Móricz Zsigmond: Sárarany olvasónapló

Móricz Zsigmond: Sárarany olvasónapló

Szereplők:

Móricz Zsigmond: Sárarany olvasónapló
Móricz Zsigmond: Sárarany olvasónapló

Turi Dani (zsellérsorsból felemelkedett gazda)
Takács Erzsi (Dani felesége)
Takács Gyuri (ellentétben áll a főhőssel, Erzsibe szerelmes, s bár ostromolja az assznonyt, az még mindig a hűtlen férjét szereti)
Karay László gróf
Helén grófnő
Bora (Dani szeretője)
gyerekek, napszámosok, zsellérek

Móricz Zsigmond: Sárarany olvasónapló

Kiskara, egy bájos alföldi magyar falu, ahol történetünk játszódik, mindössze száz házból áll. A rendezett, hosszú telkekkel tagolt település központjában egy impozáns fatorony emelkedik, amely dárdaként tör az ég felé. A torony csúcsán elhelyezett kakas szobor azt jelzi, hogy a falu református vallású, tehát színmagyar lakosságú. Kiskara történetének fontos szereplője a Karai grófi család, akik a reformáció idején tértek át az új hitre, de nem vallási meggyőződésből, hanem inkább a bécsi udvar bosszantására. Később, amikor újra divatba jött a katolikus vallás, a Karayak visszatértek régi hitükhöz, a császár kedvéért, ám a falu lakói már megszokták a református vallást, és nem követték őket.

A falu és a földesúr közötti kapcsolat történeti gyökerei mélyre nyúlnak. A Karai grófok birtokában van a terület legnagyobb része, mintegy 7400 hold, míg a maradék hatszáz hold a kisbirtokosoké. A szabadságharc után Karay Pál gróf vette át a birtokok irányítását, és első lépései között kiűzte a református jobbágyokat, helyükre katolikus svábokat telepített, bízva abban, hogy az új lakók nem fogják ellenségként kezelni őt.

Az új telepesek, akik közel két évszázada élnek Kiskarán, főként állattenyésztéssel és mezőgazdasággal foglalkoznak. A termőföldeken elsősorban búzát termesztenek, de emellett kukorica, napraforgó, krumpli, cirok és egyéb konyhakerti növények is helyet kapnak. Míg korábban faekékkel művelték a földeket, ma már modern vascsoroszlyák segítik a munkát.

A faluban él Turi Dani, egy helyi vállalkozó, akinek minden üzlete sikerrel zárul. A múlt évben búza helyett repcét, idén pedig káposztát ültetett az apósától örökölt tiszaparti földekre. Mivel a számos földterület műveléséhez egyedül nem lett volna elegendő, a falubeli nők segítségét kérte, akik körében népszerűsége révén mindig sikerült gondosan megműveltetnie a földjeit. Míg a búza kevesebb hasznot hozott, a káposzta rendkívüli keresletnek örvendett a piacokon.

Dani, aki négy éve házas, felesége Erzsike, és két gyermekük van. A falu asszonyai közül sokan voltak fiatal korában a szeretői, köztük Erzsi édesanyja is. Jelenleg Dani azt tervezi, hogy bérbe veszi a grófi birtok egy részét. Stratégiája, hogy a grófné támogatását elnyerve valósítja meg célját, mivel a gróf nem szeret üzleti ügyekkel foglalkozni, inkább az eladásra hajlik. A gróf már megállapodott egy Lichstein nevű bérlővel a parlagon lévő földek eladásáról, de váratlanul tragikus fordulat következett be: Lichstein útközben lóhátról leesett és életét vesztette.

Ezt követően Dani, észlelve a lehetőséget, Takács Gyurihoz sietett, aki felesége unokatestvére, és elkérte tőle a legszebb lovát. A lóval elindult a városba, hogy ügyvédjétől tájékoztatást kérjen a bérleti szerződéssel kapcsolatos új helyzetről. Az ügyvéd tanácsát követve Dani most azt fontolgatja, hogy átveszi az egész bérletet, és közösen kezeli azt a falu lakóival.

A grófnő érkezése érezhető nyüzsgést hozott a kis faluba. A kastély északi oldalán dolgozó asszonyok jelenléte nem zavarta, még a szalonból kihallatszó kacagások és pletykák sem. A huszonhat éves, hét éve házas grófnő nem kedveli férjét, inkább sógora, László gróf iránti vonzalma volt közismert.

A dolgozó nők között ott volt egy Bora nevű lány, akit a falu asszonyai szemérmesnek tartottak. A beszélgetések középpontjában Turi Dani állt, aki a helyi nők szívében elfoglalt helye miatt a grófnő érdeklődését is felkeltette. Bora végül elárulta, hogy Danit a faluban „hunszép Dani”-nak hívják, de ezt titokban kellett tartania.

