Jókai Mór világhírű kisregénye, a Cigánybáró, bár leginkább a Strauss-operett révén vált ismertté, művészi nagyságát és mélységét maradéktalanul tükrözi. Bár a kisregény felületesen hasonlít Strauss művére, amelynek librettója Jókai történetén alapul, a mű sokkal gazdagabb és színvonalasabb, mint az operett. A regényben kiemelkednek a cigány élet romantikus, népies ábrázolása, a helyszínek hiteles megjelenítése, melyek mély…
Erkel Ferenc a magyar zene egyik legnagyobb alakja, a Himnusz zeneszerzője, valamint számos híres opera, például a Bánk bán megalkotója. Munkássága máig meghatározza a magyar kultúrát.
Kemény Zsigmond, a magyar romantikus regényirodalom kiemelkedő alakja és Jókai Mór kortársa, a korszak meghatározó írójaként tartják számon. Legfrissebb regényében újszerű megoldásokkal és modern elbeszélői technikákkal kísérletezik. Művében három különböző cselekményszálon keresztül tárja az olvasó elé a sors könyörtelenségét. Kemény Zsigmond: Ködképek a kedély láthatárán olvasónapló Jenő Eduárd gróf jellemével kiemelkedik Kolostory Albert báró közül,…
Charles Baudelaire Az albatrosz című verse lenyűgöző allegóriája a költői létnek. Az albatrosz szárnyalása és földre kényszerítése a művész kívülállóságát és világgal való küzdelmét szimbolizálja.
A történelem során számtalan hatalmas birodalom emelkedett fel, uralta a fél világot, majd látszólag hirtelen omlott össze és tűnt el a történelem színpadáról. Az ókori Egyiptomtól kezdve a Római Birodalmon át a Mongol Kánságig, mind történetük fényes diadalokkal és tragikus bukásokkal van tele. De vajon mi révén veszítik el a legerősebb birodalmak is végül a…
Az első magyar király, I. István, a keresztény magyar állam alapítója volt. Uralkodása meghatározta az ország sorsát, és máig meghatározó alakja a magyar történelemnek.
József Attila Reménytelenül című verse a lét kilátástalanságát és a remény elvesztését tárja fel. Az elemzés feltárja, hogyan jelenik meg a költő személyes fájdalma és az emberi sors tragikuma a műben.
A thermopülai csata Kr. e. 480-ban zajlott le, amikor a spártai Leonidasz király és harcosai hősiesen védték a szorost a túlerőben lévő perzsa hadsereggel szemben. Ez a csata a bátorság szimbóluma lett.
Márai Sándor 1942-ben megjelent regénye, A gyertyák csonkig égnek a barátság, hűség és árulás témáit mélyen és éles látással tárgyalja, rendkívül gazdag stílusban. A mű az író mesterségbeli tudásának egyik kiemelkedő példája, amely két régi barát évtizedek után történt újratalálkozását követi. A regény során, ahogy az éjszaka folyamán egyre jobban kibontakozik a múlt, kiderül, hogy…
Arisztotelész Poétikája az irodalomelmélet egyik alapműve. Ebben elemzi a tragédia szerkezetét, a történet és a jellem szerepét, valamint a katarzis fogalmát, amely ma is meghatározza a művészet értelmezését.
