Ki volt Shakespeare?

William Shakespeare neve szinte mindenki számára ismerősen cseng, még azok is találkoztak már vele, akik sosem olvastak tőle semmit. De ki volt valójában ez a világhírű drámaíró? Milyen életet élt, milyen korban és társadalmi közegben alkotott, és miért vált az ő neve a világirodalom egyik legnagyobb alakjává? Ebben a cikkben részletesen utánajárunk a titokzatos zseni életének, műveinek és annak, hogy milyen hatást gyakorolt az utókorra. A Shakespeare-t övező rejtélyekről és legendákról is szó lesz, valamint arról, hogy miben rejlik műveinek örök érvényűsége. Célunk, hogy átfogó képet adjunk mind a kezdő, mind a haladó irodalomkedvelőknek Shakespeare életéről és munkásságáról. Megvizsgáljuk, milyen volt az a kor, amelyben élt, milyen témák foglalkoztatták, és hogyan alkotta meg halhatatlan karaktereit. Rámutatunk arra is, hogy Shakespeare művei napjainkban is milyen jelentőséggel bírnak, sőt, hogy a mai kultúrát és gondolkodást is formálják. A cikk végén egy 10 pontos GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések) szekcióval segítjük az olvasók eligazodását ebben a sokszínű témában. Tarts velünk, és fedezd fel, ki is volt valójában Shakespeare!

Shakespeare élete: egy titokzatos zseni portréja

William Shakespeare 1564. április 23-án született egy Stratford-upon-Avon nevű kisvárosban, Angliában. Édesapja, John Shakespeare, jómódú kesztyűkészítő és helyi tisztségviselő volt, édesanyja, Mary Arden pedig egy földbirtokos lánya. Shakespeare gyermekkoráról kevés konkrét adat maradt fenn, de valószínűsíthető, hogy a helyi grammar school-ban tanult, ahol latin nyelvet, irodalmat és retorikát oktattak – ezek későbbi drámáiban is visszaköszönnek. Húszéves kora körül nősült meg: felesége Anne Hathaway volt, akitől három gyermeke született (Susanna, valamint a Hamnet és Judith nevű ikrek). A családi élet azonban nem tartotta meg Stratfordban, Shakespeare a kilencvenes évek elején Londonba költözött.

Londonban Shakespeare gyorsan a színházi élet középpontjába került. Előbb színészként, majd drámaíróként és színházi részvényesként tevékenykedett. Társulatának egyik legismertebb színháza a Globe volt, ahol sikert sikerre halmozott. Élete során mintegy 38 drámát, 154 szonettet és számos verses költeményt írt. Bár híres és anyagilag is sikeres lett, élete végén visszavonult szülővárosába, ahol 1616-ban hunyt el. Halálának napja – április 23. – egybeesik a feltételezett születésnapjával, mintegy szimbolikusan keretezve a zseni életét. Shakespeare személyiségéről és magánéletéről kevés hiteles forrás maradt fenn, ami tovább növeli életének titokzatosságát.

A korabeli Anglia és Shakespeare világa

A 16-17. századi Anglia viharos és egyben rendkívül izgalmas időszak volt: a Tudor-ház uralkodása, VIII. Henrik vallási reformjai, majd I. Erzsébet királynő hosszú, stabil uralma jelentős társadalmi és kulturális változásokat hozott. Az angol reneszánsz időszaka virágzott, a színházak – mint a Globe vagy a Rose – tömegeket vonzottak, a városok fejlődtek, az irodalom és a művészetek szinte új életre keltek. A színházi előadások fénykorát élték, a közönség soraiban éppúgy megtalálható volt a polgárság, mint a nemesség vagy akár maga a királynő is. Ebben a pezsgő világban Shakespeare művei nemcsak szórakoztatásul szolgáltak, hanem új gondolatokat, társadalmi kérdéseket és erkölcsi dilemmákat is felszínre hoztak.