A grófnő Borát kérte meg, hogy hívja el Danit a kastélyba, egy találkozóra a föld ügye kapcsán. Dani megjelent, és a falu nevében kért jussot az őseiktől elvett földből. A gróf azonban felháborodott Dani bátor szavain, és távozásra szólította fel. Távozása előtt Dani bókolt a grófnőnek, aki örömmel fogadta a figyelmet. Bora is jelen volt a kastélyban, és bár Dani örült, hogy találkozott valakivel a saját közösségéből, nem fordított különösebb figyelmet rá.

Dani a földeken dolgozott, ahol a munkásokkal együtt folytatta az aratást. Pétert, egy munkást, pálinkáért küldte, mivel a munka este is folytatódott. A munkások vidáman dolgoztak, dalolva és nevetgélve a holdfényben, miközben Péter visszaérkezett, és a pálinkán kívül szárkolbásszal, szalonnával, szárazoldalassal és kenyérrel is meglepte őket.

Az aratás végén, a vacsora közben a munkások nagy lelkesedéssel ültek neki az étkezésnek. Ekkor Julcsa, a falu egyik vonzó lánya, és Dani, a helyi vállalkozó, nem csatlakozott a többiekhez. Dani a munkába menekült, hogy elkerülje a konfrontációt a lánnyal, aki egyértelműen közeledni próbált hozzá. Az este folyamán, amikor Julcsa befejezte az utolsó kéve kötését, Dani már nem tudta visszafogni magát, és levezette rajta a grófnő iránt érzett feszültségét.

Dani hazatérve feleségével, Erzsivel töltötte az estét, aki durva bánásmódban részesült, mivel erre vágyott. Azonban Dani hirtelen felismerte, hogy nem a feleségét, hanem Helén grófnőt szereti. Egy impulzív pillanatában kiabálva felszólította Erzsit, hogy menjen el a grófnőhöz, majd erőszakosan megrázta, és kidobta az ágyból. Erzsi éles fájdalmat érzett a vállában és a gyomrában, és úgy érezte, mintha valami törött volna benne.

Az incidens után Erzsi a gyerekeivel együtt a szülei házához menekült, ahol hideg fogadtatásban részesült. Édesanyja elmondta neki, hogy hasonló helyzetben ő sem tudott mit tenni, és végül rábeszélték, hogy térjen vissza férjéhez. Az utcán találkozott Takács Gyurival, aki felajánlotta neki védelmét, de Erzsi elutasította az ajánlatot. Dani, mikor meglátta a grófi párt hintóban elhaladni, dühösen gondolt arra, hogy semmi sem maradt neki, csak a „rongy falu, a rongy nép és a rogy élet”. Az élet értelmén töprengve rádöbbent, hogy mindez csupán sár.

A téli hónapok beálltával vastag hótakaró borította a vidéket. A helyi szegények, akik nem tudtak fűtőanyagot beszerezni, a gazdák napraforgóját kezdték lopni, hogy legyen mivel tüzelniük. Dani, a falu egyik vállalkozója, azóta teljesen munkamániássá vált. A nyár óta kizárólag a pénzszerzésre koncentrált, alig fordított figyelmet családjára és környezetére, sőt, egyedül dolgozott tíz ember helyett. Eközben a grófi család Afrikába utazott, és nem voltak terveik a birtok bérbeadásával kapcsolatban.

Egy nap Dani kihajtott a földjére, ahol észrevette, hogy eltűnt egy kórókazal. Friss nyomokat talált, és követve őket egy sötét foltot pillantott meg a távolban. A nyomokat követve kiderült, hogy a szán vezetője nem más volt, mint Dani apja, aki nem tudta, hogy fia követi. Dani utolérte és megállította, majd vasvillával a kezében szembesítette. Mivel szülei rendkívül szegények voltak, Dani úgy döntött, hogy megtartja az apja által ellopott kórót, és helyette egy másik kórót lop el Takács Gyuritól.

Hazafelé tartva Dani találkozott egy zsidó kereskedővel, akitől egy selyemkendőt vásárolt. Az üzlet során a kereskedő megpróbálta átverni őt a visszajáróval, de Dani észrevette a trükköt, és a kereskedőnek csak annyi pénzt adott vissza, amennyivel meg akarta csalni. A kereskedő mérgében a hóba dobta a pénzt, mire Dani felajánlotta, hogy adja oda az apjának. A dühös reakció következtében végül a kendőt Borának adta, amit Takács Gyuri is észrevett.

