Szereplők:
Timár Mihály, a Szent Borbála hajóbiztosa, később földbirtokos nemes, kereskedő; az arany ember
Ali Csorbadzsi, Timéa apja, a török szultán főembere
Trikalisz Euthym, Ali Csorbadzsi álneve, titokzatos görög kereskedő
Athalie, Brazovics úr lánya, ármánykodó, intrikus nőalak
Brazovics Athanáz, Athalie apja, gátlástalan komáromi üzletember
Zófia asszony, Brazovics úr felesége, szobalányból lett úrnő
Kacsuka Imre, Athalie vőlegénye, Tímea férje, katonatiszt, kapitány majd őrnagy
Noémi, Teréza mama lánya, romantikus, szerető nőalak
Teréza mama, Noémi anyja, a romantikus sziget úrnője
Bellováry, Noémi apja, Brazovics úr öngyilkossá lett adósa
Dódi, Tímár és Noémi kisfia, a titkos levélíró
Krisztyán Maxim, Krisztyán Tódor apja, nagyvonalú pancsovai kereskedő
Krisztyán Tódor, Noémi „jegyese”, csavargó, léha, semmirekellő gazember
Fabula János, a Szent Borbála kormányosa, később komáromi sáfár
Jókai Mór: Az aranyember olvasónapló
A Szent Borbála
A Vaskapu
A szerző a román–szerb határon található Vaskapu-szorosról ír, amely a Duna egyik legveszélyesebb hajózási útvonala volt abban az időben.
A Szent Borbála és utasai
Ebben az időszakban a hajókat még lovak húzták felfelé a folyón. A Szent Borbála nevű hajó is így küzd a sötétséggel és a tomboló viharral szemben. A fedélzeten a legénység mellett Fabula János, a kormányos; Timár Mihály, a hajóbiztos; egy „tisztító”; valamint Trikalisz Euthym, a hajó búzarakományának tulajdonosa, és lánya, Timéa tartózkodnak. Hirtelen komoly veszély fenyegeti őket: egy elszabadult vízimalom sodródik a hajó felé.
A fehér macska
Timár és öt társa egy csónakba száll, hogy elhárítsák a közeledő veszélyt. Sikerül egy horgonnyal elkapniuk a még mozgó malom lapátjait, és azt egy örvénybe irányítják. Bár a manőver sikeres, a tizenhárom éves Timéa szomorúan figyeli, ahogy a malommal együtt egy fehér macska is a vízbe fullad.
A salto mortale egy mammuttól
A Szent Borbálára azonban újabb kihívások várnak: egy huszonnégy evezős török ágyúnaszád veszi üldözőbe őket. Timár merész lépésre szánja el magát, hogy lerázza a török hadihajót: a perigradai szorosnál átkel a Duna szerb partjáról a román oldalra. Az átkelés sikeres, és a túlpartra érve Timár új vontatókat toboroz, akik immár ökrökkel folytatják az utat.
A szigorú vizsgálat
A hajó szerencsésen megérkezik Orsovára, ahol szigorú vizsgálat alá vonják a rakományt, és kikérdezik a tiszteket. A „tisztító” megerősíti, hogy a hajó keleti útja során semmilyen pestissel fertőzött tárggyal vagy személlyel nem került kapcsolatba.
A Senki szigete
A Szent Borbála hajó útját hirtelen egy erős ellenszél szakítja meg, ezért a legénység kénytelen lehorgonyozni egy frissen kialakult szigetnél. A sziget a Duna Osztrova-szigetének egy leszakadt részéből és a folyó hordalékából keletkezett. Timár Mihály, a hajóbiztos, a kényszerpihenő alatt felfedezőútra indul, és egy valóságos édenkertet talál.
