Móricz Zsigmond: Isten háta mögött olvasónapló

Olvasónaplók, verselemzések3 nap ezelőtt021 perc

Ez a regény Móricz Zsigmond korai alkotásai közé tartozik, amely a vidéki élet ridegségét és kilátástalanságát tárja az olvasó elé. A történet négy főszereplő – a tanítóné, Veres tanító úr, unokaöccse és az albíró – sorsán keresztül mutatja be, miként küzdenek saját igazságuk érvényesítéséért. Már ebben a műben megmutatkoznak Móricz kivételes írói képességei: az arányos szerkesztés, a gondosan felépített cselekményfordulatok, valamint az, hogy a naturalista közegben is érzékletesen és erőteljesen képes jellemeket ábrázolni.

Szereplők:

Veres Pál – tanító
Felesége
Veres Laci – tanító öccse
Dvihally – Veres kollégája
Dvihallyné
Albíró
Káplán
Pap
Kopó – tanár
Njámnjám – igazgató
Víg Pista – a rossz diákok vezére
Gacsal – Laci barátja
Marica – gazdatiszt leánya

Móricz Zsigmond: Isten háta mögött olvasónapló

Móricz Zsigmond regénye egy felvidéki kisváros hétköznapjait tárja az olvasó elé, középpontjában egy fiatal, szépséges tanítónővel, aki menekülni vágyik a kispolgári lét szürkeségéből. Bár a cselekmény látszólag egy boldogtalan házasság és egy idős férj kapcsolatát boncolgatja, Móricz története ennél mélyebbre hatol.

Az író Gustave Flaubert „Madame Bovary” című regényének szellemiségét idézi, amikor párhuzamot von egy francia szépasszony és a vidéki kisvárosban élő, álmodozó tanítónő között. Míg Emma Bovary legalább egy rövid időre ízelítőt kapott egy izgalmasabb életből, addig Móricz hősnőjének próbálkozásai inkább szánalomra méltóak és esetlenek maradnak. A regény Ilosva városának zárt közösségét és szűkös világát jeleníti meg, ahol a pletykák és hétköznapi események szövik át a történetet. Az események mindössze 48 óra alatt zajlanak, mégis hű képet festenek a kisváros fojtogató légköréről.

A cselekmény Veres tanító útjával indul, aki az új káplánnak szeretné bemutatni fiatal feleségét. Útja során találkozik a szomszéd falu tanítójával, akivel betérnek a helyi kocsmába, ahol már az albíró is jelen van. A társaság vacsorameghívást intéz az albíró felé a káplán tiszteletére. Veres tanító sietne haza, ám útközben összetalálkozik feleségével, és együtt térnek vissza otthonukba.

Móricz részletekbe menően, mégis letisztultan ábrázolja a vidéki életet, ahol a szereplők sorsa és vágyai szorosan összefonódnak a közösség szigorú normáival és korlátaival.

A vacsorán Veres tanító érettségire készülő öccse, Laci is részt vesz. Az est hangulata felszabadult, ám a káplán figyelmét egyre inkább a tanító fiatal és csinos felesége köti le. Laci sem közömbös sógornője iránt, ez pedig nyugtalansággal tölti el. Hogy elkerülje az otthoni feszültséget, ellátogat barátjához, Gacsalhoz.

Útja során Laci az igazgatóval és egy tanárral találkozik, akik az utcán járőrözve ellenőrzik a diákokat. Laci sietve kifogásokat keres, hogy megmagyarázza késői jelenlétét.

Végül a város hírhedt diáktanyájára érkezik, ahol megdöbben társai nyers stílusán és szókimondásán. Szembesül az érzelmi viszonyok bonyolultságával, amelyek az ifjú kor kihívásait tükrözik.

Eközben a tanító és a káplán mértéktelenül iszogatnak, míg a káplán ittas állapotban szerelmet vall a tanító feleségének. A férfi nem tágít, és megpróbálja meghódítani az asszonyt. A tanítóné nehezen tudja lerázni a zaklatót, dulakodás közben két gomb leszakad a ruhájáról, miközben Laci szobájába kíséri a káplánt.

Másnap reggel Laci rátalál a leszakadt gombokra, és tanácstalanul áll az események előtt, nem tudva, mit gondoljon sógornőjéről és a történtekről. Az incidens új fényt vet a családon belüli feszültségekre és a kisváros zárt közösségének elfojtott érzelmeire.

Az asszony, hogy mentse magát, úgy adja elő a történteket Lacinak, mintha ő fektette volna le a káplánt, és a gomb az ő ruhájáról szakadt volna le.

Másnap reggel az igazgató magához rendeli Veres tanítót, és közli vele, hogy tudomása van Laci éjszakai kimaradásáról, valamint arról, hogy a fiú egy hírhedt diáktanyán járt. Az iskola vezetősége fontolóra veszi Laci kizárását.

A tanító gyanakodni kezd felesége viselkedésére, különösen azután, hogy az utcán találkozik az albíróval, aki „Bovary”-ként utal rá. Az albíró bizalmasan figyelmezteti Verest, hogy tartsa titokban a történteket, és megígéri, hogy maga jár utána az ügynek.

Laci esete gyorsan elterjed a kisvárosban, és Dvihally, valamint mások is értesülnek róla. A tanító ebédre hívja az albírót, aki nem titkolja tetszését a tanító felesége iránt. Az albíró elmereng azon, hogy soha nem találkozott még ilyen tisztességes, kispolgári asszonnyal.

