Mikszáth Kálmán novellái a Cserhát domborulatai és az Ipoly völgye mentén vezetnek el minket, ötvözve a valós földrajzi helyszíneket a szerző fantáziájának termékeivel. E tizenöt kis történet időnként valós, máskor kitalált helyeken bontakozik ki.
A novellák színterei között megtalálható a valóságban létező Cserhát és az Ipoly, azonban a legtöbb falunév kizárólag Mikszáth képzeletéből származik. A szerző szülőhelye, Szklabonya, a történetekben „Bodok” néven jelenik meg, mely helyszín különösen savanyúkútjáról vált híressé, és ez több írásban is kulcsfontosságú szerepet kap. A „Majornok” falu valószínűleg Mikszáth feleségének szülőfaluját, Mohorát ábrázolja, míg a valós Kürtös-patak adta az ihletet a novellákban összekötő szerepet játszó Bágy patakhoz.
Mikszáth Kálmán: A jó palócok olvasónapló
Az elbeszélések, novellák:
| Cím | Tartalom |
|---|---|
| A néhai bárány | Hová tűnt egy tulipános láda és egy bárány? |
| Bede Anna tartozása | Két világszemlélet összeütközése |
| Péri lányok szép hajáról | Péri Judit szégyene, Péri Kati önfeláldozása |
| A kis csizmák | Mire jó a fösvény, szívtelen, gőgös Bizi apó hatalmas vagyona? |
| Tímár Zsófi özvegysége | Timár Zsófi szerelmes, megbocsát hűtlen urának |
| Az a pogány Filcsik | Az öreg, lelketlen csizmadia a bundáját szerette a világon a legjobban |
| A bágyi csoda | Vér Klári, a csapodár asszony hűtlensége |
| Szűcs Pali szerencséje | A korábban korhely Szűcs Pali négylevelű lóherét talál |
| Galandáné asszonyom | Ördögi történet Palyus kocsis balsorsáról, és a fiatal lány képében glasszáló boszorkányról, a vén Galandánéról |
| A gózoni Szűz Mária | A hazudós Gughi Panna és Csúz Gábor éjszakai szerelmi találkája a gózoni búcsúban |
| Két major regénye | Szerencsétlen szerelmesek tragikus végzete |
| A „királyné szoknyája” | A mostohaapa az osztásnál megrövidíti, kijátssza a Gyócsi árvákat, de a természet „beül” a bírói székbe és igazságot tesz |
| Szegény Gélyi János lovai | A gyanakvó férj és a csapodár feleség együttes pusztulása |
| A gyerekek | Egy pletykás vénasszony basáskodása egy fiatal pár felett |
| Hova lett Gál Magda? | Addig jár a kis naiv szerelmes lány a savanyúvizes kúthoz, amíg nyomát sem találják többé |
Mikszáth Kálmán: A jó palócok olvasónapló
A jó palócok című novelláskötet több remek elbeszélést tartalmaz. Vannak benne vidám, szomorú és irónikus történetek is, íme néhány a teljesség igénye nélkül:
A néhai bárány
Bodok faluját váratlanul sújtotta egy heves zápor, melynek következtében az egész települést elöntötte az áradó víz. A helyi lakosság nagy erőkkel dolgozott azon, hogy a vizet a közeli folyó felé tereljék. Az árvíz során ajtók és bútorok sodródtak a vízben, míg egy díszes tulipános ládikán egy kisbárány, Cukri kapaszkodott, aki legutóbb Sós Pál háza előtt tűnt fel, együtt Baló Ágnes eltűnt hozományaival. Ágnes a kelengye elvesztése miatt kénytelen volt elhalasztani az esküvőjét.
Cukri, Baló Mihály lányának kedvence, nagy űrt hagyott maga után, és bár a láda, melyen utazott, több falun át sodródott, a bárányt végül nem találták meg. A helyiek egy templomszentelésen vettek részt hazafelé menet, ahol Sós Pál is jelen volt. Boriska, a bárány gazdája, megpróbálta visszaszerezni Cukrit Sóstól, aki azonban állította, hogy nincs nála az állat. Az események során azonban Sós Pálról leesett egy új ködmön, amely állítólag a kisbárány bőréből készült, így felfedve Sós tettét.
