Ady Endre: A magyar Messiások (elemzés)
Ady Endre „A magyar Messiások” című verse a megváltás és a remény témáját járja körül. Az elemzés bemutatja, hogyan vált a költemény a magyar sors szimbólumává és a nemzeti öntudat kifejezőjévé.
Ady Endre „A magyar Messiások” című verse a megváltás és a remény témáját járja körül. Az elemzés bemutatja, hogyan vált a költemény a magyar sors szimbólumává és a nemzeti öntudat kifejezőjévé.
A „Tanár úr kérem” című mű Karinthy Frigyes (1887–1938) karcolatgyűjteménye, amelyet először 1916-ban adtak ki Vértes Marcell illusztrációival, Dick Manó könyvkiadó jóvoltából. Ez a mű Karinthy gyermekkorának és diákéveinek emlékeit idézi fel, és az egyik legkedveltebb magyar ifjúsági irodalmi alkotásnak számít. Karinthy életében és 1945 előtt a mű több kiadást is megért, mindegyik kiadás kismértékben…
A Három nővér (oroszul: Три сестры) Anton Pavlovics Csehov négyfelvonásos drámája, amely az író egyik legismertebb műveként vált világhírűvé. Magyar nyelvre először Kosztolányi Dezső fordította le, és munkája máig az egyik leggyakrabban használt változat. Az utóbbi években Morcsányi Géza készített új fordítást, amely szintén nagy figyelmet kapott. A dráma magyar nyelven először önálló kötetben a…
József Attila „Rejtelmek” című verse a szerelem és az emberi lélek titokzatosságát kutatja. Az érzelmek és gondolatok mélyrétegeit tárja fel, miközben finom képekkel ragadja meg az olvasót.
Berzsenyi Dániel „A közelítő tél” című verse a természet változásain keresztül mutatja be az elmúlás érzését és az emberi lélek rezdüléseit. Az elemzés feltárja a mű gondolati mélységét és szépségét.
Örkény István groteszk szemléletmódja a hétköznapi valóságot abszurd, humoros és gyakran megrendítő történeteken keresztül mutatja be, melyek egyszerre tükrözik a társadalom ellentmondásait és mélyebb igazságokat.
Gustave Flaubert 1869-ben megjelent műve a világirodalom egyik legfontosabb alkotásának számít, amely évtizedek óta heves viták és különböző elméleti irányzatok középpontjában áll. Az Érzelmek iskoláját, akárcsak a Bovaryné-t, sokan a romantika paródiájaként, mások pedig a kritikai realizmus sajátos csúcspontjaként értékelik. A mű nemcsak a naturalizmus előfutára, hanem közvetve a 20. századi regényformák egyik alapműve is….
József Attila Klárisok című verse finom érzékletességgel jeleníti meg a lírai én érzelmi világát. Az apró képek és motívumok az egyszerűség mögött mélyebb jelentéseket rejtenek.
Szereplők: Zéta – művelt, trák származású görög szolga Priszkosz – római rétor, Zéta gazdája Emőke – hun leányzó, Zéta szerelme Dsidsia – szolgálólány a hun táborban Attila – hunok vezére Rika királyné – Attila felesége Csáth – Emőke atyja, Attila bizalmasa Oresztész, Edekosz stb. – hun vezérek Szabad-Görög – felszabadult rabszolga a hun táborban Vigilász…
Szereplők: Mikszáth Kálmán, író gróf Pongrácz Károly, képviselő és tábornok Dugali bácsi, görög gróf Pongrácz István, nedeci várúr Sztrelnyik Matykó, gbelai javasember Forget, nyugalmazott császári királyi őrnagy Donna Estella, cirkuszi trapéztáncos Pamutkay János, nedeci tiszttartó Holub Mihály, nedeci udvari káplán Kovács János, nedeci várnagy Pruzsinszky Szaniszló (Tarcsay László), nedeci lengyel Bakra Ferenc, nedeci íródeák…