Este Dani, ritkán előforduló eseményként, családjával meglátogatta szüleit, akik a falu végén éltek szegényes körülmények között. Anyja a kertben napraforgókévét tördelve dolgozott, és Dani szomorúan vette észre, hogy édesanyja még öregebbnek és szegényebbnek tűnt, mint korábban. Az asszony fogatlansága és zsíros, füstszagú bőre még öregebbé tette. Bár Dani elszomorodott a látványtól, anyja örömmel fogadta a látogatást. A szomszédból, a báró is átjött, aki húsz évvel ezelőtt elkergette feleségét és gyerekeit, és azóta egyedül élt. Az öreg Turi büszkén beszélt unokáiról, és érdeklődött Dani gyerekei iránt is.

Hazafelé tartva Dani úgy döntött, hogy betér a helyi tanítóhoz kártyázni. Útja során találkozott Borával, akinek átadta az üzenetet: mondja meg az apjának, hogy másnap jöjjön el hozzá, mert átadja neki a tiszafarki káposztát. Bora hálásan fogadta az ajánlatot.

A tanító Dani keresztkomája, aki teológiát tanult, de az utolsó vizsga előtt otthagyta az egyetemet. Mivel nem kapta meg a főtanítói állást, elhatározta, hogy a Dunántúlra költözik, ahol már beadott egy pályázatot. A tanítónak öt lánya és egy fia van. A kártyaest során részt vett Vincellér, a helyi nagygazda Takács Gyuri, Kása és Kis is. Mariskát, a legidősebb lányt, elküldték a zsidó kereskedőhöz borért, kenyérért és szalonnáért. A rosszul meszelt, gyengén megvilágított szobában hamarosan bűnbarlangszerű hangulat alakult ki, és kezdetét vette a kártyajáték, amelyben Dani sorra nyerte a játszmákat.

Egy ponton Takács Gyuri felajánlotta apai örökségét tétnek Dani ellen. Dani kezdetben vonakodott beleegyezni, de Gyuri gyávasággal vádolta, így végül beleegyezett. A kártyacsatát Dani nyerte meg. Az újonnan szerzett vagyont Dani nem tartotta meg, hanem felajánlotta Borának. Az adományt írásba foglalták, két tanú jelenlétében, akik aláírták a dokumentumot.

Dani elvitte a szerződést Borának, aki behívta őt a sötét házába. A lány a szülőket az ólba küldte, mivel már nem volt több hely a házban. Dani és Bora ekkor együtt töltöttek egy éjszakát, ami Bora számára első intim tapasztalata volt az életben.

Gyuri ellátogatott Erzsihez, aki éppen tésztát gyúrt, mivel sütni készült. A gyerekek már aludtak. A férfi elmondta neki, hogy férje Bora ágyában tölti az éjszakát, majd közeledni próbált hozzá, és erőszakoskodott. Erzsi azonban harapással reagált, ami csak fokozta Takács vágyát. Végül ellökte őt, és elhatározta, hogy bármi áron birtokba veszi. Erzsi ekkor tésztát vágott vissza, ami olyan erősen elborította Gyuri arcát, hogy alig kapott levegőt. A zajra az egyik gyermek felébredt, Gyuri pedig szégyenkezve távozott. Erzsi azonnal a fiához sietett, aki epilepsziás rohamot kapott.

Másnap reggel Dani undorral fordult Borához, akit megköpött, és durván megszólította. Bora ekkor elmondta, hogy a gróf a faluban tartózkodik, és írt egy levelet, amelyben arra kéri, hogy Dani menjen el hozzá.

Dani hazatért, ünneplő ruhát öltött, és megborotválkozott. Miközben borotválkozott, öngyilkosság gondolata is átfutott az agyán, de amikor eszébe jutott a grófnő, a sötét gondolatok hamarosan elillantak.

Az események drámai fordulatot vettek, amikor Dani két szerződést talált az asztalon: az egyik a falu és ő maga számára, a másik kizárólag neki szólt. Mindkét dokumentum érvényesítéséhez Dani aláírása szükséges. Az egyik szerződés lehetővé tette számára, hogy rendkívül kedvezményes áron megvásárolja Pallagpusztát, de a vételárat azonnal ki kellett fizetnie.

A grófné gúnyos megjegyzése – „No, Turi Dániel, a Kiskaraiaknak nem lehet panaszuk a hazaárulóra” – után Dani dühében megtámadta a grófnőt, és a támadás végzetes kimenetelű lett: a grófnő a helyszínen életét vesztette. A kastélyból való távozása során Dani találkozott László gróffal, akit szintén agyonvert. Ekkor bukkant fel Takács Gyuri, aki egész nap követte Danit, és Dani habozás nélkül őt is megölte vadászpuskával.

