Színhely: Párizs Szereplők: Harpagon, Cléante és Eliz apja, szerelmes Mariane-ba Cléante, Marianna szerelmese Eliz, Valér szerelmese Valér, Anzelm fia Anzelm, Valér és Marianna apja Fruzsina, házasságszervező Simon, pénzközvetítő Jakab, kocsis és szakács Fecske, Cléante inasa Moliére: A fösvény olvasónapló röviden Valér, Harpagon szolgája, és Eliz titkos szerelmükkel, valamint Cléante és Marianna szerelmével indul Molière játéka….
Jules Verne romantikus elemekkel átszőtt kalandregénye, a „Dél csillaga” (eredeti nevén L’Étoile du sud), 1884-ben került először nyomtatásba. A történet Dél-Afrika gyémántbányászatának izgalmas világába kalauzolja az olvasót, ahol a főhősök a nagy gyémántlelőhelyek kalandjaiba merülnek el. Az epikus művészeti alkotásként is számon tartott regény igazi műköltészeti élményt nyújt. Szereplők: Cyprien Méré francia mérnök Alice Watkins,…
Márai Sándor „Egy polgár vallomásai” című művével robbant be a magyar irodalmi életbe, melynek első kötete 1934-ben, második kötete pedig egy évvel később jelent meg. A mű az epika legintimebb ágait képviseli, napló- és önéletrajzi elemeket ötvözve. A cím is az önéletrajzi vonatkozásokra utal, melyek az olvasók számára különösen megnyilvánulnak, annak ellenére, hogy a kronológiai…
Arany János Toldi szerelme című műve nem csupán a hősiességről és szerelemről szól, hanem arról is, hogyan változik meg Toldi lelke a vágy, a remény és a csalódás hatására. Az elemzés ezt járja körül.
Szereplők és a helyszín A narratíva Thomas Mann perspektívájából bontakozik ki, aki a történéseket személyes észrevételekkel és alapos elemzésekkel gazdagítja. Mann írásmódja két alapvető aspektuson nyugszik: egyfelől a történtek utólagos, higgadt átértékelésén, másfelől saját, a narratívába mélyen beleszőtt véleményén. A Cipolla név eredetével kapcsolatban két lehetőség merül fel. Egyrészt Boccaccio „Dekameron” című művében egy embereket…
Báró Kemény Zsigmond (1814-1875), a magyar irodalom egyik meghatározó alakja, műveivel jelentős lépést tett afelé, hogy a magyar regényírás felérjen a korabeli európai nagyepika színvonalára. Politikai pályafutása és publicisztikai tevékenysége mellett Kemény tudatosan formálta a magyar nemzeti önismeretet és emlékezetet, mély hatást gyakorolva a magyar irodalmi és kulturális diskurzusra. Első regényei a lélekábrázolás aprólékos és…
Mikszáth Kálmán utolsó nagy regénye, a Fekete város tizenöt fejezeten keresztül tárja elénk történetét, melyek mindegyike sajátos, elbeszélő jellegű címmel rendelkezik. Az első fejezet például ezt a különös címet viseli: „Némely előzmények és részletek, melyeket okvetlenül szükséges tudni”. A regény alapját Görgey István A Görgey-nemzetség története című tanulmánya adta, amely a szájhagyományokra épít. Mikszáth számára…
József Attila Születésnapomra című verse őszintén tárja fel a költő lelki vívódásait. Az elemzés során megismerhetjük, hogyan jelenik meg a magány, az önirónia és az élet értelmének keresése.
Füst Milán, a magyar líra egyik meghatározó alakja, sajátosan egyesítette a szecessziós és avantgárd modernségi elemeket művészetében. Lírai alkotásaiban a korai 20. század újításainak lenyomatát fedezhetjük fel, míg epikus műveiben a 19. század realizmusának mély lélektani ábrázolásmódjait örökítette meg. Füstöt mélyen befolyásolta Tolsztoj, akinek ideáljai mentén alakította ki saját világszemléletét. Esztétikai nézeteit tekintve pedig Shakespeare…
Örkény István Tóték című műve szatirikus hangvétellel mutatja be a háború abszurditását és az emberi tűrőképesség határait. A groteszk humor mögött mély emberi dráma húzódik meg.