Mikor volt a vérszerződés?

A magyar történelem egyik legismertebb és legmisztikusabb eseménye a vérszerződés, amelyet gyakran a magyar államalapítás kiindulópontjaként is emlegetünk. Ez az esemény nemcsak történelmi, hanem mély szimbolikus jelentőséggel is bír a magyarság identitásában. Az alábbi cikkben részletesen górcső alá vesszük, mi is volt a vérszerződés, milyen előzmények vezettek hozzá, és pontosan mikor történhetett. Áttekintjük, kik voltak a részvevő törzsek és vezérek, valamint hol kerülhetett sor a legendás eseményre. Megvizsgáljuk a vérszerződés emlékezetét a történelemben, és azt is, hogyan él tovább a magyar kultúrában, irodalomban és köztudatban. Az olvasók gyakorlati szempontból is információkat kapnak: például az időpont meghatározása körüli vitákról, valamint arról, milyen forrásokra támaszkodhatunk a tények feltárásában. Célunk, hogy mind kezdők, mind haladók számára átfogó és alapos képet adjunk a vérszerződésről. A cikk végén gyakran ismételt kérdésekre is válaszolunk, hogy az olvasók minden felmerülő kételyüket eloszlathassák. Tartsanak velünk egy időutazásra a magyar őstörténet egyik legfontosabb pillanatába!

A vérszerződés fogalma és jelentősége a magyaroknál

A vérszerződés nem pusztán egy legendás aktus a magyar hagyományban, hanem az összefogás, a szövetségkötés és a közös sorsvállalás szimbóluma is. A történelmi források szerint a hét magyar törzs vezérei az egyesülésük alkalmából vérüket keverték össze, megerősítve ezzel szövetségüket – innen ered a „vérszerződés” elnevezés. A kevert vér egy közös edényben a közös cél, a kölcsönös bizalom és az egymás iránti elkötelezettség kifejeződése volt. Ez a gesztus biztosította, hogy a vezérek és népeik közös útra lépnek, és együttesen keresnek új hazát a Kárpát-medencében.

A vérszerződés jelentősége túlmutat magán a történeti eseményen. A magyar nép összetartozásának egyik alappillére lett és a magyar nemzeti identitásban is meghatározó szerepet játszik. A közös vér, mint szimbólum, a későbbi évszázadokban is visszaköszönt a magyar irodalomban és kultúrában, például a testvériség, a közös célok és a hűség megjelenítésében. A vérszerződéshez hasonló aktusok más nomád népeknél is előfordultak, de a magyarok esetében ez kiemelkedően fontos, hiszen innen eredeztethető a honfoglalás sikere és az államalapítás előkészítése.

A vérszerződés történelmi háttere és előzményei

A magyar törzsek a 9. század folyamán hosszú vándorlás után érkeztek a Kárpát-medence előterébe. Ezt megelőzően a Magna Hungaria nevű vidéken éltek, majd a Don-Dnyeper vidéken, később az Etelközben telepedtek le ideiglenesen. Az ottani életkörülmények, a környező népek nyomása – például a besenyők támadásai – arra késztették a magyar törzseket, hogy új, biztonságosabb hazát keressenek maguknak. A vérszerződés előzményei tehát a hosszú vándorlás, a közös sorsvállalás és a túlélés érdekében kötött szövetségek, amelyek a különálló törzsek összeforrott egységgé válásához vezettek.

A korabeli Európa politikai térképén a 9. század végén nagy volt a mozgás, számos népvándorló nép kereste helyét, miközben a már kialakult államok is küzdöttek fennmaradásukért. A magyarok egységes fellépésének szükségességét felismerve, a hét törzs vezérei – Álmos vezetésével – elhatározták, hogy örökre összefognak. Ez teremthette meg a feltételeit annak, hogy a magyarság sikeresen vegye be a Kárpát-medencét, és később államot alapítson.

