Jókai Mór: Szegény gazdagok olvasónapló

Olvasónaplók, verselemzések1 hét ezelőtt023 perc

A mű cselekménye izgalmas és változatos, néhol lélegzetelállító pillanatokkal, miközben a történetben fokozatosan nyomon követhetjük az író arisztokráciához fűződő korábbi illúzióinak szertefoszlását. Hátszegi, a kettős életet élő rablóvezér, akit egyszer gazdag, gavallér báróként, máskor pedig félelmetes rablólovagként, Fatia Negra-ként ismerhetünk meg, nemcsak a rabló életmódja, hanem hidegsége, a közügyek iránti érzéketlensége és gőgös arisztokrata magatartása miatt válik az olvasó számára ellenszenvessé.

Jókai társadalomkritikája akkor válik igazán hangsúlyossá, amikor mély empátiával ábrázolja az erdélyi románság és a havasi szegénység sorsát. A történet másik szála a reformkori Pest kereskedő-uzsorás világában, Lapussa Demeter környezetében bontakozik ki. Lapussa gazdag örökösei iránti vágyát a népes rokonok hada veszi körül, és az író szatírikus humorral eleveníti meg karaktereiket. A két szálat Lapussa unokája, Henriett személye köti össze, aki szerelmétől elszakítva, házasságra kényszerül Hátszegivel. Az izgalmas történet legnagyobb része a gyönyörű erdélyi tájakon játszódik, amelyeknek leírásában Jókai páratlanul mesteri.

Szereplők:

Lapussa Demeter: Halálos beteg, pénzsóvár gyermekei pedig minden percüket betegágya mellett töltik, nehogy kihúzza a nevüket a végrendeletből. Demeter úr ezt a végletekig kihasználva zsarnokoskodik felettük.

Lapussa János: Apja halála után gyermeke kegyetlen pereskedésbe kezd annak teljes vagyonáért. Bár az örökség felét megkapja, ő maga belenyomorodik a civódásba. Mégis mindörökké arról panaszkodik, hogy ellopták a vagyona felét.

Lapussa Henriette: Az őt ért megrázkódtatások miatt már 26 évesen megőszül, a keze remegős lesz, és idegkimerültség kínozza. Sosem találja meg a szerelmet.

Hátszegi Lénárd: Rablóvezérként rengeteg pénzt harácsol össze, de nem áldoz jótékonysági célokra, az idejét mulatozással és utazgatással tölti. A regényben a mihaszna, maradi nagybirtokos szerepét tölti be. Mikor a vagyona egy részét lefoglalják, az élete kockáztatásával próbálja visszaszerezni – végső soron ez is okozza a vesztét.

Az egyetlen kivétel Lapussa Kálmán: ő fellázad az arisztokrata életmóddal szemben, és a szegény, de szabad életet választja. Ingyenélő aranyifjúból az élelmes, szegény művész mintaképe lesz.

További szereplők:

Vámhidy Szilárd
Hátszegi Lénárd
Anica
Pópa
Kengyelesy grófné
Gerzson bácsi

Jókai Mór: Szegény gazdagok olvasónapló

A történet első részében Lapussa Demeter, a gazdag öregúr és családja kerül bemutatásra. Lapussa három gyermek édesapja, akik közül János, a kapzsi fia, és Lángainé, a szigorú özvegy lánya, állnak a középpontban. János mellett Lángainé sem tűri el édesapja állandó piszkálódásait. A család harmadik tagja, aki tragikus autóbalesetben vesztette életét, két unokáját, Henriettát és Kálmánt hagyta hátra, akik Lapussa gondoskodása alatt nevelkednek.

János, a család kapzsi tagja, Hátszegi Lénárd bárót hozza a családba, akit ideális jelöltnek tart Henrietta, a tizenhat éves unokaöccse számára. Az eljegyzés napján azonban Henrietta hirtelen rosszulléttel küzd, és orvosi segítségre van szüksége. Az orvos rézoldat-mérgezést diagnosztizál, amelyet ugyanezen a napon Vámhidy Szilárdnál is megállapítanak. A történtek után a családfő gyanakodni kezd, és a következő hetekben Henrietta és Szilárd állapota egyaránt javulni kezd.