Almira és Narcissza
A szigeten Timár megismerkedik Teréza asszonnyal, lányával, Noémivel, valamint két hűséges állatukkal: Almirával, a nagy fekete newfoundlandi kutyával és Narcisszával, a kis fehér cicával. A szigetlakók vendégszeretetét élvezve, Timár arra kéri őket, hogy engedjék meg neki és Euthym lányának, hogy az éjszakát a barátságos kunyhóban töltsék. A szigetlakók szívesen beleegyeznek.
Az éj hangjai
Az idilli szigetre váratlan vendég érkezik Krisztyán Tódor személyében, aki Noémi jegyese. Krisztyán azonban nem a szerelmes találkozás szándékával jön, hanem anyagi haszonszerzés céljával, hogy Teréza asszonytól pénzt szerezzen. Durva, zsaroló modora ellenszenvet vált ki a ház lakóiból, ezért még aznap távozik a szigetről.
A szigetlakók története
Teréza asszony Timárnak meséli el a szigetlakók múltját. Egykor Pancsován éltek, ahol Teréza férje és Krisztyán édesapja, Maxim szoros barátságot ápoltak. A két család között megállapodás született, hogy gyermekeiket, Noémit és Krisztyánt, egy napon összeházasítják.
Krisztyán eközben kereskedőként dolgozott, és legfőbb megrendelője Brazovics Athanáz volt, aki Timár jelenlegi munkaadója. Üzleti nehézségei miatt Krisztyán elmenekült, és hitelezői Teréza férjét tették felelőssé, aki végül kétségbeesésében öngyilkosságot követett el. Teréza és Noémi ekkor menekültek a szigetre, ahol Almira, a kutya társaságában új életet kezdtek. Minden, amit itt birtokolnak, saját munkájuk gyümölcse.
Ali Csorbadzsi
Másnap reggel Euthym a hajón felfedi valódi kilétét: ő valójában Ali Csorbadzsi, korábbi török kincstárnok. Egy megbízható forrásból értesült arról, hogy élete veszélyben van, vagyonát és lányát, Timéát pedig el akarják kobozni. Ezért döntött úgy, hogy minden vagyonát búzába fekteti, és lányával hajóra száll, hogy eljussanak Brazovics Athanázhoz, aki késő görög felesége révén a rokona.
Ám Krisztyán Tódor, aki török kémként működött, felfedezte őket, így üldözőik újra a nyomukra akadtak. Hogy Timéát és vagyonát megóvja, Ali Csorbadzsi végső elhatározásra jutott: mérget vett be, és Timárt bízta meg azzal, hogy Timéát biztonságban eljuttassa Brazovicshoz. Ezt követően csendesen elhunyt.
Az élő alabástrom
Az „Élő alabástrom” című részben Timár a kapott utasítások szerint felébreszti Timéát, aki mély álomba merült az apjától, Csorbadzsitól kapott álompor hatására.
A hajóstemetés
A „Hajóstemetés” során a halott végakaratának megfelelően a Dunába készülnek temetni a holttestet, de ez nem megy egyszerűen. Timár először a legközelebbi falu pópájához fordul, hogy a halottat eltemettesse, ám mivel az nem gyónt meg, a pópa visszautasítja. A holttestet a parton sem lehet elhantolni, mert a helyi parasztok babonásan ódzkodnak tőle. Végül négy szerb legény vállalkozik a feladatra, és amikor a legénység alszik, a Dunába vetik a koporsót.
A nevetni való tréfa
Amikor a Szent Borbála hajó Pancsovához érkezik, császári ellenőrök várják, akik a török szökevény után kutatnak. Timár azonban mindenre felkészülten érkezik: megfelelő dokumentumokkal rendelkezik, és mivel a holttestet sem találják meg, a hatóságok nem tudják elkobozni a kincseket.
A Szent Borbála végzete
A Szent Borbála sorsa tragikus fordulatot vesz, amikor a hajó egy úszó farönknek ütközik és elsüllyed. Timár hősiességről tesz tanúbizonyságot: sikerül kimentenie Timéa ládikóját, amely ezer aranyat tartalmaz. A legénység ezután mentőcsónakokba száll, és Komárom felé veszi az irányt, hogy folytassák útjukat.