Bede Anna tartozása
Bírósági tévedés miatt rossz személyre szabtak ki büntetést egy ügyben, amelynek során Bede Anna nevére fél év fogházbüntetést róttak ki. Később azonban kiderült, hogy a büntetés valójában Bede Erzsit illette volna. A tévedés felismerése után kijelentették, hogy Bede Erzsinek nem kell letöltenie a büntetést, mert a végzés tévesen nem az ő nevére szólt. Bede Anna, akinek neve tévedésből került bele a dokumentumokba, már elhunyt volt és az ügyben ártatlan, így a bírósági döntés nem érinthette.
Péri lányok szép hajáról
Hajvágások sorozata zavarta meg egy helyi közösség életét egy szerelmi bonyodalom következtében. Csató Pista, a házas férfi, Péri Juditot csábította el, akitől és annak testvérétől, Katától, már korábban is ismert. A kapcsolat egy csókkal érett meg, mely után Pista és Judit még aznap estére találkozót beszéltek meg.
Judit a megbeszélt helyre indult, de a férfi felesége nyomába szegődött és, amikor utolérte, levágta a lány haját. Kata, aki testvérét így találta, szintén levágta saját haját, hogy eladva azt gyógyszerre tegyen szert a lázas Judit számára egy közeli faluban. Az incidens komoly feszültségeket gerjesztett a közösségen belül.
A kis csizmák
Bizi apó, aki öregségére sorra balszerencsés események áldozata lett, beleértve lovak ellopását és fia megbetegedését, egy váratlan fordulattal jóra fordította sorsát. Az öreg, eddig gőgös és képmutató életmódot folytató férfi gondozásába került egy árva és nincstelen fiú, aki mezítláb járt. Bizi apó úgy döntött, hogy csizmát készíttet a fiúcskának és maga mellé fogadja.
Ez a jótékonysági cselekedet pozitív változást hozott az életébe: mire hazaérkezett, a korábban ellopott lovakat megtalálták, és beteg fia állapota is javulásnak indult. Az önzetlen segítség nyilvánvalóan szerencsét hozott Bizi apó életébe.
Tímár Zsófi özvegysége
Zsófi életében váratlan fordulat állt be, amikor férje, Péter, aki egy évvel korábban elhagyta, váratlanul úgy döntött, hogy szeretné, ha az asszony visszatérne hozzá. Az özvegynek hitt nő útra kelt, hogy újra egyesüljön szeretett férjével. Azonban tragédia szakította félbe terveiket; Péter, aki éppen egy keresztet próbált felhelyezni a helyi templom tornyába, balesetet szenvedett és elhunyt.
Zsófi, aki így ténylegesen özvegy lett, szembesült azzal a fájdalmas valósággal, hogy a remélt újraegyesülés helyett végleg elveszítette szeretett férjét.
Az a pogány Filcsik
Filcsik, az öreg csizmadia életét egy gyönyörű, hímzett bunda határozta meg, amelyet minden évszakban viselt. Tragédiája lányával, Terkával kezdődött, aki a szülői akarat ellenében, egy általa nem kedvelt férfihoz kötendő házasság elől a helyi szolgabíró segítségével szökött meg. Filcsik sosem bocsátott meg lányának, és többszöri kísérlet ellenére sem volt hajlandó találkozni vele.
A helyzet tragikus fordulatot vett, amikor a már beteg Terka utolsó kívánságaként apját szerette volna látni. A szolgabíró személyesen ment Filcsikért, azonban az öregember elutasította a találkozót. Erre a szolgabíró ellopatta Filcsik értékes bundáját, ami végül arra kényszerítette az öreget, hogy ellátogasson lánya ágyához, bár a megbocsátás továbbra is elmaradt.
A történet fordulópontja, amikor Filcsik hazafelé menet egy árokban alvó koldus asszonyt és gyermekét fedezte fel. A hideg ellenére odaadta nekik bundáját, de megjegyezte, hogy halála esetén csak pogány temetésben részesülhet, hiszen úgy érezte, nem érdemli meg a jó keresztények végső búcsúztatását.
A bágyi csoda
Egy rendkívüli esemény hívta fel a figyelmet Bágyin, amikor Vér Klára, a helyi molnár felesége, egy szilárd fogadalmat tett férjének, Jánosnak: hű marad hozzá, kivéve ha a bágyi patak felfelé folyik. János, aki bízott feleségében, de meg akarta próbálni őszinteségét, egy merész tervet dolgozott ki.
A molnár megvesztegette a molnárlegényt, hogy zárja le a malom zsilipeit, ami megakadályozta a patak természetes folyását, így ténylegesen „felfelé” kezdett folyni. Ez a szokatlan jelenség nemcsak meglepte a helyi közösséget, de próbára is tette Klára hűségét a férjéhez.