Egy nap Henriette titokban kérte nagyapja felolvasóját, Margitot, hogy juttasson el egy levelezési csomagot testvéréhez, Kálmánhoz, úgy, hogy a család többi tagja ne értesüljön róla. Margit azonban nem tudott ellenállni a kíváncsiságának, és kibontotta a leveleket. Első ránézésre a levélben Kálmán latin leckéi szerepeltek, de hamar kiderült, hogy titkos üzenetekről van szó. A levelekből az is nyilvánvalóvá vált, hogy Henriette és Szilárd titokban leveleznek, mivel szerelmesek egymásba. A két fiatal nemcsak, hogy egyazon napon betegedett meg, hanem titkos jelbeszédet és kódolt írást is használnak a kommunikációjukban.

Közben Demeterhez érkezik egy ügyvéd, akit azért hívtak, hogy vizsgálja meg Hátszegi Lénárd hátterét, mielőtt Henriette hozzámenne. Az ügyvéd felfedezései, amelyek szerint Henriette és Szilárd komoly érzelmeket táplálnak egymás iránt, arra ösztönözik Demetert, hogy megpróbálja megakadályozni a házasságot. Szilárdtól megtudja, hogy a fiatalok előre megbeszéltek egy jelszót is, amelyet Henriette használhat, ha szakítani szeretne.

Miután Demeter teljesen tisztában van a helyzettel, felkészülten várja Henriettét, aki végül a megbeszélt jelszóval elszakít minden köteléket Szilárddal. Két nappal később sor kerül az esküvőre, és Henriette, Margit, valamint Clementine kisasszony társaságában Erdélybe utaznak, Hátszegi Lénárd birtokára. Ott Henriette megismerkedik férje barátjával, Gerzson bácsival, aki elsőként mesél neki a környék hírhedt rablójáról, Fatia Negráról.

Fatia Negra, aki nemcsak rablóként, hanem titkos pénzverő műhely tulajdonosaként is ismert, különleges vonzerőt gyakorol a férjes asszonyokra. Személyazonossága rejtély marad, mivel mindig kendővel takarja arcát, még szeretője, Anica sem tudja, ki rejtőzik a maszk mögött.

Henriette, aki nem érzi magát otthonosan a magasabb társadalmi körökben, inkább az egyszerű emberek társaságát keresi. Ennek révén ismerkedik meg Juon Táre pásztorral, aki családjával együtt az erdőben él.

Henriette férjével számos bálon vesz részt, ám minden egyes ékszerét, amit csak birtokol, a szegényeknek adományozza. Egyedül egy fekete nyaklánc marad meg nála, melynek egyszerűsége különösen vonzó. Henriette azt hiszi, hogy a nyakláncot Szilárd küldte neki, azonban egy alkalommal egy özvegy papné felismeri rajta a saját eltűnt ékszerét, ami botrányt kavar. Lénárd férje azonban kiáll felesége mellett.

Közben Szilárdot bemutatják Kengyelesy grófnőnek. Ez idő alatt Lapussa Demeter módosítja végrendeletét, amelyből kizárja saját lányát, Henriettét és Kálmánt. Kálmán eközben váltóhamisítással kezd foglalkozni, és nővére nevét használja fel, de senkinek sem sikerül kézre keríteni a fiút.

A rejtélyes Fatia Negra körüli események nem állnak meg: továbbra is titok övezi valódi személyazonosságát. Legújabb terve szerint Juon Tháre feleségét, Mariórát szeretné elcsábítani, ám Henriette, aki megtudja a szándékát, figyelmezteti Anicát, a rabló szeretőjét. Később Fatia Negra hűséget ígér Anicának pénzverő barlangjukban, de amikor Anica esküt tenne, bevallja, hogy látta Fatia Negra legutóbbi csábítását, és kétségbe vonja a férfi hűségét.

Közben Henriette értesül arról, hogy testvére, Kálmán hamis váltót állított ki. Lénárd, Henriette férje, megpróbál gátat szabni Szilárdnak, és arra kéri Kengyelesy grófnőt, hogy ne fogadja többé Szilárdot otthonában. Cserébe kifizeti a grófnő tartozását, és átadja neki a pénzről szóló nyugtát. Henriette hazatérve arról számol be, hogy Kengyelesy grófnő el is küldte a hamis váltót, mellékelve egy kedves levelet, amelyben közölte, hogy sikerült rávette férjét, hogy Kálmán hamisított váltóját a sajátjával cserélje ki.

