, a helyiek megtagadták a belépést a várba, ami annyira felbőszítette a fejedelmet, hogy hadat üzent a városnak. Visszatért Szebenbe, ahol visszaadta a várost a szászoknak, majd ő és emberei a fellegvárba vonultak. Itt érkezett a hír, hogy Forgách Zsigmond serege átlépte Erdély határát.

6.

Másnap több menekült is megérkezett a városba, akik pontos képet adtak Forgách Zsigmond előrenyomulásáról. Imreffy tájékoztatta a fejedelmet arról, hogy a hajdúk szembeszegültek Forgách csapataival, és miután legyőztek egy kisebb egységet, jó pénzért átálltak az ellenséghez. Báthory kétségbeesetten szembesült azzal, hogy a rablóbanda most, a főkapitány támogatásával, Erdélyre támad. Forgách csapatai hamarosan Szeben környékén táboroztak.

Mégis volt remény: Bethlen török segítséget hozott, miközben Báthory elküldte Prépostvári egyik emberét az ellenséges táborba, aki sikeresen visszaállította a hajdúkat a fejedelem oldalára. Eközben hírek érkeztek arról, hogy Székelyföldön lázadás tört ki az urak ellen, és a parasztok hajlandók a fejedelem mellé állni. Amikor Forgách úgy érezte, hogy három irányból támadhatják, gyorsan összepakolt és elhagyta a területet.

7.

A kijárási korlátozások feloldása után Báthory Gábor seregével útnak indult. Bár nem látta értelmét Forgách Zsigmond üldözésének, úgy döntött, megleckézteti Brassót, mivel a város a magyarokkal és az oláhokkal szövetkezett ellene. Amikor megközelítette a várost, arról értesült, hogy Raduly vajda csapatai még mindig Brassó alatt táboroznak.

Báthory felelőtlenül túl közel merészkedett a városhoz, ahol az oláhok váratlan támadással megfutamították seregét. Kiderült, hogy a hajdúk ismét elárulták, és még Brassó előtt visszafordultak. Ekkor a fejedelem úgy döntött, hogy megmaradt katonáival Szebenbe vonul, és Brassó ostromát Bethlen Gáborra bízza.

8.

Bethlen Gábor azonban nem akarta emberei életét kockára tenni Brassóért. Amikor a város közelébe ért, letáborozott, és békésen várakozott, nem indított támadást, de szigorú blokádot rendelt el a város ellen. Eközben Báthory Szebenben az ország ügyeit intézte. Hazatért Géczy András, akit árulónak neveztek, és aki addig hízelgett a fejedelemnek, míg végül Báthory megbocsátott neki, és visszafogadta bizalmába.

A két férfi közösen új haditervet dolgozott ki, amelyben a törökkel szövetkezve tervezték Magyarország meghódítását, hogy Báthory a szultán alattvalójaként uralkodjon. Géczy azonban csupán látszólag értett egyet a fejedelemmel, és a terv végrehajtásához ismét Konstantinápolyba utazott, ahol újra elárulta Báthoryt.

9.

A Brassó elleni „ostrom” hosszú ideig elhúzódott, mivel Bethlen Gábor inkább a környező földek műveltetésére összpontosított katonáival, semmint háborút folytatott volna. Amikor Báthory Gábor értesült erről, azonnal visszarendelte a főkapitányt Szebenbe, és helyette Prépostvári Istvánt nevezte ki. Bethlen engedelmeskedett, de amikor megérkezett Szebenbe, elkeserítette a város leromlott állapota. Azonnal intézkedett, elrendelve a katonáknak, hogy bontsák le az égett épületeket és tisztítsák meg az utcákat.

Báthory közben továbbra is kicsapongó életet élt, és örömmel hallgatta a keletről érkező híreket, miszerint Prépostvári hősies küzdelemben elfoglalt több kis vidéki várat. Bethlen egyre inkább kiábrándult Báthoryból, akinek korábbi megválasztását még támogatta. Egy alkalommal a fejedelem annyira megsértette Bethlent, hogy az azonnal, szó nélkül hazalovagolt Dévára.

10.

Toldi Márk szászsebesi kastélyában tartózkodott, ahol a várúr biztatására úgy döntött, átveszi az irányítást, és leváltja Báthoryt a fejedelmi trónon. Hazatérve azonban rossz hír érte: kisfia, Gábor megbetegedett. Azonnal orvost hozatott Gyulafehérvárról, aki megvizsgálta a gyermeket, de nem tudott segíteni.

Ahogy telt az idő, egyre többen betegedtek meg a kastélyban, végül felesége és kislánya is elkapta a betegséget. A járvány olyan gyorsan eltűnt, ahogy megjelent, de a két gyermek és a dajka életét követelte. Ezt követően levelet kapott a fejedelemtől, amelyben Báthory könyörgött Bethlennek, hogy térjen vissza Szebenbe. A főkapitány úgy döntött, hogy még egy utolsó esélyt ad Báthorynak.

