Jonathan Swift „Gulliver utazásai” című szatirikus regénye 1726-ban jelent meg, és azóta is olvasók generációit ragadja magával világszerte. A történet főhőse, Lemuel Gulliver, egy hétköznapi családapa, aki rendkívüli kalandok során ismeri meg a világ különböző kultúráit és társadalmait. Az utazások során olyan elképzelt helyszíneken fordul meg, mint a törpék lakta Lilliput, az óriások földje, Brobdingnag,…
Szereplők: Jevgenyij Anyegin, földbirtokos Vlagyimir Lenszkij, költő N. herceg, Tatjana férje Larina asszony, egy földbirtokos özvegye Tatjana Dmitrijovna Larina, Larina idősebbik lánya Olga Dmitrijovna Larina, Larina fiatalabbik lánya Filipjovna, öreg dajka Zareckij, földbirtokos vendégek: Pusztyakov úr, Pusztyakova asszony, Gvozgyin úr, Szkotyinyin úr, Szkotyinyina asszony, Petuskov úr, Bujanov úr, Fljanov úr, Panfil Harlikov, Harlikova asszony, monsieur…
Ady Endre Sípja régi babonának című verse a múlt hagyományaihoz való viszonyt vizsgálja. Az elemzés feltárja, miként jelenik meg a régi babonák és az új gondolatok feszültsége a költeményben.
A klasszicizmus az irodalomban a 18. században virágzott, és az ókori görög-római hagyományokat idézte meg. Harmóniát, világos szerkezetet és kimért stílust helyezett előtérbe.
Csokonai Vitéz Mihály „Az estve” című verse az elmúlás, a magány és a természet szépségének összefonódását mutatja be. Az elemzés feltárja, miként tükröződik a költő lelki világa a műben.
Az első magyar király, I. István, a keresztény magyar állam alapítója volt. Uralkodása meghatározta az ország sorsát, és máig meghatározó alakja a magyar történelemnek.
Zeusz az ókori görög mitológia legfőbb istene, az ég és a villámok ura. Hatalma és ereje miatt tisztelték, és számos történet szól arról, hogyan irányította az isteneket és az embereket.
Az elégia a lírai költészet egyik legérzékenyebb műfaja, melyben a költő gyakran a múló idő, a veszteség és a nosztalgia témáit dolgozza fel, bensőséges hangon szólítva meg olvasóját.
A művet nem szövi át regényszerű cselekmény. Az alkotás tárgyilagos leírásokon keresztül tárja fel a pusztai cselédség életének általános, mindenki számára jellemző vonásait, és így a hazai nagybirtokrendszer sajátosságait is bemutatja, mindezt az író saját emlékeivel színesítve. Az elbeszélt történet rávilágít az életforma változatlanságára és merevségére, ugyanakkor – az életrajzi szinten – mégis történik változás:…
Balassi Bálint Borivóknak való című versében a bor, a szabadság és az életöröm szimbólummá válik. Az elemzés feltárja, hogyan jelenik meg a hedonizmus és a baráti közösség ereje a költeményben.