Henriette bejelenti, hogy ő maga viszi el a váltót Pesten élő öccsének, és csak férjének árulja el, hol rejti el a nagy értékű papírt. Útközben azonban Fatia Negra támadja meg, aki követeli tőle a negyvenezer forintos váltót. Henriette próbálkozik hazugsággal, de Fatia Negra arra kényszeríti, hogy vegye elő a papírt, amelyet a vállfűzőjében rejtett el. Henriette megdöbben, nem érti, hogyan tudhatta az ismeretlen, hol található a váltó.

Amikor Henriette végül átadja a váltót a bűnözőnek, Fatia Negra hirtelen lerántja a fekete álarcot, és felfedi igazi arcát. Az arc felismerése után Henriette elájul. Bár a részletek nem ismertek, az esemény hatására Henriette ritkán hagyja el szobáját, és a társasági eseményekre sem jár.

Közben Lénárd és Szilárd találkoznak, és Lénárd meghívja Szilárdot otthonukba, arra kérve Henriettet, hogy készítse elő a vendégszobát. Amint Henriette megtudja, hogy régi szerelme, Szilárd az otthonukban vendégeskedik, elszökik a kastélyból. Egy korábbi sétája során felfedezett egy eldugott házikót az erdőben, ahová most menekül. Az erdei ház berendezett volt, gyönyörű fegyverekkel, és bár korábban sohasem talált ott senkit, Henriette úgy érezte, hogy a házikó valamilyen rejtély kulcsa lehet.

Közben a hatóságok és a helyiek Fatia Negra után kutatnak, mivel mindenki meg akar szabadulni tőle. Juon Tháre, aki miatta veszítette el látását és feleségét, most kisfiát koldulásból tartja el. Ő és Szilárd megállapodnak, hogy mindenáron kézre kerítik a rablót és végeznek vele. A végső összecsapásra éjszaka kerül sor, amikor Szilárd karddal száll szembe Fatia Negrával, aki a sötétségből lép elő. A küzdelem során Szilárd megsebesíti a rablót, majd követi őt rejtekhelyéig, hogy megakadályozza a szökését.

A drámai események során kiderül, hogy az erdei ház, ahová Henriette menekült, valójában Fatia Negra rejtekhelye. Itt folytatódik a küzdelem a rabló és Szilárd között. Fatia Negra könyörög az életéért, de Szilárd határozott: a rabló fejére van szüksége.

„- Az én fejemet? Hahaha! Ezt a fejet, te? Ezt a fejet itt? No hát nesze!…” – mondja Fatia Negra, de ekkor egy éles sikoly hallatszik, és a mellékszobában egy fehér alak esik össze. A következő pillanatban egy fegyver dördül el, és Fatia Negra élettelenül zuhan a szőnyegre.

A tragédiák sora azonban nem ér véget: Henriette férjét súlyos lovasbaleset éri, arcát felismerhetetlenségig összezúzva a ló. Henriette próbálja rendezni Kálmán negyvenezer forintos váltóját, és mindenhová elindul, hogy megtalálja testvérét, de sehol sem találja. Eközben az ifjú úr saját halálhírét terjeszti, ahogy csak tudja.

Lánginé és János, Demeter úr gyermekei, több mint egy évtizeden át küzdenek a végrendelet jogosságáért pereskedve. Vámhidy Szilárd, aki sikeres ügyvédként ígéretes karriert fut be, sosem köt házasságot. Azonban rendszeres vendég a Kengyelesy grófnő házában, ahol mindig kedves fogadtatásban részesül.

A történetben mindenki közül Henriette, a dúsgazdag báróné tűnik a legboldogtalanabbnak. Bár alig múlt huszonhat éves, külseje inkább egy öregasszonyra emlékeztet. Az embereket kerülve, egy régen kapott ajándék virággal beszélgetve tölti napjait, bezárkózva szobájába.

Bár a mű nem ad egyértelmű választ arra, hogy ki is volt valójában Fatia Negra, az olvasók között felmerül a gyanú, hogy esetleg Hátszegi Lénárd lehetett a hírhedt rabló.