Shakespeare sikeréhez hozzájárult, hogy kiválóan érzékelte és értelmezte saját korának problémáit, félelmeit és vágyait. Drámáiban gyakran jelennek meg aktuális politikai kérdések, a hatalommal való visszaélés, az emberi természet esendősége és a szerelem bonyolult útjai. A társadalmi mobilitás, a városi élet kihívásai, a háborúk és a béke kérdései mind-mind visszaköszönnek műveiben. Emellett Shakespeare korának nyelvét is gazdagította: becslések szerint mintegy 1700 új szót vagy kifejezést alkotott meg, melyek egy része ma is használatos. Így nemcsak a korabeli színházi világ ikonja volt, hanem az angol nyelv egyik legnagyobb formálója is.

Művei: drámák, szonettek és halhatatlan karakterek

Shakespeare drámái: tragédiák, vígjátékok, királydrámák

Shakespeare legismertebb alkotásai a drámák, melyeket három fő csoportba szoktak sorolni: tragédiák, vígjátékok és királydrámák. Tragédiái – például a Hamlet, az Othello, a Macbeth vagy a Lear király – az emberi lélek mélyreható vizsgálatáról, a végzetes hibákról, árulásokról és a sors elkerülhetetlenségéről szólnak. Ezekben a művekben a karakterek belső vívódásai, gyarlóságai és szenvedélyei kerülnek előtérbe, melyek gyakran vezetnek tragikus végkifejlethez. A vígjátékok – mint például a Szentivánéji álom, a Vízkereszt, vagy amit akartok vagy a Sok hűhó semmiért – a szerelmi bonyodalmak, félreértések és mulatságos helyzetek köré épülnek, amelyek végül mindig feloldódnak és boldog befejezést hoznak. A királydrámák, mint a IV. Henrik vagy a III. Richárd, az angol történelem nagy alakjait és a hatalomért folytatott harcot állítják középpontba.

Ezek a művek mindmáig a világ színpadainak állandó szereplői, szinte minden országban játsszák őket valamilyen formában. Shakespeare karakterei – legyen szó Hamlet filozofikus tétovázásáról, Macbeth hataloméhségéről vagy Falstaff bumfordi humoráról – halhatatlanok, mert minden korban és kultúrában megtaláljuk azokat az emberi tulajdonságokat, amelyekkel azonosulni tudunk. Drámáiban a szereplők jellemfejlődése, dilemmái és szenvedélyei olyan mélyen vannak ábrázolva, hogy a nézők évszázadok óta magukra ismerhetnek bennük. Az alábbi táblázat összefoglal néhány kiemelkedő drámát műfajonként:

A szonettek és költői alkotások

Shakespeare költészetének másik csúcspontját a 154 szonettből álló ciklus jelenti, melyek az emberi érzelmek teljes skáláját járják be: szerelem, féltékenység, elmúlás, szépség, hírnév, barátság. A szonettek formai bravúrjai, játékossága, illetve mély filozófiai tartalma miatt a világirodalom egyik legfontosabb költeménysorozatának számítanak. Mára számos nyelvre lefordították őket (magyarul például Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc és Vas István tolmácsolásában is olvashatjuk). Emellett Shakespeare írt hosszabb verses elbeszéléseket is, például a Vénusz és Adoniszt vagy a Lucretia meggyalázását, melyek szintén nagy sikert arattak saját korában.

A szonettek különlegessége, hogy szerzőjük személyes érzéseit, gondolatait is tükrözik, ami ritka a kor íróinál. Sokan próbálták megfejteni, kihez íródtak a szerelmes vagy melankolikus versek: egyesek szerint egy titokzatos „Sötét Hölgyhöz”, mások egy ifjú nemeshez. Ez a titokzatosság csak növeli Shakespeare költészetének vonzerejét. Az angol szonett forma, mely nagyjából 14 sorból áll, azóta is a líra egyik legszebb és legnehezebb műfajának számít – nem véletlen, hogy Shakespeare neve örökre összefonódott vele.

