Szereplők:
| Főszereplők | Mellékszereplők | Történelmi személyek |
|---|---|---|
| Veres István | Dobosné, debreceni gazdasszony | I. Apafi Mihály |
| Veres László | Dobos bácsi, hentes | II. Rákóczi Ferenc |
| Krucsay, a „Nyírség királya” | Bercsényi Miklós | |
| Piskárkosi-Szilágyi Márton, professzor | Vak Bottyán | |
| Szilágyi Magdolna | Teleki Mihály | |
| Beke Miklós, diák | Leopold császár | |
| Boglányi József, nagytiszteletű úr | Hannibal Heister | |
| Dráva, fehér juhászkutya | Ocskay László | |
| Bodri, fekete juhászkutya | Bezerédj Imre | |
| Apor István, erdélyi főúr | ||
| Boér Kristóf, erdélyi főúr | ||
| Schmidt István, Thököly Imre követe | ||
| Petky Gábor, erdélyi nemes | ||
| Nesselroth Tamás, Pest polgármestere | ||
| Nesselroth Ágnes | ||
| Nagy Gergely, kocsmáros | ||
| Boncz Márton, „Habakuk próféta” | ||
| Hajdú János, Jóska apó kuruc katonatársa |
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák olvasónapló
Dobos néni és diákjai
Debrecenben a 17. század végén Dobosné asszony kosztolóhelye volt a város egyik legkedveltebb találkozópontja. Az ismert vendéglátó nemcsak hogy térítés ellenében fogadott be tíz diákot, de jószívűségéből adódóan két árva gyermeket is eltartott ingyen. Dobosné, aki saját két fiát korán elvesztette, örökbefogadott két fiúcskát, így pótolva a családi hiányt.
Hol vette a néni a két koldusdiákot?
A „Nyírség királya” néven ismert Krucsay úr kegyetlen tette nyomán, aki egyik jobbágyát halálra korbácsoltatta, Dobosné asszony, aki éppen üzleti ügyben tartózkodott a Nyírségben, magához vett két árván maradt fiút. A megözvegyült asszony, aki saját gyermekeit már korábban elvesztette, úgy döntött, hogy az elhunyt jobbágy fiainak új otthont és nevet ad. A fiúkat Veres Pali Laci és Veres Feri Pista néven fogadta örökbe, és hamarosan engedelmes, szófogadó gyermekké nevelte őket. István kiváló tanuló volt, érzékeny természetű, míg László, bár tanulmányilag kevésbé jeleskedett, erős és kemény fiatalemberként nőtt fel.
Csata a Nagyerdőn
A debreceni Református Kollégium két árva diákja, Veres Pista és társa, pünkösd másnapján aktív résztvevői voltak a kollégium által szervezett hagyományos „magyar-török” csatának. Ez a küzdelem puszta kézzel folyt, ahol a diákok erőpróbát tartottak. Veres Pista különösen kitűnt, hiszen ő a legerősebbnek járó elismerésért küzdött meg, melyet Szilágyi Magda, a jól ismert Piskárkosi-Szilágyi Márton professzor lánya készített és személyesen adott át a győztesnek.
Sohasem köthetsz kardot
A Debreceni Református Kollégium diákjai között megrendezett hagyományos pusztaöklű küzdelemben Veres Pista váratlan győzelmet aratott, amikor legyőzte az előző év legjobbját, Beke Miklóst. A győzelem jutalma, egy díszes kardkötő, melyet Szilágyi Magda készített, nemcsak elismerést jelentett a győztes számára. Az ünneplést Boglányi József megjegyzése árnyalta be, miszerint Pista, mint nem nemes személy, soha nem viselheti a kardkötőt. Ez a kijelentés komoly felháborodást váltott ki, hiszen Pista bátorsága és erőfeszítései ellenére társadalmi helyzete akadályozza meg, hogy teljes mértékben elfogadják. Az eset számos vitát és indulatot szült a kollégium falai között.
Kire marad a bolt?
Veres István, a Debreceni Református Kollégium egykori diákja, egykor a kardkötő látványától inspirálva, megfogadta, hogy nemesemberré válik. Az évek során azonban a Dobos család súlyos tragédiával szembesült: több évtizedes sikeres működés után váratlanul csődbe mentek. Az oka egy jelentős adósság, amit Krucsaynál halmoztak fel, aki semmiféle irgalmat nem mutatott feléjük.
Az adósságok következtében kénytelenek voltak boltjukat, házukat és minden egyéb vagyonukat árverésre bocsátani. A házaspár, mindenüket elvesztve, egyetlen batyuval távozott Debrecenből, hogy új életet kezdjenek Szegeden. A két, immár felnőtté serdült árva fiú, akiket nem vihettek magukkal, Debrecenben maradtak. A helyi közösség gondoskodott róluk: étkezéseiket a szegények konyhája biztosította, míg szállásukat a kollégium kínálta.
A fehér és a fekete kutya
A fiatal Veres testvérek, Pista és Laci, útnak indultak, hogy kalandosan felfedezzék a világot. Egy estén egy kis faluba érkeztek, ahol találkoztak egy öregasszonnyal, aki megkérte őket, hogy segítsenek megírni a végrendeletét. Pista lejegyezte az asszony utasításait, aki rokonainak hagyományos módon hagyta vagyonát, de a fiúknak két kutyát és néhány tallért ajándékozott.
Laci a fehér szőrű juhászkutya, Dráva új gazdája lett, míg Pista a fekete, Bodri nevű kutyát kapta. Az öregasszony a testamentum megírása után nem sokkal elhunyt, így a testvérek továbbindultak útjukon. Másnap, Dráva által fogott nyúlpecsenyét élvezve, egy fáradt vándor, Rozsomák János csatlakozott hozzájuk. Rozsomák tanácsára a testvérek úgy döntöttek, hogy elválnak útjaik. A döntést egy pénzfeldobással pecsételték meg. Pista Rozsomákkal Bécs felé, míg László Erdély irányába indult tovább gyalog.
A fejedelem délután
Gyulafehérváron, I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvarában heves vita bontakozott ki Apor István és Boér Kristóf között, akik a túlvilági titkok megfejtéséről vitatkoztak. A vita eldöntésére a fejedelem Thököly Imre követét, Schmidt István urat kérte fel, aki mind világi, mind egyházi ügyekben jártas volt.
Miután Schmidt úr válasza nem elégítette ki a fejedelmet, Apafi Mihály a palota előtt sétáló embereket szólította meg, hogy segítsenek ítélkezni. Végül egy szakadozott diáktógában járó fiatalembert, Veres Lászlót választották ki, aki kutyájával érkezett a helyszínre. A zavartan álló diákot először borral kínálták, majd tájékoztatták arról, hogy neki kell döntenie a heves vitában.
Hírnök a másvilágról
A gyulafehérvári palotában kialakult vitában Veres László, egy szegény diák, példamesével hívta fel a figyelmet arra, hogy a túlvilág valójában mennyire eltér attól, ahogyan a földi halandók elképzelik. Meséjének hatására a két vitázó főúr, Apor István és Boér Kristóf egyetértett László megállapításaival, és bólintással jelezték beleegyezésüket.
I. Apafi Mihály fejedelem, elismerve László bölcsességét és történetének találó jellegét, egy opálköves karddal jutalmazta a fiatalembert. Továbbá, hogy méltón viselhesse a kardot, díszes ruhába öltöztette, és nemesi adománylevelet, valamint címert is kiállított számára, amelyen egy fehér kutya látható zöld mezőben. Ezen cselekedetekkel Fáradi Veres Lászlóvá emelte a diákot.
A kincs
Veres László, noha nemesi címet kapott, pénz híján alig élvezte annak előnyeit. Amikor ismét megpróbált hozzáférni a fejedelemhez, a kapuőrök nem engedték be, és Teleki Mihályhoz sem sikerült eljutnia. A fejedelmi székhely kertjeiben bolyongva Dráva, a kutya egy szilvafa alatt kezdett ásni, ahol hamarosan egy kormos üst bukkant elő, tele aranypénzekkel, gyémántokkal, igazgyöngyökkel és smaragdokkal.
Az elámulástól majdnem összeesett Laci, amikor szemügyre vette a kincseket. Azokkal megtömte zsebeit, majd sietett az Aranymedve kocsmába étkezni. Ott egy vidám vadásztársaság tagjai közé csöppent, ahol mesék és történetek cserélgetése közben ő is megosztott egy saját élményt, amikor két medve támadt rá. A társaság nagyot hűlt, amikor kiderült, hogy a leglenézettebb vendégnek van a legtöbb pénze, amint László előhúzta aranyait és drágaköveit a zsebéből. A meglepett vadászok közül Petky Gábor éjszakai szállást ajánlott fel neki. Másnap László lovat vásárolt, és új céllal Kolozsvár felé vette az irányt.
Nesselroth Ágnes
Veres László eredetileg Bécs felé vette az irányt, hogy felkutassa eltűnt testvérét, azonban Kolozsváron értesült arról, hogy Leopold császár éppen Budára látogat. Úti célját megváltoztatva Pestre utazott, bízva benne, hogy ott találkozhat majd bátyjával. A sors azonban más terveket szőtt számára: Pesten megmentette Nesselroth Ágnes életét, akibe első látásra beleszeretett.
László a pesti Griff szállóban ábrándozott arról, hogy hogyan élne egy palotában Ágnessel, bátyjával, Pistával, annak kedvesével, Szilágyi Magdolnával, valamint Dobos nénivel. Álmodozása közben találkozott Rozsomák Jánossal, aki eleinte nem ismerte fel, majd örömmel köszöntötte, mint Bercsényi Miklóst. A napot váratlan hír zárta: egy lovas futár értesítette őket, hogy II. Rákóczi Ferenc megszökött a bécsújhelyi börtönből és Lengyelországba menekült.
Az eltűnt szerencse
Míg Rákóczi csapatai diadalmasan haladtak előre Felső-Magyarországon, László Pesten megkérte Nesselroth Ágnes kezét. A lány apja, a nyárspolgár, azonban a házasságot ranghoz és vagyonhoz kötötte, ezért László kénytelen volt visszatérni Gyulafehérvárra, hogy megszerezze a kincs másik felét. Ebben az időben értesült arról, hogy bátyja, Pista Sárospatakon börtönben van, de a kincskeresés lázában nem azonnal indult a kiszabadítására.
Egy alkalommal, dühében még rúgást is mérte Drávára, amikor a kutya észak felé indult volna. Miután szinte minden pénzét elköltötte a kincsek keresésére, Pesten felfogadta Boncz Mártont, hogy segítsen neki. Közben Dráva, a kutya eltűnt, és Laci hiába kerestette. Végül, kevés pénzzel és egy címeres gyűrűvel a zsebében, Mártonnal együtt Sárospatak felé vette az útját, hogy folytassa küldetését.
A rab
Veres István a sárospataki vár tömlöcében szenvedett, ahol bár kínozták és vallatták, nem ismerte el a lopást. Bercsényi Miklós emberei Sátoraljaújhelyről hozták őt, teljesen vasban, és a celláját egy fekete kutya is őrizte. Mivel Bercsényi maga is a várban tartózkodott, de köszvénye miatt csak jósokat és javasasszonyokat fogadott, Laci nem tudott vele találkozni.
László azonban a kincsből megmaradt gyűrűt felhasználva titokban kiváltotta testvérét, Pistát a fogvatartásból. A várnagy, Krucsay a gyűrűn felfedezte Rákóczi címerét és úgy vélte, hogy a hordozója a fejedelem bizalmasa lehet. István később elmesélte Lászlónak, hogy a kincs valójában Rákóczié volt, amit Bercsényivel, azaz Rozsomákkal együtt rejtettek el Gyulafehérvárott.
A szabadságharc kitörésekor már csak a kincs felét találták meg a rejtekhelyen. Bár Laci azt tanácsolta testvérének, hogy ebben a helyzetben álljanak át a labancok oldalára, István határozottan elutasította ezt az ötletet, hűséget fogadva a szabadságharc ügyének.
Akit a golyó nem fog
A Rákóczi-szabadságharc neves alakjai között Ocskay László, Vak Bottyán, és Bezerédj Imre említést érdemelnek, azonban Magday István teljesítménye még ezeket is felülmúlta. Magdayt, akit „a katonák kedvence, a népdaloknak tárgya, Bottyán hadának szeme fénye”-ként ismertek el, az Érsekújvár ostroma után előléptették közlegényből hadnaggyá, később pedig egy egész csapat parancsnokává nevezték ki.
Mint igazi harcos, az ütközetekben oroszlánként küzdött, szerénységével és áldozatkészségével vívott ki tiszteletet. Szentgotthárdnál majdnem sikerült elfognia Heister Hannibál generálist egy párbajban, amiért az osztrák hadvezér is felfigyelt rá. Később Magday vezetésével ezer lovas fosztogatta Bécs külvárosait. Simontornyánál tanúsított hősies magatartásáért Rákóczi egy fekete mént ajándékozott neki, amit Bercsényi Miklós szállított Bottyán táborába.
Ekkor a sátorba belépő Magdayban felismerte Veres Istvánt, akit korábban lopás és szökés miatt halálra ítélt a fejedelem. István, elkerülve a vesztét, az ajándék lóval, Fekete László közvitézzel – aki valójában Veres László volt – együtt megszökött, és a testvérek átálltak a labancokhoz. Ott Heister portyázó csapatot bízott rájuk, amely után István egyike lett a legkiválóbb császári vezéreknek.
A vérpad
Rákóczi Ferenc fejedelem 200 aranyat tűzött ki Magday István fejére, élve vagy halva való elfogására. Fél évvel később az iblói mezőn Jóska apó vezetésével a csapatok győzelmet arattak, harminc foglyot ejtve, köztük egy osztrák vezérlő tiszttel, akit maga Jóska apó fogott el. A tiszt nem más volt, mint Veres (Magday) Pista, Jóska apó, vagyis Dobos bácsi korábbi kosztosa.
Az öreg harcos meglepetésére felismerte volt diákját, ezért a foglyot Sárospatakra szállították, és a kifizetett 200 aranyat Hajdú Jánosnak adták át. Jóska apó kegyelmet kért II. Rákóczi Ferenc fejedelemtől Veres István számára, aki Pest és Debrecen küldöttségével együtt érkezett a fejedelem elé. A küldöttségeket Nesselroth Tamás és Szilágyi Márton vezették. Veres László is megszólalt, elmesélve árva életük történetét.
A fejedelem megkegyelmezett Veres (Magday) Istvánnak, és az adófizetésre halasztást engedélyezett mindkét város számára. Az egyetlen feltétele az volt, hogy cserébe két lányt adjanak: Ágnest Lacinak és Magdolnát Istvánnak. Közben Pista fekete kutyája bánatában elpusztult a tömlöc alatti várárokban, míg Laci Dráva nevű kutyája visszatért gazdájához.
A történet végén Krucsay uramat is a fejedelem elé idézték, aki megtörten kért bocsánatot korábbi gonosztettéért. A várnagy három fia halála után birtokait a Veres fiúkra hagyományozta, beismerve múltbeli hibáit és elismerve a két testvér erényeit.