Timéa
Timár és fogadott lánya, Timéa megérkeznek Brazovics Athanáz komáromi rezidenciájára, ahol Zófia asszony, lánya Athalie és Athalie jegyese, Kacsuka Imre főhadnagy tartózkodnak. Hamarosan megérkezik Brazovics úr is, aki befogadja Timéát, és megbízza Timárt, hogy emeltesse ki a Dunából a búzát, majd rendezzen árverést.
A jó tanács
A történet egy jó tanáccsal folytatódik: Kacsuka főhadnagy meghívja Timárt otthonába, és azt javasolja neki, hogy vásárolja fel az összes búzakészletet, majd készíttessen belőle – bár nem túl jó minőségű – kenyeret a három hétig Komáromban állomásozó katonák számára.
A vörös félhold
A „Vörös félhold” fejezetben Timár megvásárolja a búzát, és megkezdi annak kiemelését a Dunából. Az éjszakai munka során egy különleges, vörös félholddal jelzett zsákot találnak. Timár félrevonulva megvizsgálja a zsák tartalmát, és nagy meglepetésére drágakövek, kincsek és arany kerülnek elő belőle.
Az aranybánya
Az „Aranybánya” fejezetben Timár váratlan gazdagsága Brazovics Athanáz figyelmét is felkelti. Timár, mint „jó barát”, elárulja neki Kacsuka javaslatát a katonák ellátására készített kenyérről. Ekkor Brazovics feljelentéseket tesz Timár ellen, azt állítva, hogy rossz minőségű, penészes kenyeret szállított a katonáknak. A vádakat azonban gyorsan megcáfolják, Timárt rehabilitálják, és nem indítanak ellene további pert, nagyra becsülve őt. Bécsi útja során megvásárolja a levetinci birtokot, és nemesi címet kap. Amikor pedig felajánlják neki a Vaskoronarendet, ő egy méltóbb jelöltet javasol: a pleszkováci esperes pópát.
Leánytréfa
A „Leánytréfa” című részben Athalie ravaszul ráveszi Kacsuka Imrét, hogy udvaroljon Timéának. A lány komolyan veszi a közeledést, és már az esküvőre készül: tanulja a keresztény szokásokat, és varrja menyasszonyi ruháját. Timár, aki mély érzéseket táplál Timéa iránt, rendszeresen látogatja a Brazovics-házat, noha Athalie valójában őt szánják a vagyonosodó Mihálynak. Timéa házassága azonban végül meghiúsul, és Mihály dühösen távozik.
Ez is egy tréfa
Az „Ez is egy tréfa” fejezetben Timár váratlan lépésre szánja el magát: szőlőbirtokokat vásárol a Komárom melletti Monostori homokdombon, Fabula segítségével. Timár tisztában van vele, hogy a kormány hamarosan felvásárolja a területet egy új vár építéséhez. Brazovics kihasználja a helyzetet, és minden pénzét, valamint hitelét telkek vásárlásába fekteti, de nem számít egy váratlan fordulatra…
A menyasszonyköntös
A Brazovics-házban drámai események zajlanak, amelyek végül az esküvői tervek összeomlásához vezetnek. Zófia asszony részletesen elmagyarázza Timéának az ortodox esküvő szokásait, ami miatt a lány izgatottan tölti az éjszakát, hiszen másnapra van kitűzve az ő és Kacsuka Imre főhadnagy esküvője. Azonban reggelre váratlan fordulat következik: Timéa menyasszonyi ruháját Athalie viseli, és mindenki Athalie és Kacsuka házasságára készül.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ugyanazon a reggelen Brazovics Athanáz megtudja: a kormány nem azonnal, hanem csak húsz év múlva vásárolja fel az ő telkeit, míg Timár birtokaiért hamarabb fizetnek. A hír súlyos csapásként éri Brazovicsot, aki még aznap elhunyt. Az esküvő így elmarad, mivel a vőlegény nem kapta meg a várt százezer aranyforintos hozományt.
Timéa
A történet tovább bonyolódik, amikor Athalie titokban meglátogatja Kacsukát a legénylakásán, aki megígéri, hogy másnap elviszi őt gazdag belgrádi nagybátyjához, ám végül nem tartja be szavát. Közben a Brazovics család vagyona árverésre kerül, és Timár mindent felvásárol, beleértve a családi házat és annak teljes berendezését. Ezt követően felajánlja a házat, és saját magát is Timéának, aki hálából elfogadja a házassági ajánlatot, azzal a feltétellel, hogy Zófia asszony és Athalie továbbra is vele maradhatnak.
Ezek a fordulatos események nemcsak egy család, hanem egy egész közösség életére is kihatottak, tükrözve a politikai és társadalmi változásokat, amelyek a történet hátterében zajlanak.
A Senki szigete
Az alabástromszobor menyegzője
Timár és Timéa puritán, református esküvője jóval visszafogottabb körülmények között zajlott, mint ahogyan azt Zófia asszony korábban elképzelte. Az ünnepség során Timéa áttért a református hitre, és a Zsuzsánna nevet kapta a keresztségben. Az esküvő után azonban Timárnak szembesülnie kell a valósággal: Timéa hűséges és engedelmes feleség, de nem szereti őt.
A védördög
Timár egyre többet van távol otthonról, de kiszámíthatatlan időpontokban tér vissza, mert félti Timéát, különösen Athalie intrikáitól. Egy alkalommal Athalie, a bosszúvágytól fűtött nő, azt állítja Timárnak, hogy Timéa nem boldog, mert még mindig az ő egykori vőlegényét szereti, amit különös elégedettséggel mond el.
Tavaszvirány
A családi feszültségektől menekülve Timár levetinci birtokára vonul vissza, ahol úgy dönt, meglátogatja Terézáékat a Senki szigetén. Megérkezésekor egy lélegzetelállító látvány tárul elé: az egész sziget rózsaszín virágba borult. Kiderül, hogy Terézáék rózsavizet készítenek, és Timár is csatlakozik hozzájuk, segítve a szigetlakókat a munkában.
A pók a rózsák között
A Senki szigetére újabb látogató érkezik Krisztyán Tódor személyében, aki most egy trieszti hajógyáros, signore Scaramelli faszállítójaként dolgozik. Krisztyán azzal fenyegeti Terézát, hogy ha nem adja át neki a sziget diófáit, feljelenti a sziget létezését a bécsi és isztambuli hatóságoknál. Ekkor Timár felfedi, hogy kilencven évre bérbe vette a szigetet mindkét kormánytól, és azt ingyen átadja Terézáéknak. Krisztyán fenyegetőzve távozik a szigetről.
A világon kívül
A szigetlakók szüntelenül hálálkodnak Timárnak nagylelkűségéért. Noémi ekkor szerelmet vall Mihálynak, aki azonban rövidesen kénytelen elhagyni a szigetet.
Tropicus Capricorni
A túlparton Krisztyán egy merénylettel próbálja megölni Timárt, de kísérlete kudarcba fullad. Timár ezt követően felajánlja Krisztyánnak, hogy utazzon el az egyik hajóján Brazíliába, és ott vezesse új lisztexportáló vállalkozását. Krisztyán elfogadja az ajánlatot és elutazik. Közben Mihály levelet kap Timéától, benne az íróasztala kulcsaival. Ijedten gondolkodik el azon, hogy Timéa esetleg megtalálta apja kincseit. Végül úgy dönt, hogy az üzleti ügyeket Timéára bízza, ő maga pedig visszatér a Senki szigetére.
