Albert Camus: Közöny olvasónapló
Albert Camus Közönye az egzisztencializmus egyik kiemelkedő műve. Az olvasónapló segít megérteni Meursault érzéketlenségét, életfelfogását és a társadalomhoz való viszonyát.
Albert Camus Közönye az egzisztencializmus egyik kiemelkedő műve. Az olvasónapló segít megérteni Meursault érzéketlenségét, életfelfogását és a társadalomhoz való viszonyát.
Albert Camus Pestis című regénye nemcsak egy járvány története, hanem mély emberi kérdésekről szól. Az olvasónapló segít megérteni a szereplők küzdelmeit és a bezártság lélektani hatásait.
Albert Camus Az idegen című regénye az egzisztencializmus egyik legismertebb műve. A történet főhőse, Meursault, közömbösen szemléli a világot, ezzel kérdéseket vetve fel élet és halál értelméről.
Albert Camus Sziszüphosz mítoszában az abszurd élet értelmének keresése áll a középpontban. Camus úgy véli, hogy a lázadás és az elfogadás révén találhatunk értelmet a mindennapok küzdelmeiben.
Albert Camus Közöny című regénye a létezés értelmetlenségét és az emberi élet abszurditását tárja fel. Meursault közönye tükrözi a kor társadalmi és filozófiai válságait.
Szereplők: Arthur Meursault Marie Cardona Raymond Sintès Salamanó főügyész konzul pap Albert Camus: Közöny olvasónapló Első rész 1. Meursault úr édesanyja elhalálozásáról sürgönyben értesült, amelyet az öregek otthonából küldtek, Marengóból, Algírtól körülbelül nyolcvan kilométerre. A férfi szabadnapot kért főnökétől a tragédia miatt, azonban a munkahelyi vezető nem fejezte ki részvétét, és valószínűleg nem örült a…
A pestis (La Peste) Albert Camus 1947-ben megjelent regénye. A mű a pestis járványán keresztül szimbolizálja a fasizmus borzalmait, hatékonyan és meggyőző módon. Egy elzárt kisvárosban a járvány egyre nagyobb teret nyer, miközben egyre több áldozatot szed, és lassan teljesen átveszi a város irányítását. A regény központi alakja, Rieux doktor, Albert Camus híres korai esszéje, a Sziszifosz…
A „Közöny”, a „Sziszüphosz mítosza” és a „Caligula” című művek közel egy időben jöttek létre, és erős szálak fűzik össze őket. A szerző naplójában is megerősítést nyer, hogy ezek a munkák összefonódnak. A „Sziszüphosz mítosza” megírása évekig tartó folyamat volt. Az esszé nem egy új abszurd filozófiai iskola alapítását tűzi ki célul, inkább az abszurd…