A vérszerződés előzményeinek főbb eseményei:

A fenti táblázat jól szemlélteti, hogyan vezetett a folyamatos vándorlás, a szövetségkötések és a közös ellenséggel szembeni fellépés a vérszerződés szükségszerűségéhez.

Pontos dátum: mikor történt a vérszerződés?

A vérszerződés pontos időpontja a történészek körében is sokáig vitatott volt, hiszen írásos források csak évszázadokkal az esemény után születtek. A legkorábbi és legismertebb leírás Anonymus, azaz ismeretlen jegyző „Gesta Hungarorum” című művében található, amely a 12-13. századból származik. Eszerint a vérszerződés még a honfoglalás előtt, az Etelközben történt, nagyjából a 890-es évek elején.

Több történész – például Kristó Gyula és Róna-Tas András – úgy véli, hogy az esemény legvalószínűbb időpontja 895 körül lehetett, amikor a magyar törzsek közös döntést hoztak a Kárpát-medencébe való átkelésről, illetve annak meghódításáról. A pontos dátumot azonban továbbra sem lehet teljes bizonyossággal megjelölni, mivel a források eltérnek, és az egyes krónikákban más és más időpontok szerepelnek. A többségi történészi álláspont szerint a vérszerződés 890 és 895 között történt.

A vérszerződés időpontjára vonatkozó források:

Ez a bizonytalanság azonban nem csökkenti az esemény jelentőségét, sőt: a mítoszosság és a történelmi valóság közötti átmenet még inkább kiemeli a vérszerződés legendás voltát a magyar történelemben.

A vérszerződés helyszíne és a résztvevő felek

A legtöbb történelmi forrás szerint a vérszerződés Etelközben történt, amely a mai Ukrajna, Románia és Moldova egyes területeire tehető, valahol a Dnyeper és a Dnyeszter folyók vidékén. Az Etelköz jelentősége abban áll, hogy ez volt a magyar törzsek egyik utolsó nagy állomása a honfoglalás előtt, egyfajta „előszoba” a Kárpát-medencéhez vezető úton. A helyszín kiválasztása azért is beszédes, mert Etelközben vált szükségessé a törzsek végső összefogása a külső fenyegetésekkel szemben.

A vérszerződés résztvevői az ún. hét magyar törzs vezérei voltak, akik a következők: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm. Ezek a vezérek saját törzsüket képviselték, és mindannyian egyenlő joggal kötötték meg a szövetséget. Anonymus leírása szerint a vezérek saját vérüket csepegtették egy közös csészébe, majd ünnepélyes esküt tettek egymásnak. Az eskü öt fő pontból állt, amely a vezérek közötti teljes egyenlőséget, Álmos vezérválasztását, a hűséget, a közös javak osztozását és a haza védelmét hangsúlyozta.

A hét vezér:

1. Álmos (vezető vezér, a nemzetségalapító)
2. Előd
3. Ond
4. Kond
5. Tas
6. Huba
7. Töhötöm

Ezen felül egyes források utalnak arra, hogy a csatlakozott kabar törzsek képviselői is jelen lehettek, de a főszerep a hét eredeti magyar törzs vezéreinek jutott.

A vérszerződés szereplőinek jelentősége:

A vezérek között már ekkor kialakult egyfajta hierarchia, hiszen Álmos vezér személyét különösen fontosnak tartották, de a szövetség lényege a törzsek egyenlőségére és közös jogaira épült. Ez a fajta vezérelvű, de mégis kollektív vezetés a későbbi magyar államszervezés egyik alapja lett.

A vérszerződés emlékezete a magyar történelemben

A vérszerződés a magyar nemzeti emlékezet egyik alappillére lett. Már a középkori krónikák – mint Anonymus „Gesta Hungarorum”-ja vagy Kézai Simon „Gesta Hunnorum et Hungarorum”-ja – részletesen beszámolnak róla, sőt, a 19. századi nemzeti romantika is újraértelmezte és megerősítette jelentőségét. A vérszerződés képszerűen jelenik meg például Székely Bertalan híres festményén (A vérszerződés, 1896), amely az 1896-os millenniumi ünnepségeken is központi szerepet kapott.