Ebéd közben hazaér Laci és a káplán, ami újabb gyanút ébreszt az albíróban. Elgondolkodik, vajon milyen kapcsolat lehet a tanítóné és e két férfi között, miközben a kisváros kíváncsi tekintete egyre inkább Veres tanító családjára szegeződik.

Az albíró egyre biztosabb benne, hogy vetélytársai ülnek vele egy asztalnál, és elhatározza, hogy bármi áron megszerzi a tanító feleségét. Nem sokkal később csatlakozik hozzájuk a pap és Dvihally is. Az albíró számára nyilvánvalóvá válik, hogy minden jelenlévő – még az idős pap is – az asszony kedvéért van ott, és gyengéd érzelmeket táplál iránta.

A vacsora feszültséggel telik meg, amikor a tanító és Laci között vita robban ki. Az asszony határozottan kijelenti, hogy ha Lacit kizárják az iskolából, elhagyja a várost. A férfiak azonnal cselekvésbe lendülnek, egymást túllicitálva igyekeznek megoldást találni a helyzetre.

A vacsora közben megérkezik Dvihally felesége, és hamarosan csatlakozik az uradalmi gazdatiszt lánya is. A tanítóné a fiatal lány láttán elgondolkodik saját sorsán. Emlékei között felidézi az egykor dédelgetett nagy terveit, és keserűen szembesül azzal, hogy végül egy középszerű ember feleségeként rekedt meg a kisváros szürkeségében.

Elkeseredésében ingerülten bánik a vigaszt nyújtani próbáló pappal, akit nyíltan vén disznónak nevez. A pap ekkor nem titkolja tovább érzéseit, és beismeri az asszony iránt táplált vonzalmát, tovább fokozva a vacsora körüli feszültséget.

A pap és a káplán távoznak, az asszony pedig csalódottságában sértő megjegyzésekkel illeti a jelenlévőket. A vendégek sorra elhagyják a házat, egyedül az albíró marad. A tanító sietve utánuk megy, hogy tisztázza a helyzetet.

Az albíró és az asszony kettesben maradnak, a férfi nyíltan udvarol, az asszony pedig engedni látszik közeledésének. A feszült pillanatot Laci érkezése szakítja félbe, aki váratlanul lép be a szobába. A légkör fagyossá válik, az albíró megkönnyebbülten veszi tudomásul, hogy nem történt semmi. Úgy érzi, ha most megszerezte volna az asszonyt, az túl egyszerű és gyors győzelem lett volna, gondolatai már a közjegyző felesége felé terelődnek.

A tanító gyanakodva tér vissza, de megnyugszik, amikor látja a látszólag ártatlan helyzetet. Bár próbálja marasztalni az albírót, az sietve távozik. Az asszony hidegen és távolságtartóan búcsúzik tőle.

Miután a tanító és az albíró elhagyja a szobát, az asszony hirtelen megcsókolja Lacit, majd nyugodtan elküldi aludni, mintha mi sem történt volna. A csend visszatér a házba, de a lappangó feszültség továbbra is érezhető marad.

Amikor Veres tanító hazaér, heves vita robban ki közte és felesége között. Az asszony szemrehányást tesz neki, amiért tönkretette az életét, és haraggal vádolja, amiért fiatalon elcsábította, holott tudta, hogy nem képes boldogságot nyújtani számára. Az asszony elkeseredett döntést hoz, és Laci szobájába indul, ám a fiú nincs otthon. Sejti, merre járhat.

Másnap reggelre az asszony úgy érzi, hogy minden elveszett. Megtörtnek és kiégettnek látja magát, mint egy idős asszony, aki már semmit sem vár az élettől.

Az iskola tanári kara nem csinál nagy ügyet az éjszakai kimaradásból, a fiúk feloldozást kapnak. Laci is leteszi az érettségit társaival együtt, bár Kopó tanár úr pontosan tudja, hol töltötte az éjszakát.

Laci mély csalódottságot érez a történtek miatt. Rádöbben, hogy az éjszaka eseményei nem lehetnek az igazi szerelem részei. Zavartan és kiábrándultan szembesül a valósággal, amely szürkébbnek és ridegebbnek tűnik, mint valaha.

Veres tanító az utcán és a vendéglőben szembesül a legújabb, felkavaró hírekkel. Kiderül, hogy az albírót a közjegyző feleségének lakásán találták meg – a férfi megölte a nőt, majd súlyos sérülésekkel kiugrott az ablakon. Jelenleg kórházban ápolják. A városban gyorsan elterjed a hír, és a figyelem Veresre terelődik, hiszen az albíró az éjszaka folyamán az ő házában is megfordult.

Nem sokkal később újabb meglepő hír érkezik: amikor Veres felesége értesült a tragédiáról, szintén kiugrott az ablakon. Szerencséjére azonban csak az ülepére esett, és nem szenvedett komolyabb sérüléseket.

A tanító vegyes érzésekkel fogadja az eseményeket. Bosszankodva állapítja meg, hogy valahányszor távol van otthonról, valamilyen különös bonyodalom történik. Az albíró személye körüli rejtély továbbra is foglalkoztatja – különösen az, hogy a férfi következetesen idegen néven szólította.

„Biztosan nem tudta a nevemet. Ahogy én sem az övét. Mindig csak Bovary úrnak hívott, pedig többször is elmondtam neki, hogy Veres Pál vagyok. Ez azért nem kis különbség!” – jegyezte meg ironikusan a tanító, akinek sorsa továbbra is a kisváros pletykáinak középpontjában marad.