Mark Twain 1876-ban fejezte be a „Tom Sawyer kalandjai” című regényt, amelyben gyermekkori élményei elevenednek meg. A címadó szereplő nevét egy valódi fiúról, Tom Sawyer-ről kölcsönözte, akivel újságírói munkája során, San Franciscóban találkozott. A főhős alakja azonban három különböző fiú személyiségjegyeinek ötvözete, akikkel Twain gyermekkorában együtt nőtt fel. Tom Sawyer figurája nem csupán ebben a…
Szereplők: Sebők Imre – nyugdíjas tanár János – Sebők Imre rokona, Mira apja Mira – rokon kislány Erdélyből Zoltán – Sebők orvos fia Gábor – Sebők fia Éva – Sebők menye Klári – Sebők leánya Jóska – Sebők veje Zsófi – Sebők szomszédasszonya Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom olvasónapló Sebők Imre, a nyugdíjas tanár, az ünnepi…
Szereplők: Csutak – vakációzós kiskamasz Színes Géza – Csutak gyerekszínész barátja Pazár, Kati, Dochnál, Dunai, Kamocsa – mind Csutak barátai Csutak édesapja – foglalkozása kalauz Fuvarosnő Egyszerű emberek és a szürke ló Mándy Iván: Csutak és a szürke ló olvasónapló A mű a nagyvárosi háttérrel rendelkező, anyagi korlátokkal küzdő családok gyermekeinek hétköznapjaiba nyújt betekintést. E…
A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én zajlott le, és sorsfordító esemény volt a magyar történelemben. A vereség következtében az ország hosszú időre török uralom alá került.
Pheidiász az ókori Görögország egyik legnagyobb szobrásza volt, akinek nevéhez fűződik például az olimpiai Zeusz-szobor és az athéni Parthenón díszítőszobrai is. Munkái máig lenyűgöznek.
A „haza bölcse” kifejezés Deák Ferencet illeti, aki a magyar történelem egyik legnagyobb államférfija volt. Bölcsessége és türelme nagyban hozzájárult a nemzet sorsának alakításához.
Baross Gábor, a vasút atyja, a XIX. századi magyar gazdaságpolitika meghatározó alakja volt. Újításaival fellendítette a közlekedést és hozzájárult Magyarország modernizációjához.
A „Közöny”, a „Sziszüphosz mítosza” és a „Caligula” című művek közel egy időben jöttek létre, és erős szálak fűzik össze őket. A szerző naplójában is megerősítést nyer, hogy ezek a munkák összefonódnak. A „Sziszüphosz mítosza” megírása évekig tartó folyamat volt. Az esszé nem egy új abszurd filozófiai iskola alapítását tűzi ki célul, inkább az abszurd…
Csokonai Vitéz Mihály „Az estve” című verse az elmúlás, a magány és a természet szépségének összefonódását mutatja be. Az elemzés feltárja, miként tükröződik a költő lelki világa a műben.
Németh László Égető Eszter című regénye, amely 1948 és 1949 között készült, csak 1956-ban kerülhetett a nyilvánosság elé. A mű a második világháború utáni változásokkal való megbékélést tárgyalja, miközben szereplői egy új korszak küszöbén állnak. A regény különleges jelentőséggel bírt a szerző számára: Németh László többször is kiemelte, hogy Égető Eszter a legkedvesebb műve. Amikor…
