Arany János: Szondi két apródja (elemzés)
Arany János “Szondi két apródja” című balladája a hűség és a gyász megrendítő költeménye. A mű bemutatja, hogyan válik hősi példává a hősiesség, s miként őrzi meg emlékét két apród.
Arany János “Szondi két apródja” című balladája a hűség és a gyász megrendítő költeménye. A mű bemutatja, hogyan válik hősi példává a hősiesség, s miként őrzi meg emlékét két apród.
Kassák Lajos 1924-ben Bécsbe emigrálása alatt kezdett hozzá monumentális önéletrajzi sorozatának megírásához. A nyolc részes mű, amely egyúttal az író gyermekkorának, fiatalkorának, valamint művészeti és írói pályafutásának kezdeti időszakának értékelése, három kötetben kezdődött – ‘Gyermekkor’, ‘Kamaszévek’ és ‘Csavargások’ – amelyek 1927-ben jelentek meg. A sorozat következő három része – ‘Vergődés’, ‘Kifejlődés’ és ‘Háború’ – 1931-ben…
Az első magyar király, I. István, a keresztény magyar állam alapítója volt. Uralkodása meghatározta az ország sorsát, és máig meghatározó alakja a magyar történelemnek.
A Carmina Burana lenyűgöző mű, mely középkori szövegeken alapul, mégis időtlen érzelmeket közvetít. Orff zenéje szenvedélyesen tárja fel a sors, a szerelem és az élet örök körforgását.
Kassziopeia, Etiópia királynéja szépségével és hiúságával haragította magára az isteneket. Büntetésből az égboltra száműzték, ahol ma is csillagkép formájában látható.
Henrik Ibsen A vadkacsa című drámája mély emberi tragédiát tár fel: a hazugságok és önámítás pusztító erejét. Az elemzés rávilágít, miként vezet a titkok sora a szereplők végzetéhez.
Csokonai Vitéz Mihály „A Magánossághoz” című versében a magány nem teher, hanem menedék. Elemzésünk bemutatja, hogyan válik a magánosság az önismeret és a költői inspiráció forrásává.
Johannes Gutenberg a könyvnyomtatás forradalmát indította el a 15. században. Találmánya, a mozgatható betűs nyomdagép, alapjaiban változtatta meg a tudás terjedését Európában.
Homérosz Iliásza nem csupán háborús eposz, hanem az emberi sors, hősiesség és düh drámája is. A mű mély emberi érzéseket, belső konfliktusokat és az ókori világ értékeit tárja fel.
Janus Pannonius „Egy dunántúli mandulafáról” című verse a reneszánsz magyar költészet kiemelkedő alkotása, melyben a mandulafa a mulandóság és az emberi élet szépségeinek szimbóluma.