
József Attila: A hetedik (elemzés)
József Attila „A hetedik” című verse az egyén és a közösség kapcsolatát boncolgatja. Az elemzés bemutatja, miként jelenik meg a költeményben az identitáskeresés és az ember helye a világban.
József Attila „A hetedik” című verse az egyén és a közösség kapcsolatát boncolgatja. Az elemzés bemutatja, miként jelenik meg a költeményben az identitáskeresés és az ember helye a világban.
Szereplők: Haladók Konzervatívok Ingadozók Baradlayné Mária Baradlay Kazimir Tallérossy Zebulon Baradlay Ödön Rideghváry Bence Mindenváró Ádám Baradlay Richárd Palvicz Ottó Boksa Gergő Baradlay Jenő Haynau tábornok Ramiroff Leonin Liedenwall Edit Plankenhorst Alfonsine Lánghy Aranka Plankenhorst Antoinette Lánghy Bertalan Szalmás Mihály Pál úr Goldner Fritz Mausmann Hugó Szerző: Jókai Mór A mű címe: A kőszívű ember fiai Műfaj: regény…
Mikszáth Kálmán, a magyar irodalom kiemelkedő személyisége, pályafutása alatt markánsan eltért Jókai Mór romantikus világától, sajátos stílusával és témáival gazdagítva irodalmunkat. Műveiben új világot teremtett: a paraszti élet mindennapjait és hagyományait mutatta be, miközben a népmesék és balladák lírai elemeivel ötvözte műveit. Az általa használt szófordulatokban csendes líraiság és szelíd humor rejlik, amelyek különleges hangulatot…
Táborozók: Bádogos – fején fényesre csiszolt bogrács; „csak az a miénk, amit megeszünk” Szinyák – kormos petrofőzőt hoz, „Üdv, Cézár, a túri morák neked szalutálnak!” Cseppcsányi Elemér – hegedű, rókafarkú fűrész Kece – zseblámpa Tuka – háromszemélyes sátor Palánk Géza – taxival érkezett, horgászfelszerelés, cseh túrasátor, összehajtható kempingszék, hűtőtáska, plédek A táborozás időtartama: 3 nap…
Apollón a görög mitológia egyik legismertebb istene, a fény, a jóslás és a művészetek védelmezője. Nevéhez számos mítosz kapcsolódik, amelyek ma is lenyűgözik az embereket.
Az első pápa személyét sokan kutatták az évszázadok során. A legtöbb történész és a katolikus hagyomány szerint Szent Péter apostol volt az, aki megalapozta a pápaság intézményét.
Petőfi Sándor „A helység kalapácsa” című alkotása, mely 1844-ben látott napvilágot és a későbbi, széles körben ünnepelt „János vitéz” előfutára volt, komoly felháborodást keltett korában. E rendkívül humoros, komikus eposzként – vagy inkább vígeposzként – ismert mű jelentősen túlmutat a műfaj korábbi darabjain. Helytállóbb volna azt eposzparódiának vagy műfajparódiának titulálni. A mű nem csupán egy…
Az első reformországgyűlés 1825-ben nyílt meg Pozsonyban. Ez a történelmi esemény alapvető változásokat indított el Magyarország politikai és társadalmi életében, megteremtve a modernizáció alapjait.
A pozsonyi csata 907 júliusában zajlott, és sorsdöntő jelentőségű volt a magyarok számára. Ez a győzelem biztosította a magyar törzsek megmaradását a Kárpát-medencében.
Honoré de Balzac (1799–1850) francia író által 1835-ben írt „Le Père Goriot”, magyarul Goriot apó, az Emberi Színjáték ciklusának egyik meghatározó műve. A regény Párizsban, 1819-ben játszódik, és három szereplőjének – az öreg Goriot-nak, a bujdosó bűnöző Vautrinnek és Eugène de Rastignac joghallgatónak – összefonódó életútját követi nyomon. Az eredeti kiadás 1834–35 telén, sorozatos formában…