Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya olvasónapló

Olvasónaplók, verselemzések2 hét ezelőtt012 perc

A regény központi alakja özvegy Tarnóczyné, akiben a vallási fanatizmus és a birtokszerző szenvedély egyesül. Szívtelensége, kegyetlensége és pusztító indulata szörnyeteggé formálja, gyűlölettel teli karaktere a legtragikusabb sorsú hősöket idézi. Tarnóczyné nem válogat az eszközökben, miközben ádáz harcot vív a Mikes család birtokaiért, s emiatt boldogtalanná teszi leányát, Sárát, aki Mikes János iránt érzett szerelme miatt szenved. A démonivá vált özvegy embertelen szándékai végül önmaga pusztulásához vezetnek, míg leánya öngyilkosságot követ el. Az ifjú szerelmesek alakja, bár fontos szerepet játszanak, némileg elnagyoltabb és halványabb, mint Tarnóczynéé. Mindketten a Kemény által végzetszerűnek tartott sors áldozatai. Mikes János tragikus hibája, hogy elrabolja Tarnóczy Sárát öccse számára, akiben saját régi szerelmét is felismeri, ám végül lemond róla. Sára tragédiája pedig, hogy azt hiszi, Mikes János számára rabolják el.

A regény bővelkedik romantikus elemekben: leányrablás, beteljesületlen szerelem, intrikák, párbaj, öngyilkosság és rendkívüli halál jellemzik. A romantikus történet azonban realista elemzőkészséggel párosul, a szerző kivételes lélekábrázoló képessége és a lelki motívumok ereje pedig ebben a műben is megmutatkozik. A szorongató végzetfilozófia komorrá teszi a művet, de művészi értékei továbbra is vonzóak a mai olvasók számára.

Szereplők:

Özvegy Tarnóczyné
Tarnóczy Sára
Mikes Zsigmond
Ágnes
Mikes János
Mikes Móric
Mikes Mihály
Mikes Kálmán
I. Rákóczi György
Haller Péter

Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya olvasónapló

A mű elején megismerkedhetünk Tarnóczynéval, aki férje, Sebestyén halála után teljes hatalommal irányítja a háztartást, beleértve a cselédet és lányát, Sárát is. A történet során a házasságuk előzményei is feltárulnak. Kiderül, hogy Sebestyén kicsapongó életet élt, és hiába próbálkozott Tarnóczyné imáival, intelmeivel és prédikációival, nem tudta rávenni férjét a változásra. Sebestyén inkább az özvegy Naprádiné Tarnóczy Judithhoz, testvéréhez vagy a szomszédos pápista Mikes családhoz, különösen Zsigmondhoz fordult segítségért.

Sebestyén és Mikes Zsigmond, mint régi jó barátok, arra a döntésre jutottak, hogy lányuk, Sára és Mikes család legfiatalabb fia, Kelemen egy párt alkossanak. Azonban Sebestyén halála után özvegye, Tarnóczyné megtiltja lányának, hogy találkozzon Kelemennel, kijelentve, hogy egy pápista nem lehet megfelelő házastárs számára. Ehelyett Haller Péter, a dúsgazdag fejedelmi tanácsos felé irányítja figyelmét, mint leendő vejjelöltet.

Miközben Tarnóczyné jogi ügyeit intézi Szebenben, lányát, Sárát özvegy Naprádiné felügyelete alá helyezi. Sára számára az olvasás nyújtja az egyetlen szórakozást, így gyakran böngészi Naprádiné könyvtárát, különös figyelmet szentelve a szerelemi történeteknek, amelyek édesanyja házában alig voltak jelen.

Sára Bethlen Istvánné otthonában nevelkedett, ahol a fiatal hölgyek társaságában Francisco történetével ismerkedett. Az előadásban Francisco szerepét egy ismeretlen ifjú lovag alakította, akibe Sára beleszeretett, annak ellenére, hogy nem ismerte a nevét.

Naprádiné gyorsan észreveszi, hogy Sára szíve nem Kelemenért, és nem is Haller Péterért dobog. Eközben Naprádiné maga is szerelmes, méghozzá Mikes Zsigmond testvérébe, Mikes Mihályba, és titokban arra vágyik, hogy egyszer ő legyen a felesége.

Közben Mikes Zsigmond legidősebb fia, János hazatér, aki Lupuj vajda testőrségében szolgált. János is megosztja tapasztalatait, hiszen ő is járt Bethlen Istvánné udvarában, ahol egy fiatal hölgyet talált a legvonzóbbnak. Eközben Kelemen, a fiatalabb testvér arról panaszkodik, hogy nem találkozhat szerelmével, Sárával.

A családi konfliktus egy nagybácsi ötletéből ered, aki azt tervezi, hogy megszökteti Sárát otthonából, és elviszik a Mikes várába, ahol Kelemen már várja. A terv szerint az apjuk kérni fogja Tarnóczynétól Sára kezét, és mivel a szöktetés már megtörtént, a nő nem utasíthatja el a kérését.

A kalandos történetben, miután sikeresen végrehajtják a leányrablást, a várban minden titok felszínre kerül. Sára felfedezi, hogy ideálja, aki Francisco szerepét játszotta, valójában Mikes János, Kelemen testvére. Sára arra kéri Jánost, hogy szökjenek meg együtt, hogy boldogságban élhessenek. János azonban, bár megismeri a lányt, visszafogja érzéseit, és elhagyja a várat, úgy érezve, hogy nem tehet mást, mivel Sára a testvére szerelme.

A történet során Sára végül beleegyezik, hogy Haller Péter felesége legyen. Eközben a Mikes család azon tagjai, akik részt vettek Sára megszöktetésében, Moldvába menekülnek, mivel a lányszöktetés súlyos bűncselekménynek számít. Tarnóczyné reméli, hogy az ifjak megkapják méltó büntetésüket, részben a szöktetés, részben pedig a család iránti megvetése miatt.

A regény drámai csúcspontjaként Tarnóczyné örömét fejezi ki a Mikes család tagjaira kiszabott halálos ítélet miatt. Azonban nem számít arra, hogy a család a fejedelem kegyelméből megmenekülhet. Amikor Sára értesül a hírről, visszavonul szobájába, és tragikus véget vet életének.

A történet végén Tarnóczyné ördögi tervei saját magára is visszahatnak, amikor megtudja, hogy lánya meghalt, és ő maga is életét veszti. A Mikes családból mindhárom fiú túléli a veszélyt, János pedig egy csatában súlyosan megsérül. Naprádinét végül nem Mikes Mihály, hanem Haller Péter veszi feleségül.