11.

Báthory Gábort időben tájékoztatták emberei arról, hogy mit terveznek ellene, így óvatosan bánt Bethlen Gáborral és Géczy Andrással. Bethlen javasolta, hogy a következő országgyűlést Gyulafehérváron tartsák, amibe Báthory beleegyezett.

Géczyt a helyszínen vádolta meg, aki válaszul azt fenyegette, hogy nyilvánosságra hozza a fejedelem korábbi, hazaellenes terveit. Egyik nap váratlanul megérkezett Nagy is, de Báthory már nem volt hajlandó megbocsátani neki, és egy hirtelen felindulásból megölte. Helyére Fekete Pétert nevezte ki.

Egy alkalommal, amikor Bethlennél vacsorázott, már erősen ittas állapotban, Báthory elárulta, hogy tud a mögötte zajló szervezkedésről. Bethlen próbálta megnyugtatni, de a fejedelem ingerülten távozott, és később kiderült, hogy merénylettől félve elhagyta a várost. Bethlen hajnalban hazalovagolt Dévára.

12.

Bethlen megérkezése után öccsét is magához hívta, és feleségével közösen megbeszélték a következő lépéseket. Végül úgy döntött, hogy el kell mennie a Portára, hogy a szultánnál kieszközölje Báthory leváltását és saját fejedelemségét. Másnap egy levél érkezett Báthory unokahúgától, Török Katától, melyből kiderült, hogy a fejedelem Alvincra menekült, és már nyíltan Bethlen életére tör, vérdíjat tűzve a fejére.

Ez megerősítette Bethlen döntését, így még aznap elindult Konstantinápolyba, és katonáit felesége hűségére eskette. Amikor Báthory megtudta ezt, Brassó felé vette az irányt, hogy végleg leszámoljon a várossal és az ott tartózkodó Géczyvel.

13.

Weiss Mihály sem tétlenkedett a konfliktus során. Brassó városát megerősítette, és saját szász katonái mellé oláh, székely, magyar, sőt még török és tatár fegyvereseket is toborzott. A fejedelem azonban nem jelent meg, és a város erőforrásai kezdtek kimerülni, ezért Weiss és csapata úgy döntöttek, hogy elébe mennek Báthorynak.

Szeptember 18-án elhagyták Brassót, és nyugati irányba indultak. Weiss azonban tapasztalatlan volt a hadvezetés terén, és a vegyes összetételű csapata hamarosan felbomlott, a katonák pedig a város környékén rablásba kezdtek.

Szeptember 24-ére, nagy nehézségek árán, elérték Földvárt, ahol a fegyelmezettebb fejedelemi lovascsapatok gyors rohammal megsemmisítették a brassóiak maradékát. A csata során Báthory kancellárja, Imreffy és maga Weiss is életét vesztette. Géczy András ugyanakkor megmenekült, és a csata után ismét Brassó alatt tartózkodott.

Negyedik könyv

Báthory Gábor fejedelem súlyos veszteséget szenvedett el, amikor egyik legmegbízhatóbb embere, Imreffy kancellár életét vesztette. Imreffy mind békeidőben, mind háborús körülmények között állandó társa és segítője volt, és ennek hiányát Báthory azonnal érzékelte, mivel nem volt, aki közvetítse utasításait a sereg felé. Báthory Brassó alá érkezett, de alig ezer katonájával esélye sem volt ostromot indítani.

Ezért inkább a környező várakat fosztotta ki, majd békét ajánlott a városnak. A brassói követekkel udvariasan bánt, és Géczy András is előbújt, akinek Báthory még megbocsátott. A fejedelem kedélyessége azonban nem volt véletlen: Magyarországról már úton volt a segítő sereg, hogy szembeszálljon Bethlen Gáborral, a legfőbb ellenséggel. Míg a főkapitány külföldön tartózkodott, Báthory a hajdúkat Déva alá küldte. Bethlenék hősiesen védték a várat, de a közfelháborodás következtében Báthory kénytelen volt visszavonni csapatait.

2.

Bethlen Gábor már Konstantinápolyban tartózkodott, jól ismerve a Porta bürokratikus lassúságát, türelmesen várakozott, miközben fokozatosan megszerezte a főhivatalnokok támogatását. Régi barátja, Iszkender basa, aki a budai vilajet élére pályázott, mindenben segítette. Amikor végre elérkezett a nap, hogy a szultán fogadja, Bethlen, bár kiválóan beszélt törökül, egy tapasztalt tolmácsot kapott mellé, aki tovább fokozta szavainak hatását.

A Portán Báthoryt már „Bolondkirálynak” csúfolták, és miután megbizonyosodtak arról, hogy Géczy is alkalmatlan a fejedelemségre, egyhangúlag elfogadták Bethlen kérvényét. Iszkender megkapta a budai basa címet, és Bethlen az ő seregével indult vissza Erdélybe.

3.

