Verselemzés

Babits Mihály „A lírikus epilógja” című verse a költői önreflexió, az alkotói válság és a nyelv korlátainak kérdését járja körül, mély érzelmekkel és filozofikus gondolatokkal átszőve.

Balassi Bálint Adj már csendességet című verse a 16. századi magyar irodalom kiemelkedő alkotása. A költeményben a költő békéért, lelki nyugalomért fohászkodik Istenhez, személyes hangon szólva.

Arany János Ősszel című verse az elmúlás és a természet változásának szépségét ragadja meg. Az elemzés rávilágít a költő gondolataira, érzelmeire és a vers szimbolikájának mélységére.

Arany János Tetemre hívás című balladája sötét hangulatával és tragikus történetével az igazságkeresés drámáját mutatja be. A műben a bűn, a titkok és a bűnhődés motívumai erősen jelen vannak.

Arany János “Szondi két apródja” című balladája a hűség és a gyász megrendítő költeménye. A mű bemutatja, hogyan válik hősi példává a hősiesség, s miként őrzi meg emlékét két apród.

Arany János „Letészem a lantot” című verse a költői pálya lezárásának fájdalmát és a nemzeti sorssal való azonosulást fejezi ki. Az elemzés feltárja a mű érzelmi mélységeit és jelentőségét.

Arany János Epilógus című verse mély önreflexióval tárja fel az alkotói kételyeket és az idő múlásának fájdalmát. Az elemzés feltárja a költő gondolatvilágát, belső küzdelmeit és a vers örök érvényű üzenetét.

Arany János Zách Klára című balladája a középkori Magyarország tragédiáját idézi meg. Az elemzés feltárja a mű érzelmi mélységeit, a hősiesség és áldozatvállalás motívumait, valamint a ballada szerkezeti sajátosságait.

Arany János „Toldi estéje” című műve a hős öregedését, belső vívódásait mutatja be. Az elemzés feltárja, hogyan jelenik meg a múlt, a bánat és az elégia hangulata a költeményben.

Arany János Az elveszett alkotmány című műve éles társadalomkritikát fogalmaz meg humorral és szatírával. Az elemzés feltárja, miként jelenik meg a kor politikai zűrzavara a verses epikában.