Rideg Sándor: Indul a bakterház olvasónapló

Olvasónaplók, verselemzések18 óra ezelőtt012 perc

Rideg Sándor: Indul a bakterház olvasónapló

Rideg Sándor Indul a bakterház című regénye, amely 1943-ban jelent meg, az író debütáló műve volt. A történet először 1939-től a Népszava című lapban jelent meg folytatásokban.

A regényből 1979-ben azonos című film készült, amely tovább növelte a mű népszerűségét. 1993-ban pedig Tímár Péter készítette el a regény színpadi adaptációját, amely azóta is a magyar színházak repertoárjának fontos darabja.

A regény főhőse, Regős Bendegúz, aki tehenészfiúként kezdi pályafutását egy bakterházban. Az éles eszű fiatalember számára az élet nem mindig könnyű; a nehéz körülményekkel csak ravaszságával és ügyeskedésével tud megküzdeni. A házat vezető ténsasszony, akit Bendegúz gyakran „banyának” nevez, folyamatosan megnehezíti életét: hol az élelmet vonja meg tőle, hol üldözi. Bendegúz azonban nem hagyja magát, és hasonlóan Lúdas Matyihoz, többszörösen visszaadja a szenvedett sérelmeket.

Szereplők:

Regős Bendegúz
Banya
Szabó bakter
Toppancs Miska, a patás
Buga Jóska
Borcsa
Konc bácsi
Piócás ember
Rozi
Bendegúz anyja
Csendőrök
Suszter
Marhakereskedő
A bakter felesége
Szedmák szomszédék
Örzse néni

Rideg Sándor: Indul a bakterház olvasónapló röviden

Rideg Sándor Indul a bakterház című regénye egy falusi bakterház és lakóinak, valamint baráti körük életét bemutató gazdag környezetrajz formájában tárul elénk. A főhős, Bendegúz, a tehénpásztor, aki Ábel és Kakuk Marci távoli rokona, a magyar irodalom Tom Sawyeréhez és Huckleberry Finnjéhez hasonlítható, bár karakterük között jelentős eltérések figyelhetők meg. Bendegúz nem csínyekkel, hanem inkább a serdülőkor sajátos megaláztatásainak „visszavágásával” küzd: frappánsan leleplezi a felnőttek tévedéseit és ostobaságait, miközben próbálja visszanyerni saját becsületét.

A felnőttek között számos félnótás figura jelenik meg, mint Szabó bakter, Toppancs, a lókupec és a banya, az anyós. Konc bácsi az egyetlen, aki valóban józan ítélőképességgel rendelkezik, és tőle származnak Bendegúz életre szóló tanácsai. A történeteket, így Toppancs lakodalma – amely egy igazi komédia – Bendegúz meséli el jellegzetes humorával és minden rosszat jóra fordító leleményességével. A regény szatirikus hangvétele nem csupán szórakoztat, hanem tanít is: bepillantást ad a harmincas évek szegény embereinek életébe, és bemutatja, hogyan pocsékolták el a fiatalok életét.

Rideg Sándor: Indul a bakterház olvasónapló

A történet fiatal főszereplője, Regős Bendegúz, édesanyja döntése alapján a csépai lókupec, Toppancs Miska, vagyis „patás” szolgálatába szegődik. Toppancs Miska, aki különböző nagyságú lábai miatt kapta a „patás” becenevet, egy távoli bakterházban kívánja alkalmazni Bendegúzt, és a fiú számára nem marad más választás, mint hogy a kupec kíséretében elinduljon, remélve a csábító jövedelmet.

Az első éjszakát egy tanyán töltik, ahol reggelre a patás két sovány, gyenge gebét szerez, és ezekkel folytatják útjukat. Az úton azonban az egyik ló, Sanyi, amelyiken Toppancs utazik, váratlanul összeesik és elpusztul. A kétségbeesett kupec ekkor Bendegúzt a bakterházba küldi, hogy hozzon egy bicskát, amivel le tudja nyúzni a ló bőrét.

Bendegúz megérkezik a Vecsés melletti bakterházhoz, ahol rögtön szemtanúja lesz, hogy Szabó bakter éppen tyúkot vág. A bakter azonnal munkára fogja a fiút, aki első feladataként három tehén legeltetését kapja. Nem sokkal később találkozik a bakter anyósával, akit a külseje miatt „banyának” nevez el, és aki gyorsan a fiú egyik legfőbb ellenségévé válik, csínytevéseinek egyik célpontjává.

Bendegúz hamar ráébred, hogy a kemény munkával való gyors meggazdagodás reménye csupán illúzió, így bosszút esküszik a bakterházra. Kényszerül a közeli földekre terelni a teheneket, mivel másutt csak kopár területek találhatók. A helyi gazdák rendszeresen elfogják és megverik őt, amikor az állatok a veteményesekbe tévednek, ráadásul nem kap elegendő élelmet, így esténként a tele levő kamrából lopkod. A tolvajlásért azonban nem őt, hanem a bakter kutyáját, Bundást teszi felelőssé.

Bendegúz hamar összebarátkozik a szomszédos őrbódé bakterével, Konc bácsival. A tapasztalt férfi tanácsára a fiú megidézi a bakter elhunyt feleségének szellemét, ami sorozatos balszerencséket és kellemetlenségeket vonz a bakterházra.

A regényt Rideg Sándor saját fiatalkori élményei alapján írta meg. Az író Monoron fejezte be az öt elemi osztályt, majd 1914-től Vecsés közelében, a Budapest–Cegléd vasútvonal és a 4-es főút kereszteződésénél található 196-os őrhelyen kezdett cselédként dolgozni. Itt szolgált Szabó István bakter, akinek alakja valószínűleg inspirálta a regény Szabó bakter karakterét. Szabó István 26 évig tevékenykedett a bakterházban, feleségével, Erzsébettel és gyerekeikkel együtt. Hat gyermekükből kettő fiú és egy lány korán meghalt, míg a három túlélő mellett fogadták fel Rideg Sándort, aki négy évig dolgozott náluk szolgálónak.