
Ady Endre: A Szajna partján (elemzés)
Ady Endre „A Szajna partján” című verse a magány és az idegenség érzését festi meg párizsi élményein keresztül. A költő sajátos hangján szól a hazától való elszakadás fájdalmáról és vágyódásáról.
Ady Endre „A Szajna partján” című verse a magány és az idegenség érzését festi meg párizsi élményein keresztül. A költő sajátos hangján szól a hazától való elszakadás fájdalmáról és vágyódásáról.
Ady Endre A fekete zongora című verse sötét, nyomasztó hangulatával ragadja meg az olvasót. Az elemzés feltárja a szimbólumok jelentését és a költő lelki vívódását a sorok mögött.
Ady Endre „A magyar Messiások” című verse a megváltás és a remény témáját járja körül. Az elemzés bemutatja, hogyan vált a költemény a magyar sors szimbólumává és a nemzeti öntudat kifejezőjévé.
Ady Endre „A muszáj Herkules” című verse az egyén és a társadalom küzdelmét mutatja be. Az alkotásban feltűnő erő és kényszer témája mélyebb jelentéseket hordoz, melyek ma is aktuálisak.
Ady Endre „A Halál rokona” című verse a halálhoz fűződő különleges viszonyát tárja fel. Az elemzés bemutatja, hogyan ötvözi a költő a személyes fájdalmat és az elmúlás gondolatát lírai képeiben.
Petőfi Sándor „A helység kalapácsa” című alkotása, mely 1844-ben látott napvilágot és a későbbi, széles körben ünnepelt „János vitéz” előfutára volt, komoly felháborodást keltett korában. E rendkívül humoros, komikus eposzként – vagy inkább vígeposzként – ismert mű jelentősen túlmutat a műfaj korábbi darabjain. Helytállóbb volna azt eposzparódiának vagy műfajparódiának titulálni. A mű nem csupán egy…
Csokonai Vitéz Mihály, aki 1773. november 17-én született és 1805. január 28-án hunyt el Debrecenben, a magyar felvilágosodás korának költészeti terén kiemelkedő alakjaként vonult be a történelembe. Már oktatói is felismerték irodalmi tehetségét, és „poeta doctusnak” valamint „poeta natusnak” nevezték. Az 1700-as évek végén és az 1800-as évek elején Csokonai a magyarországi társadalmi és politikai…
A szabadságharc bukása után Arany János rövid ideig Nagyszalonta környékén bujkált, majd járási írnokként dolgozott. 1851-ben Tisza Lajos hívására Gesztre költözött, ahol fél éven át Tisza Domokost tanította költészetre. Ezt követően Nagykőrösre ment, ahol a helyi gimnáziumban magyar-latin szakos tanárként folytatta pályafutását. Nagykőrösi évei alatt születtek meg híres balladái, amelyek két fő témát ölelnek fel:…
Ady Endre kezdettől fogva ellenezte a háborút, nem csupán pacifista meggyőződéséből kifolyólag, hanem azért is, mert úgy vélte, hogy Magyarország csak hátrányos helyzetből kerülhet ki. Ebben az időszakban már komoly betegségekkel küzdött, amelyek megmagyarázzák, hogy miért nyertek apokaliptikus jellegű tónust az akkori versei. Ady utolsó versei a „A halottak élén” című gyűjteményben jelentek meg. Ezek…
Ady Endre Érmindszenten született 1877. november 22-én, a huszadik század egyik legfontosabb magyar költője volt, és kiemelkedő szerepet töltött be a magyar politikai újságírásban is. A Budapest, Terézvárosban 1919. január 27-én elhunyt Ady munkássága az irodalom és a műveltség területén a fejlődés és haladás szellemében íródott. Költészete az emberi lét számos aspektusát öleli fel, legyen…