Dani ezután hazament, és feleségének bevallotta tettét. Felesége vigasztalódásképpen azt mondta neki, hogy majd kiszabadul, és újrakezdhetik az életüket. Néhány órával később azonban vasvillás emberek érkeztek érte, és elvitték. Bora, aki a házból kirohant, mindent magára vállalt, és azt állította, hogy ő bérelte fel Danit. Egy férfi erőszakosan bántalmazta, amiért Dani bosszút akart állni, de a többiek lefogták és megverték. Végül a községháza fáskamrájába zárták, két őrt állítottak az ajtó elé, és csendőrt hívtak a helyszínre.

Kiskara bemutatása

Kiskara, egy bájos alföldi magyar falu, mindössze száz házból áll, amelyeket hosszú, jól szabott telkek vesznek körül. A település központjában emelkedik a lenyűgözően megépített fatorony, mely mintegy dárdaként tör az ég felé. A torony csúcsán elhelyezett kakas szobor arra utal, hogy a falu lakói református vallásúak, ezzel is jelezve a mélyen gyökerező magyar kultúrát. A település a Karai grófi család birtokának központja, és története szoros összefonódik a reformációval, amikor a Karay család az új hitre tért, nem lelki meggyőződésből, hanem a bécsi udvar bosszantására. Később, amikor a katolizálás ismét elterjedt, a család visszatért régi vallásához, ám a falu népe már nem követte őket.

A falu és a földesúr kapcsolata a történelem során alakult ki. Kiskara területe összesen nyolcezer hold, ebből hatszáz hold a kisbirtokosoké, míg a többi a grófi család tulajdonában maradt. A szabadságharc után Karay Pál gróf vette át a birtokot, és első intézkedéseként kiűzte a református jobbágyokat, helyükre pedig katolikus svábokat telepített, akik nem fordultak ellene.

A településen élő magyarok már közel két évszázada foglalkoznak állattenyésztéssel és földműveléssel. A termelt gabonafélék között elsősorban búza, de emellett kukorica, napraforgó, krumpli, cirok és egyéb konyhakerti növények is megtalálhatók. Míg korábban faekékkel szántottak, ma már modern vascsoroszlyákat használnak a földműveléshez.

Turi Dani bemutatása

Turi Dani, Kiskara falu ismert „vállalkozója”, híres arról, hogy minden üzlete sikerrel zárul. Eredetileg zsellérfiúként kezdte, de mára a falu egyik leggazdagabb emberévé vált, amit részben saját ügyességének, részben pedig gazdag feleségének köszönhet. Az előző évben búza helyett repcét vetett az apósától örökölt tiszaparti földeken.

A birtok méretének köszönhetően egyedül nem bírta volna megművelni a földet, de jó kapcsolatai révén az asszonyok segítségével mindig gondoskodott annak rendben tartásáról. Még a faluvégén élő cigányasszonyokat is megcsókolta, hogy dolgozzanak a földjén. Míg a búza nem hozott jelentős hasznot, a káposzta kifejezetten sikeres lett, és bárhová vitte, hamar elkapkodták a piacokon.

Dani négy éve házas, felesége Erzsike, és két gyermekük van. A falubeli asszonyok közül sokan, még Dani legénykorában, szeretői voltak, köztük Erzsi édesanyja is. Jelenleg Dani azt tervezi, hogy a grófi birtok egy részét bérelné, és célja, hogy a grófnétől elnyerje a szükséges támogatást, mivel – mint mondja – „ő is csak egy asszony.”

Turi Dani felemelkedésének akadálya

Turi Dani életpályája dinamikusan ível felfelé Kiskara faluban, ám nem annyira ügyessége vagy leleményessége, mint inkább kielégíthetetlen testi vágyai emelik ki. A helyi nők körében olyannyira népszerű, hogy sokan már egy egyszerű „csókért” cserébe hajlandóak ingyen dolgozni neki.

Dani vágyai azonban nem korlátozódnak csupán a falusi asszonyokra; tekintete a falu fölötti arisztokráciára, különösen a grófnőre irányul. Sikerül elérnie célját, és magáévá teszi a grófnőt, de ez a győzelem végül szörnyű és embertelen tettekhez vezet. Dani brutálisan végez szerelmi riválisaival: agyonveri a grófnő sógorát, Karay Lászlót, és hidegvérrel meggyilkolja Takács Gyurit, a felesége egykori udvarlóját.

Móricz Zsigmond: Sárarany olvasónapló

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük