Történelmi előzmények A török hódítások következtében 1526-ban a Mohácsi Csata után Szulejmán szultán hadserege betört Magyarország területére, és a Duna mentén előrenyomulva jelentős területeket foglalt el. A török terjeszkedés csúcspontja 1541-ben következett be, amikor Buda is török kézre került. Az el nem foglalt északi és nyugati részeket a Habsburgok, I. Ferdinánd vezetésével birtokolták, míg Magyarország…
George Gordon Byron „Childe Harold búcsúja” című művében a kiábrándultság, az egyéni szabadság keresése és a romantikus hős magányossága jelenik meg, mely örök érvényű gondolatokat közvetít.
Csokonai és Lilla szerelme a magyar irodalom egyik legszebb románca. Költemények sora őrzi kettejük érzelmeit, melyeket a sors, a társadalmi különbségek és a tragikus végzet sem tudott feledtetni.
Henrik Ibsen A vadkacsa című drámája a családi titkok, hazugságok és az igazság keresésének fájdalmas története. A mű mélyen emberi kérdéseket vet fel arról, mi rombol és mi menthet meg egy családot.
Daniel Keyes megható regénye, a Virágot Algernonnak, egy értelmi fogyatékkal élő férfi, Charlie Gordon életét követi nyomon, ahogy egy kísérleti műtét hatására megváltozik az intelligenciája és élete.
Szereplők és a helyszín A narratíva Thomas Mann perspektívájából bontakozik ki, aki a történéseket személyes észrevételekkel és alapos elemzésekkel gazdagítja. Mann írásmódja két alapvető aspektuson nyugszik: egyfelől a történtek utólagos, higgadt átértékelésén, másfelől saját, a narratívába mélyen beleszőtt véleményén. A Cipolla név eredetével kapcsolatban két lehetőség merül fel. Egyrészt Boccaccio „Dekameron” című művében egy embereket…
Magyarország első miniszterelnöke gróf Batthyány Lajos volt, aki 1848-ban, a forradalom idején vállalta el a kormány vezetését. Ő indította el hazánkban a felelős kormányzás korszakát.
A történelem során számos uralkodó vált hírhedtté kegyetlenségéről és hatalomvágyáról. Ezek a vezetők nemcsak saját népükre, hanem a világra is fenyegetést jelentettek.
Arany János V. László című drámája a hatalomvágy, az árulás és a lelkiismeret kérdéseit vizsgálja. A mű történelmi háttérrel mutatja be az emberi sorsok tragikumát és erkölcsi dilemmáit.
Babits Mihály „A lírikus epilógja” című verse a költői önreflexió, az alkotói válság és a nyelv korlátainak kérdését járja körül, mély érzelmekkel és filozofikus gondolatokkal átszőve.