Arany János: Vörös Rébék (elemzés)
Arany János Vörös Rébék című balladája misztikus hangulatával, szimbolikájával és sötét történetével emelkedik ki a magyar irodalomból. Elemzésünk feltárja a mű mélyebb rétegeit és jelentését.
Arany János Vörös Rébék című balladája misztikus hangulatával, szimbolikájával és sötét történetével emelkedik ki a magyar irodalomból. Elemzésünk feltárja a mű mélyebb rétegeit és jelentését.
Szereplők: Serge Ladko, alias Borus Demeter: A főszereplő. Ruszcsuki révész és bolgár hazafi, aki a Monarchia területén rekedt, mikor kitört hazája függetlenségi harca. Magas, szőke és bizalomgerjesztő külsejű, amit becsületes jelleme meg is erősít. A regény során megpróbál hazajutni ifjú feleségéhez. Dragos Károly alias Jäger: Budapesti rendőrfelügyelő, a dunai rablóbanda felderítését koordinálja nemzetközi hatáskörrel. Friedrich Uhlmann: rendőrtiszt, Dragos…
Szereplők Ladó Gyula Lajos („Tutajos”) Pondoray Béla („Bütyök”) Matula Gergely – öreg csősz, pákász István bácsi – főagronómus, Tutajos anyjának testvére Náncsi néni – István bácsi szakácsnője Piri mama – Tutajos nagynénje Ladó Gyula Ákos – Tutajos édesapja Terka – Tutajos édesanyja Pondoray néni – Bütyök édesanyja Kengyel – számtantanár Kengyelné Éva – a számtantanár felesége…
Babits Mihály „Ha nem vagy ellenállás” című verse az emberi létezés dilemmáit vizsgálja. Az alkotásban megjelenik a belső küzdelem, az elengedés és a megadás lehetősége is, mély emberi érzésekkel átszőve.
Szereplők: Baradlay Kázmér, a kőszívű ember; özvegy Baradlayné, a kőszívű neje, özvegye; Baradlay Ödön, az elsőszülött; Baradlay Richárd, a második fiú; Baradlay Jenő, a legifjabb fiú; Rideghváry Bence nagyúr; Tallérossy Zebulon úr; Lánghy Bertalan, protestáns prédikátor; Lánghy Aranka, Ödön szerelme; Liedenwall Edit, Richárd szerelme; Plankenhorstné báróné; Plankenhorst Alfonsine úrhölgy; Leonin, orosz nemes, Ödön barátja; Pál…
Gottfried von Strassburg Trisztán és Izolda című műve a középkori szerelem és sors közötti feszültséget vizsgálja. Az elemzés bemutatja, hogyan fonódik össze a vágy, hűség és tragédia e történetben.
Hórusz az ókori egyiptomi mitológia egyik legismertebb istene, aki sólyomfejjel ábrázoltak. Az ég, a királyság és a védelem istene, valamint Ozirisz és Ízisz fia volt.
A regény cselekménye a Rákóczi-szabadságharc utolsó hónapjaiban, majd a szatmári békét követő időszakban játszódik. Főhőse, Karponayné Ghéczy Julianna, Jókai híres romantikus nőalakja, akiben démoni szenvedély ég. A nő célja, hogy kisfiát arisztokratává, nagyúrrá tegye. Ezt a célt szem előtt tartva árulja el Lőcse városát egy titkos rejtekút felfedésével a labancoknak, és hűtlen férjéhez, a fejedelmet…
A szatmári béke 1711-ben vetett véget a Rákóczi-szabadságharcnak. Lényege az volt, hogy a magyar rendek jogait elismerték, cserébe békét kötöttek a Habsburgokkal, így biztosítva a belső stabilitást.
Ady Endre „Emlékezés egy nyár-éjszakára” című verse az emlékek erejét és a múló idő fájdalmát tárja elénk. A költemény mély érzelmekkel és nosztalgiával idézi fel a nyári éjszaka varázsát.