Az édes otthon
Timár Mihály fél évig boldogan él Noémi mellett a Senki szigetén. Idejét hasznosan tölti, árvízelvezető csatornákat épít. Ahogy közeledik az ősz, honvágy fogja el, és úgy dönt, visszatér, hogy személyesen vezesse üzleti ügyeit.
A családi ékszer
Amikor Timár hazatér a levetinci birtokra, nagy meglepetésére Timéát találja ott, aki nemcsak férje üzleteit viszi tovább, de új lehetőségekkel is bővíti azokat. Timár lenyűgözve figyeli felesége hűségét és üzleti tehetségét. A tél közeledtével, amikor a házaspár Komáromba utazik, Timár merész lépésre szánja el magát: átadja Timéának apja kincseit, úgy téve, mintha törökországi útja során szerezte volna őket. Timéa őszinte öröme anyja arcképének láttán minden kétséget eloszlat Timárban; így felesége mit sem sejt a kincsek valódi eredetéről.
Noémi
Egy új vendég
A tél folyamán Timár gondosan intézi gazdasági ügyeit, majd a tavasz beköszöntével sietve tér vissza Noémihez a Senki szigetére. Megérkezésekor azonban szomorúan látja, hogy az előző évi árvizek komoly károkat okoztak, és a gyönyörű diófák elpusztultak. A kunyhóban egy kisgyermeket talál Teréza és Noémi társaságában. Teréza elmondja, hogy a gyermek egy itt elhunyt csempészlány fia. Timár azonnal megkedveli a kisfiút, és úgy dönt, hogy a kidőlt diófákból házat épít számára. Az ősz közeledtével azonban ismét távozik a szigetről.
A faragóember
Timár orvosai tanácsára Timéát és Athalie-t Meránba küldi gyógyulni, míg ő otthon marad, és egy faragómestert fogad, akivel közösen kezdenek építeni egy mulatólakot a monostori birtokon. Timár maga is részt vesz a munkában, hiszen a megszerzett tapasztalatok még hasznosak lehetnek számára. Tavasszal újra a Senki szigetére látogat, ahol a helyiek gyanakvását ügyesen eloszlatja: az asztalosszerszámait fegyverként mutatja be, így a szigetlakók szabadsághősként tekintenek rá.
Noémi
A házépítési munkálatokat a szigeten folytatva Timárt váratlanul tífusz dönti ágynak, hetekig fekvőbetegként ápolja Noémi. Amikor állapota javulni kezd, kiderül, hogy a kis Dódi torokgyíkban szenved, ami akkoriban gyógyíthatatlan betegség volt. A kisfiút a szigeten temetik el, sírját rózsabokorral ültetik be. Mihálynak ezt a szomorú hírt csak teljes felépülése után merik elmondani.
Melankólia
Timár a Senki szigetéről visszatérve súlyos állapotban van; környezete azonnal észleli betegsége súlyosságát és életveszélyes helyzetét. Orvosai sürgős pihenést javasolnak, ezért a Balaton-felvidéki kastélyába utazik. Magányos töprengései során arra a következtetésre jut, hogy nem folytathatja tovább kettős életét, és először fordul meg a fejében, hogy véget vet az életének. Ezzel a szándékkal tavasszal ismét visszatér a Senki szigetére.
Teréza
A szigetre érkezve Timár új célt talál, amikor ismét egy kisfiúval találkozik a kunyhóban, akit Teréza szerint egy elhunyt csempészlány hagyott hátra. Timár folytatja a ház építését, amelyet négy év alatt sikeresen befejez. Ez idő alatt Teréza közli vele a rossz hírt: szívbeteg, és közeleg a halála. Nemsokára Sándorovics esperes érkezik a szigetre, hogy meggyóntassa Terézát, ám ő már eltávolodott a vallástól. A feszültség nő, amikor a pap próbálja kideríteni, ki lehet Noémi jövendőbelije, de Teréza lélekjelenléte oldja meg a helyzetet. Nem sokkal később Teréza elhunyt, és jelöletlen sírban helyezik örök nyugalomra a Senki szigetén.
