Schiller, a felvilágosodás korszakának egyik legnagyobb drámaírója, élete viszontagságain keresztül formálta meg mélyen átérzett műveit. Bár Goethe kortársa volt, Schiller pályafutása sokkal nehezebb és küzdelmesebb utat járt be. Első drámáját, a „Haramiák”-at katonaorvosként írta, amely 1781-ben jelent meg és nagy sikert aratott Mannheimben. Azonban a bemutatót követően parancsnoka büntetések kiszabásával próbálta elfojtani írói ambícióit, és megtiltotta számára a további színdarabok írását. Schiller válaszul megszökött a katonaságtól, és hosszas nélkülözések után rövid, nyugodtabb időszakokat töltött Lipcsében és Drezdában, majd Weimarba költözött, ahol támogatókat keresett művei számára.
Schiller drámai karakterei sokkal árnyaltabbak, mint a klasszicizmusban megszokott ideálok, sokszínűségükben pedig Shakespeare alkotásaira is emlékeztethetnek. Tragédiáiban a központi téma az egyén és a világ összecsapása. A szabad ember gondolatai, lelke és akarata mindig szembe kerülnek a politikai, társadalmi és történelmi realitásokkal.
Filozófiája szerint az élet értelme az eszmékért vívott harcban rejlik, és úgy véli, hogy csak ezen eszmékért érdemes az életet feláldozni. Műveiben az eszmék örökkévalósága és a földi világ korlátozott ideje közötti ellentét mindig tragikus sorsot eredményez hősei számára.
Schiller: Don Carlos olvasónapló
Schiller „Don Carlos” című drámája bonyolult és több rétegű történettel rendelkezik, melyben a cselekményt kettős tragédia hatja át. A dráma középpontjában Don Carlos áll, akinek személyes tragédiája akkor kezd kibontakozni, amikor szerelme, Erzsébet, saját apja, II. Fülöp király felesége lesz. Az udvari intrikák tovább mélyítik az apa és fia közötti ellentéteket, kihasználva a szerelmi bonyodalmat.
A műben a családi dráma mellett a politikai konfliktus is hangsúlyos szerepet kap. A történet a németalföldi szabadságharc idején játszódik, amikor a németalföldi tartományok lázadnak a spanyol uralom ellen. A királyi udvarban Posa márki a lázadók ügyét képviseli, és igyekszik meggyőzni mind a királyt, mind Don Carlost egy olyan, szabadságon alapuló társadalmi rendszer előnyeiről, amelyet ő álmodott meg. Bár Carlost sikerül megnyernie az ügynek, végül Posa márki sorsa tragikusan zárul, küzdelme pedig II. Fülöp király kivégzésével ér véget.
Posa márki tragédiája karakterében gyökerezik. Bár eszmei elkötelezettsége és politikai jártassága kiemelkedő, a gyakorlati életben való tapasztalata hiányzik, és túlzottan bízik saját magában, valamint a királyban is. Halálát büszkén, összeomlás nélkül fogadja el.
A „Don Carlos” drámában Posa nemcsak Don Carlos barátja és tanácsadója, hanem példaképe is. A történet kezdetén Don Carlos egy szerelmi és önbecsülési csalódásokkal küzdő, megtört emberként jelenik meg, ám a cselekmény során küldetéstudatos hőssé válik, aki elkötelezi magát Flandria szabadsága mellett. Búcsújában a királynétól már képes elnyomni személyes érzelmeit, és az eszmék kerülnek számára előtérbe. Tragédiája akkor éri el tetőpontját, amikor felkészülten, elkötelezetten indítaná el küldetését, de az inkvizíció közbelépése mindent keresztülhúz.
A dráma másik tragikus alakja II. Fülöp király, aki egyszerre idézi meg Shakespeare hatalmaskodó gonosz karaktereit, mint II. Richárd és Macbeth, és egy olyan negatív hőst, akit a hatalom magányossá, gyanakvóvá és csalódottá tett. Posa lázadása tovább fokozza benne a bizalmatlanságot, és a történet végére teljesen elszigetelődik. Giuseppe Verdi, aki megzenésítette a drámát, szintén érzékeli Fülöp tragédiáját; az opera egyik legismertebb áriájában („Majd alszom én…”) a szöveg és a zenei kifejezésmódok mind tükrözik ezt a mély tragikumot.
A „Don Carlos” dráma három markáns, tragikus férfikarakter kapcsolata köré épül, és ezek dinamikus ellentétei adnak tartalmat a műnek. Bár Carlos a címszereplő, ennek részben az az oka, hogy karakterében és gondolkodásmódjában zajlanak a legjelentősebb változások. Posa már eleve kész karakter, céltudatos, és kezdettől fogva tisztában van küldetésével, nem gyötri kétely.
II. Fülöp király egy egydimenziós figura, aki pontosan tisztában van uralkodói státusza súlyával és kötelezettségeivel. Képességei és meggyőződései miatt képtelen megérteni Posát. Az uralkodó szemszögéből Posa veszélyt jelent, és mivel Carlos is átveszi Posa eszméit, ő maga is az uralkodó és birodalma ellenségévé válik. Fülöp nem egy dühöngő zsarnok, hanem magatartását inkább a machiavellizmus logikája irányítja.
A „Don Carlos” drámában a címszereplő karakterfejlődése érzelmek és indulatok világából a szabadság eszméinek megvalósítása felé halad, az egyéni érdekek és vágyak átalakulásával a közösség és az emberiség szolgálatáért. Az, hogy az önbecsülésében megalázott Carlos képes felülemelkedni személyes sérelmein és nem bosszút forral, világosan tükrözi Schiller alkotói szándékát. A dráma üzenete világos: az emberi szabadság, az emberiség szabadsága a legfőbb érték.
A történetben megjelenik a nemes bosszú motívuma is, hiszen apa és fia ismét szembekerülnek egymással. II. Fülöp döntése, hogy Carlost az inkvizíció kezébe adja, csupán látszólagos győzelem, valójában azonban vereséget jelent a király számára. Nemcsak fiát veszti el, hanem döntése vészjósló árnyékot vet a birodalom jövőjére is.
A „Don Carlos” tragédiájában a többi szereplő jellemzése kevésbé árnyalt, főként személyes érdekeiket féltő, intrikusokként jelennek meg, akik a király és fia közötti ellentétet elsősorban szerelmi féltékenységként értelmezik. Amint világossá válik, hogy Carlos a lázadók oldalára áll, ők az erő és a hatalom táborába sorakoznak.
Erzsébet királyné sorsa szintén tragikus, hiszen bár ő is szenved a helyzetéből, kiszolgáltatott pozíciója miatt nem képes teljes mértékben Carlossal azonosulni, így nem válik teljes értékű hősnővé a drámában.
Schiller: Don Carlos olvasónapló
Olvasónaplóm:
- Olvasónaplók
- 1-2. osztályos kötelező olvasmányok
- 3-4. osztályos kötelező olvasmányok
- 5. osztályos kötelező olvasmányok
- 6. osztályos kötelező olvasmányok
- 7. osztályos kötelező olvasmányok
- 8. osztályos kötelező olvasmányok
- 9. osztályos kötelező olvasmányok
- 10. osztályos kötelező olvasmányok
- 11. osztályos kötelező olvasmányok
- 12. osztályos kötelező olvasmányok
- 1-4. osztály kötelező olvasmányok
- 5-8. osztály kötelező olvasmányok
- 9-12. osztály kötelező olvasmányok
- Ajánlott olvasmányok
- Elemzések
- Versek gyerekeknek