Shakespeare személyazonossága körüli rejtélyek

Még ma is sok kérdés övezi Shakespeare életét és személyazonosságát, sőt, időnként felmerül, hogy valóban ő írta-e a neki tulajdonított műveket. Ennek egyik oka, hogy kevés hiteles életrajzi adat maradt fenn róla, és a fennmaradt dokumentumok – keresztelési anyakönyv, házassági papírok, végrendelet – sem árulnak el sokat az író magánéletéről vagy személyiségéről. Az is különös, hogy műveiben Shakespeare rendkívüli műveltségről, nemesi udvari életről, jogi, orvosi vagy tengerészeti ismeretekről tanúskodik, holott származása alapján egy középosztálybeli vidéki fiatalember volt, akitől ilyen tudás nem feltétlenül várható el.

Ez a rejtély számos összeesküvés-elméletet szült: egyesek szerint valójában Sir Francis Bacon, Edward de Vere (Oxford grófja), Christopher Marlowe vagy más korabeli tudós, arisztokrata írhatta a darabokat, akik valamilyen okból álnéven publikáltak. Ez az elmélet azonban nem bizonyított, a legtöbb irodalomtörténész szerint Shakespeare valóban az volt, akinek mondta magát, és műveinek szerzője is ő. A titokzatosságot részben a korabeli dokumentáció hiánya, részben a zseniális alkotások sugallta misztikum is felerősíti. Az viszont bizonyos, hogy a név, amihez a drámákat és szonetteket kötjük, a világirodalom egyik legfényesebb csillagává vált.

Öröksége: hogyan hat ma is Shakespeare munkássága

Shakespeare hatása az irodalomra és a művészetekre

Shakespeare művei alapvetően formálták át a világirodalmat és a dráma műfaját. Stílusa, szóhasználata, karakterábrázolása és témaválasztása példaként szolgált évszázadokon át íróknak, költőknek, drámaíróknak. Az angol nyelvben több száz olyan szófordulat, kifejezés él, amelyet elsőként ő használt, vagy amelyet az ő műveiből vett át a köznyelv. Olyan mondatok, mint „To be, or not to be”, vagy „All the world’s a stage”, világszerte ismert idézetekké váltak. Művei ihletforrásul szolgáltak olyan szerzőknek, mint Goethe, Victor Hugo, Dickens, vagy a kortárs irodalomból például Margaret Atwood, aki az egyik Shakespeare-mű újraértelmezésével is foglalkozott (Hag-Seed című regényében).

A színházművészetben is forradalmi újításokat vezetett be: nála a karakterek, a cselekmény fordulatai, a többértelműség és a mély lélektani ábrázolás teljesen új szintet jelentettek. A világ színházaiban évente több ezer Shakespeare-előadást tartanak; a Globe színházat újraépítették Londonban, ahol minden évben eredeti stílusban játsszák darabjait. Emellett filmadaptációk, operák, balettek és képzőművészeti alkotások is születtek művei alapján – elég csak Orson Welles híres Othello-filmjére, vagy Akira Kurosawa „Trón a vérben” (Macbeth) című klasszikusára gondolni.

Shakespeare a mai kultúrában és oktatásban

Shakespeare művei ma is az oktatás szerves részét képezik világszerte. Az iskolákban a Hamlet, a Rómeó és Júlia vagy a Szentivánéji álom elemzése nemcsak az irodalmi ismereteket bővíti, hanem segíti a fiatalokat abban, hogy saját életüket, érzéseiket, döntéseiket is jobban megértsék. A karakterek dilemmái, a társadalmi konfliktusok, a szerelem, a gyűlölet, a hűség és a becsület kérdései örök érvényűek – ezért a mai diákok is könnyen tudnak azonosulni velük. A filmek, sorozatok, sőt, a popkultúra is rendszeresen utal vagy hivatkozik Shakespeare-re: például a Lion King (Oroszlánkirály) című Disney-rajzfilm alapja is a Hamlet története.