Athalie
A kettétört kard
Hazatérése után Timár Mihályt Athalie arra kéri, hogy játssza el, mintha újra elutazna, majd egy titkos folyosóra vezeti, ahonnan meghallgathatja Timéa és az időközben őrnaggyá előléptetett Kacsuka Imre beszélgetését. Amit Timár a folyosón hall, meglepi: Kacsuka egy párbajban védte meg Timár becsületét egy csavargóval szemben, míg Timéa kijelenti, hogy a sírig hűséges marad férjéhez. Timár megrendülten és feldúltan hagyja el az otthonát.
Az első veszteség
Timár Rác utcai otthonában kezdi átnézni a felgyülemlett leveleit, és egy üzenetből értesül arról, hogy Krisztyán Tódor, akit korábban Brazíliába küldött, megcsalta és meglopta őt, amiért tizenöt év gályarabságra ítélték, de később megszökött. A hír hatására Timár úgy dönt, hogy elhagyja a várost.
A jég
Kerülve a nyilvánosságot, Timár gyalog indul át a befagyott Dunán, de a köd miatt csak közel kilencórás gyaloglás után éri el a túlpartot. Itt kocsit fogad, és a balatoni kastélyába utazik. A Balatonnál helyi halászok, Galambos mester vezetésével, jégbe vájt lyukon keresztül bőséges zsákmányra tesznek szert. Timár a helyiekkel együtt ünnepel, majd megírja utolsó levelét Timéának, amelyhez jelképes ajándékként egy kis halat is mellékel.
A rém
Egy feszült, váratlan estén Timár Mihály kastélyában pihen, amikor felbukkan Krisztyán Tódor, aki már alig hasonlít régi önmagára. Puskát szegezve Timárra, elmeséli brazíliai kalandjait: tízmillió reist lopott el, de elfogták, és gályarabságra ítélték. A börtönben találkozott az apjával, aki elárulta neki, hogy egykori megbízója, akit üldözött, valójában Timár volt. Apja szerint Timár figyelmeztette a kincstárnokot a közelgő veszélyre, amiből Krisztyán arra következtetett, hogy Timár ölte meg a basát, és ellopta annak kincseit. Miután apja meghalt, Krisztyán két társával megszökött, és most azzal fenyegeti Timárt, hogy ha nem kap menedéket Noémi társaságában a Senki szigetén, feladja őt az osztrák és a török hatóságoknak, valamint Timéának és Noéminek. A heves konfrontáció során Mihály kilöki Krisztyánt az ajtón, de nem öli meg; belenyugszik a sorsába.
Mit beszél a hold? Mit beszél a jég?
A következő napokban Timár újra öngyilkosságot fontolgat, és elindul a Balatonhoz, hogy a tó vizébe fojtsa magát. Amikor azonban megérkezik, egy holttest bukkan fel a víz felszínén — Krisztyán Tódoré.
Ki jön?
A tragikus események után Timár a Senki szigetére utazik, hogy találkozzon Noémivel. Megérkezésekor Almira, a korábban Krisztyán lövéséből megsérült kutya utolsó erejével üdvözli őt, majd kimúlik. Timár megígéri, hogy soha többé nem hagyja el Noémiéket, jelezve ezzel egy új kezdetet és elkötelezettségét a szigeti élet mellett.
A hulla
Tavasszal, amikor a Balaton jege olvadni kezd, a helyi halászok egy holttestet találnak, amelyről sokan azt hiszik, hogy Timár Mihályé. Kiderül azonban, hogy a holttest Krisztyán Tódoré, akit a legnagyobb tisztelettel, több kitüntetéssel — köztük a magyar Szent István-renddel, az olasz Szent Móric-renddel és a brazil Annunziata-renddel — temetnek el a Levetinczy család saját sírboltjában.