A vérszerződés emlékezete irodalmi, művészeti és közéleti szimbólummá emelkedett a magyar történelem során. A közös vér- és sorsvállalás eszméje a hazaszeretet, a testvériség és a közös célok megvalósításának példájaként élt tovább. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején, valamint az 1956-os forradalom alatt is gyakran hivatkoztak rá, mint a magyar nép összefogásának és szabadságvágyának ősi forrására. A vérszerződés motívuma számos magyar költő – például Arany János vagy Vörösmarty Mihály – műveiben is felbukkan, ahol a múlt nagyságát és a jövő reményét fejezi ki.

A vérszerződés utóélete – előnyök és hátrányok (táblázat):

A vérszerződés tehát egyszerre történelmi tény és mitikus hagyomány, amely nemcsak a múltban, hanem a jelenben is identitásképző erővel bír.

GYIK – 10 gyakran ismételt kérdés a vérszerződésről

1. Mi az a vérszerződés?
A vérszerződés a hét magyar törzs vezéreinek ünnepélyes szövetségkötése, amely során vérüket keverték, így erősítve meg a kölcsönös hűséget és összefogást.

2. Mikor történt a vérszerződés?
Valószínűleg 890 és 895 között, az Etelköz nevű területen, közvetlenül a honfoglalás előtt.

3. Kik voltak a résztvevői?
A hét magyar törzs vezérei: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm.

4. Hol történt pontosan a vérszerződés?
Az Etelközben, amely a mai Ukrajna, Románia és Moldova területének egyes részein helyezkedett el.

5. Miért volt szükség a vérszerződésre?
A magyar törzsek összefogása, egyesülése és a közös célok – elsősorban a honfoglalás – érdekében.

6. Milyen források tanúskodnak róla?
Elsősorban Anonymus „Gesta Hungarorum”-ja, Kézai Simon krónikája, valamint későbbi krónikás hagyományok.

7. Történelmileg hiteles esemény volt-e?
A vérszerződés tényét történelmi tényként kezelik, de sok részlet legendás, pontos lefolyása vitatott.

8. Milyen jelentősége van ma a vérszerződésnek?
A nemzeti összetartozás, a közös múlt és a hűség szimbóluma.

9. Milyen művészeti alkotások dolgozzák fel a témát?
Képek, például Székely Bertalan művei, irodalmi alkotások, színdarabok és történelmi regények.

10. Átélhető-e ma a vérszerződés szellemisége?
Igen, számos közösségi és nemzeti ünnepen, történelmi megemlékezésen felidézik mindazt, amit a vérszerződés jelent.

A vérszerződés a magyar történelem egyik legfontosabb, ugyanakkor legrejtélyesebb eseménye. Bár a részletek körül vannak bizonytalanságok, jelentősége mindmáig vitathatatlan. Nemcsak a magyar államalapítás szimbolikus kezdete, hanem a magyarság összefogásának, közös sorsvállalásának örök példája is. Akár történelmi tényként, akár mitikus hagyományként tekintünk rá, a vérszerződés üzenete ma is aktuális: egy nép akkor lehet sikeres, ha tagjai összefognak, és közös célokat tűznek ki maguk elé. Reméljük, hogy cikkünk segített jobban megérteni ezt a különleges pillanatot a magyar múltból, és inspirációt ad a jelen kihívásaihoz is.

• Olvasónaplók
• Verselemzések
• Történelem érdekességek
• Matematikai érdekességek
• Mértékegység átváltás
• Fizika érdekességek
• Biológia érdekességek
• Irodalmi érdelességek
• Mikor volt?
• Kik voltak?
• Ki találta fel
• Magyarország lakosága
• Mikor kell-hogyan kell-miért kell
• Matek infó
• Bizony-bizony
• Tudtad?
• Szavak jelentése
• Olvasónaplóm