Nem utolsó sorban, Shakespeare öröksége abban is megmutatkozik, hogy művei hidat képeznek különböző kultúrák és generációk között. Az, hogy minden korban új jelentéseket és értelmezéseket találunk bennük, a valódi klasszikusok sajátja. Sokan úgy vélik, hogy Shakespeare nélkül a mai angol nyelv, irodalom – sőt, az egész nyugati kultúra – egészen másképp festene. Ezért is mondják, hogy „Shakespeare mindenkié”: mindegy, hogy kezdő olvasó, diák vagy professzionális színész, mindenki találhat benne valami újat.

Előnyök és hátrányok: Shakespeare öröksége

Összefoglalva: William Shakespeare élete és munkássága a mai napig tartó rejtély és csoda az irodalom világában. Bár sok mindent nem tudunk biztosan róla, művei, karakterei, szonettjei és gondolatai évszázadok óta elkápráztatják az olvasókat, nézőket, alkotókat. A korabeli Anglia vibráló kulturális közegében igazi újítóként jelent meg, aki bátran nyúlt az emberi lét legalapvetőbb kérdéseihez. Személyazonossága körüli rejtélyek, műveinek sokrétűsége és örök érvényű gondolatai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Shakespeare fogalma mára túlmutat az egyszerű „szerzőn”: valódi kulturális ikon lett belőle. Ha meg akarjuk érteni az európai, sőt a világirodalom alapjait, elkerülhetetlen, hogy belemélyedjünk Shakespeare drámáiba és verseibe. Reméljük, hogy ez a cikk segített közelebb hozni ezt a zseniális alkotót, és inspirációt ad a további felfedezésekhez.

GYIK: Gyakran Ismételt Kérdések Shakespeare-ről

1. 
   

   Mikor született és mikor halt meg Shakespeare?
   William Shakespeare 1564. április 23-án született és 1616. április 23-án halt meg.

   
   
2. 
   

   Melyek Shakespeare legismertebb drámái?
   A legismertebbek között van a Hamlet, a Rómeó és Júlia, a Macbeth, az Othello, valamint a Szentivánéji álom.

   
   
3. 
   

   Igaz, hogy Shakespeare nem is írta a neki tulajdonított műveket?
   Ez egy népszerű összeesküvés-elmélet, de a legtöbb tudós szerint Shakespeare valóban ő maga írta műveit.

   
   
4. 
   

   Miért tartják a szonettjeit különlegesnek?
   Mert egyszerre mutat be személyes, mély érzelmeket és filozófiai gondolatokat, mindezt mesteri formai megoldásokkal.

   
   
5. 
   

   Milyen nyelvi újításokat köszönhetünk neki?
   Becslések szerint mintegy 1700 új szót és számos kifejezést ő alkotott meg az angol nyelvben.

   
   
6. 
   

   Hol dolgozott Shakespeare színházi emberként?
   Londonban főleg a Globe és a Blackfriars színházban volt aktív, színészként, szerzőként, részvényesként.

   
   
7. 
   

   Milyen társadalmi háttérből származott?
   Egy vidéki, középosztálybeli családból származott, apja kesztyűkészítő volt.

   
   
8. 
   

   Miért nehéz néha ma Shakespeare-t olvasni?
   Az angol nyelv sokat változott azóta, a régi szóhasználat, szójátékok és kulturális utalások nehezítik a megértést.

   
   
9. 
   

   Milyen hatást gyakorolt más művészetekre?
   Festők, zeneszerzők, filmesek, opera- és balettszerzők is gyakran merítenek műveiből.

   
   
10. 
    

    Miért tartják ma is időszerűnek Shakespeare műveit?
    Mert az emberi természet, érzelmek és társadalmi konfliktusok ábrázolása évszázadok óta aktuális és univerzális.

    
    

• Olvasónaplók
• Verselemzések
• Történelem érdekességek
• Matematikai érdekességek
• Mértékegység átváltás
• Fizika érdekességek
• Biológia érdekességek
• Irodalmi érdelességek
• Mikor volt?
• Kik voltak?
• Ki találta fel
• Magyarország lakosága
• Mikor kell-hogyan kell-miért kell
• Matek infó
• Bizony-bizony
• Tudtad?
• Szavak jelentése
• Olvasónaplóm