Báthory Gábor fejedelem Szebenben tartózkodott, maradék hívei körében. Egyik alkalommal, amikor már erősen ittas volt, eszébe jutott Imreffyné, akit mélyen gyűlölt. Dühében egyszerűen kidobatta az ablakon azt a hajdút, aki egykor beengedte hozzá az asszonyt. Géczy András azt tanácsolta neki, hogy utazzanak Gyulafehérvárra, és látogassák meg Bethlen Gábor feleségét, aki a dévai ostrom óta Gyerőffynél tartózkodott. Géczy összeesküvést gyanított, de mivel nem voltak bizonyítékai, csupán megfenyegette a nőt.

Másnap török követek érkeztek, akik a húsz éve elmaradt adókat követelték. Báthory első felindulásában megtagadta a fizetést, ami ürügyet adott a fejedelemváltásra. Keletről a tatárok már meg is támadták az országot. Válaszképpen Báthory tízezer embert gyűjtött össze, és azonnal elindult Szeben felé. Azonban félúton érkezett a hír, hogy Bethlen török csapatai megelőzték őt, és elvágták a várost.

4.

Báthory Gábor azonnal elhagyta seregét, és néhány emberével a Székelyföldre vágtatott, ahol ismét biztonságban érezte magát. Segesváron kívánt megszállni, de a várbeliek nem engedték be, így Erdély fejedelme kénytelen volt a szabad ég alatt éjszakázni. Másnap Udvarhelyszék felé folytatta útját, de Keresztúr környékén ágyúlövések hangja állította meg.

Egy menekülő székelytől értesültek az eseményekről: a székely urak nem nézték jó szemmel, hogy Báthory kiváltságokat adott a parasztoknak, akik így nem voltak hajlandók dolgozni. Amikor a parasztok a fejedelem hívására hadba gyülekeztek, a székely urak rajtuk ütöttek, és megtorlásként sokukat felakasztották vagy karóba húzták.

5.

Nem sokáig bírta hallgatni a szörnyű híreket, hirtelen megfordult, és egyedül elvágtatott. Görgény felé tartott, hogy még egyszer találkozhasson feleségével. Követként mutatkozott be, így beengedték. A várban Anna dajkája felismerte őt, és megígérte, hogy értesíti a feleségét. A fejedelem hosszasan várt, de a felesége nem jelent meg, így dolgavégezetlenül távozott.

Visszatért elhagyott seregéhez, ahol emberei örömmel fogadták. Kolozsvár felé folytatták útjukat, de ismét zárt kapukba ütköztek. Báthory még egy kísérletet tett a törökkel való egyezkedésre, és megpróbálta Bethlent árulónak bélyegezni, de levelére elutasító választ kapott. Almás felé vezette csapatát, és Török Katalinnál töltötte az éjszakát. Másnap továbbindult, és végül Nagyváradon állapodott meg seregével, az első várban, ahová beengedték őket.

6.

Nem kellett sokáig várnia, hamarosan levelet kapott Gyulafehérvárról, amelyben az ottani rendek közölték, hogy Bethlen Gábor megérkezett, és szándékukban áll őt fejedelemmé választani. Jó hírek is érkeztek: Abaffy kapitány megérkezett a magyarországi felmentő sereggel. Azonban, amikor Báthory látta, hogy a császári udvar mindössze kétezer katonát küldött a török elleni háborúra és az ő megsegítésére, rendkívül elkomorult. Még aznap levelet írt a nádornak, amelyben panaszt tett a hadsereg kis létszáma miatt.

A fejedelemválasztást október 25-re tűzték ki, és az idő szorítása miatt Géczy tisztában volt vele, hogy ha nem cselekszik, ott árulóként ítélik el és száműzik. Ezért döntő lépésre szánta el magát. Nem volt nehéz megszerveznie Báthory meggyilkolását. Az udvarban és különösen a hajdúk között a fejedelemnek már számos ellensége volt, akik most kaptak az alkalmon.

Október 29-én, amikor Báthory kocsijával kifelé tartott a várból, több száz hajdú vette körül és támadt rá a védtelen fejedelemre. Báthory hősiesen védekezett, de végül a túlerő győzött, és néhány még hűséges emberével együtt a helyszínen meggyilkolták.

7.

Géczy azonnal értesítette Bethlent a „szolgálatáról”, azonban az új fejedelem nem örült a hírnek. Mélységesen elszomorította elődje tragikus vége. Búcsúbeszédében Báthory Gábor erényeit méltatta, kiemelve, hogy minden tettét az ország érdekében hajtotta végre. Báthory testét szekérre helyeztette, és a családi sírboltban, Bátoron temettette el. Géczy nem érte el célját, mivel Bethlen parancsot adott elfogatására.

Az új fejedelem beiktatására és eskütételére másnap reggel került sor. Bethlen külön fogadta a magyar, székely és szász követeket, és mindannyiukat biztosította arról, hogy békében kívánja kormányozni az országot.