Zófi asszony
Zófi asszony felkeresi Kacsuka urat, és tanácsot ad neki: ideje megtörni a hosszú gyászt, és megnyerni Timéa szívét, aki még mindig szerelmes belé. Zófi ezzel a lépéssel azt is reméli, hogy Athalie végre férjhez mehet, mivel nem bírja tovább a házban uralkodó feszült légkört.
Dódi levele
Timár tanítja Dódit, a fiatal fiút, többek között írni is. Egy nap felismeri, hogy Timéa komoly veszélyben lehet Athalie ellenséges viselkedése miatt. Mivel senki más nem írhat biztonságosan levelet hazulról, Timár megkéri Dódit, hogy írjon Timéának a titkos folyosóról, amely az asszony szobájába vezet.
Te ügyetlen!…
A régi jelenet megismétlődik, de most fordított szereposztásban. Timéa elhatározza, hogy meghívja Kacsuka Imrét a névnapi báljára, ahol kezét nyújtja neki. Nem telik el fél év, és már az esküvőre készülnek a háznál. Ezúttal Athalie öltözteti Timéát menyasszonyi ruhába, és ő szúrja meg a menyasszony fejét a hajtűvel.
Athalja
Az esküvő előtti utolsó éjszakán Athalie altatót kever a cselédség italába, így Zófi asszony kivételével mindenki mély álomba merül. Athalie a titkos folyosón lesben áll, és amikor Kacsuka Imre őrnagy távozik, megpróbálja megtámadni Timéát az ajándékba kapott karddal, amellyel korábban Krisztyánnal vívott. Bár a támadás nem végzetes, a zajra Zófi asszony felébred és segítségért kiált. Athalie menekülés közben lelepleződik, Timéa pedig elájul. Később Athaliet a saját szobájában találják, alvást színlelve.
Az utolsó tőrdöfés
Athalie ellen bírósági eljárás indul, de mivel nincs kézzelfogható bizonyíték, minden vádat tagad. Timéa nem hajlandó ellene terhelő vallomást tenni. Az esküvői készülődés közben Kacsuka őrnagy gratuláló leveleket olvas fel, és amikor Dódi leveléhez ér, ráébred a rejtekfolyosó létezésére. Ott megtalálja a bűnjeleket: a véres kardot és ruhákat. Timéa felépülése után az esküvőt megtartják, de a bírósági szembesítés során Athalie végül elítélést nyer. Utolsó szavai azonban újabb sebet ejtenek Timéa szívén: elárulja, hogy a rejtekajtóról csak ő és Timár tudott, ami azt jelenti, hogy Timár még életben van.
A márianostrai nő
Negyven év telt el Athalie börtönbe kerülése óta, és soha nem kért kegyelmet. Sőt, kijelentette, hogy ha szabadon engednék, azonnal megölné Timéát, noha Timéa már rég elhunyt, és Levetincen temették el, távol attól, hogy apja, Krisztyán Tódor mellett nyugodjon, akit ő is felelősnek tartott apja haláláért.
A Senki
Negyven évvel később egy író és barátja ellátogatnak a Senki szigetére, ahol most egy békés kis közösség él. A sziget lakossága, mintegy negyven fő, két ember leszármazottja. Egy középkorú férfi, Deodát, fogadja őket, és egy faházhoz vezeti a látogatókat. Itt élnek a „öregek,” a sziget idős lakói. Az egyik idős férfi üdvözli őket, és megkéri az írót, hogy örökítse meg történetüket: elmeséli, hogy „elhagyta azt a világot, amely csodálta őt, és létrehozott egy világot, ahol szeretik.” A szigetlakók a régi bérleti szerződés alapján még körülbelül ötven évig élhetnek békében a Senki szigetén.
