Guy de Maupassant második regénye, a „Bel Ami” – magyarul „Szépfiú” – 1885-ben látott napvilágot, és megjelenése utáni első négy hónapban rendkívüli népszerűségnek örvendett, amit a 37 kiadás is igazol. Szereplők: George Duroy Clotilde de Marelle Madeleine Forestier Charles Forestier Laroche-Mathieu Virginie Walters Comte de Vaudrec Maupassant: A szépfiú olvasónapló Guy de Maupassant Bel Ami…
Táborozók: Bádogos – fején fényesre csiszolt bogrács; „csak az a miénk, amit megeszünk” Szinyák – kormos petrofőzőt hoz, „Üdv, Cézár, a túri morák neked szalutálnak!” Cseppcsányi Elemér – hegedű, rókafarkú fűrész Kece – zseblámpa Tuka – háromszemélyes sátor Palánk Géza – taxival érkezett, horgászfelszerelés, cseh túrasátor, összehajtható kempingszék, hűtőtáska, plédek A táborozás időtartama: 3 nap…
Honoré de Balzac (1799–1850) francia író által 1835-ben írt „Le Père Goriot”, magyarul Goriot apó, az Emberi Színjáték ciklusának egyik meghatározó műve. A regény Párizsban, 1819-ben játszódik, és három szereplőjének – az öreg Goriot-nak, a bujdosó bűnöző Vautrinnek és Eugène de Rastignac joghallgatónak – összefonódó életútját követi nyomon. Az eredeti kiadás 1834–35 telén, sorozatos formában…
Szereplő Megjegyzés Misi Mókus Misi a történet főszereplője, világgá akar menni, nehogy levágják a farkát, majd meg akarja keresni az örökké termő fát. Sok kalandon megy át mire újra hazaér, megváltozik, megosztja sok tapasztalatát társaival. Misi testvérei Misi három testvére. Együtt énekelnek, nem engedik világgá menni a farka miatt, megígérik nem lesz bántódása. Együtt járnak…
Arany János Az elveszett alkotmány című műve éles társadalomkritikát fogalmaz meg humorral és szatírával. Az elemzés feltárja, miként jelenik meg a kor politikai zűrzavara a verses epikában.
Jehova az ókori zsidó vallás egyik legfontosabb istene volt, akit a Biblia is említ. Sokan úgy tartják, hogy ő a Teremtő, akinek neve szent és titokzatos jelentéssel bír.
Buddha, eredeti nevén Gautama Sziddhártha, az i. e. 6. században élt, és tanításaival megváltoztatta milliók életét. Utazása a megvilágosodáshoz ma is inspirálja a világszerte követőit.
Geoffrey Chaucer Canterbury mesék című műve lenyűgöző képet fest a középkori angol társadalomról. Az elbeszélések sokszínűsége és a karakterek élethűsége ma is aktuális kérdéseket vet fel.
Janus Pannonius „Egy dunántúli mandulafáról” című verse a reneszánsz magyar költészet kiemelkedő alkotása, melyben a mandulafa a mulandóság és az emberi élet szépségeinek szimbóluma.
Az Ószövetség, különösen Mózes könyvei, izgalmas történetek mentén mutatja be az emberiség hitének fejlődését. Az elemzés segít megérteni ezeknek a szövegeknek mélyebb jelentését.
