Az Iliasz (ógörögül: Ἰλιάς, IPA /iːliás/) Homérosz műve, amely az ókori görög irodalom egyik legnagyobb tekintélyű eposza, és a világirodalom egyik legfontosabb alkotásának számít. Már a mű első soraiból („Haragot, istennő, zengd Péleidész Akhileuszét, / vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak”) kiderül, hogy az Iliasz nem a trójai háború teljes történetét meséli el, hanem annak csupán egyetlen epizódját: Akhilleusz haragját és ennek pusztító következményeit. A mű címe Trója régi nevéből (Ἴλιον – Ilion) ered.
Homérosz: Iliász olvasónapló
A trójai háború kitörésének oka egy személyi viszony volt: a gyönyörű Heléna, Meneláosz spártai király felesége, beleszeretett a trójai Parisz hercegbe, és elszökött vele. A konfliktust követően a görögök már tíz éve ostromolták hiába Tróját, amikor Apollón isten dögvészt küldött rájuk, bosszúból, mert egyik papját megsértették.
A görög hadi gyűlésen Akhilleusz követelte, hogy Agamemnón, a hadvezér, adja vissza a foglyul ejtett pap lányát, és fogadja el helyette a bőséges váltságdíjat. Agamemnón azonban nem hajolt meg Akhilleusz követelése előtt, és erőszakkal magához vette a papnőt, Briszéiszt. Akhilleusz, válaszul, megtagadta a további részvételt a harcokban, és meg akarta mutatni Agamemnónnak, hogy nélküle nem nyerhetnek. Akhilleusz, aki félig isteni származású volt, méltó elégtételt követelt, és anyja, Thetisz segítségét kérte, hogy eszközölje ki Zeusznál, a főistennél, hogy a görögök sorozatos vereségeket szenvedjenek el.
A görögök eleinte még viszonylag jól boldogulnak, különösen Diomédész és Héra istennő segítségével, de hosszú távon nem sokat tehetnek Zeusz akarata ellen. Hektór, a trójai herceg visszaveri a görög támadásokat, és ellentámadást indít az ellenség ellen. A trójaiaknak sikerül elfoglalniuk a tábor köré épített erődítményt, sőt, elkezdik felgyújtani a görög hajókat, hogy megakadályozzák a görögök hazatérését.
Agamemnón belátja, hogy Akhilleusz segítsége nélkül nincs esélyük, de Akhilleusz makacsul ellenáll, és nem hajlandó harcolni vagy kockáztatni az életét. Azonban beleegyezik abba, hogy Patroklosz az ő páncélját viselve vegye fel a harcot az ellenséggel. A görögök vissza is szorítják a trójaiakat egészen a város faláig, de Hektór legyőzi és megöli Patrokloszt, majd elveszi fegyvereit.
Akhilleusz dühét tovább fokozta, amikor Patroklosz, legjobb barátja, akit gyermekkoruktól fogva ismert, életét vesztette. Thetisz kérésére Héphaisztosz, az istenek kovácsa, isteni fegyvereket készített számára. Akhilleusz ezekkel kezdett véres bosszúhadjáratba, ami még az isteneknek is megvetést váltott ki. Megölte Hektórt, Trója legnagyobb hősét, és a holttestét meggyalázta: a kocsija után kötötte és vonszolta a porban. Akhilleusz tisztában volt azzal, hogy tettei nem maradnak következmények nélkül, és ő maga választotta az örök dicsőséget egy rövid, de fényes élet árán, szemben egy hosszú, de jelentéktelen élettel.
A dráma tovább bonyolódott, amikor Priamosz király éjszaka Akhilleusz sátrába lopózott és fia, Hektór testéért könyörgött. Ennek eredményeként egy 12 napos fegyverszünetet rendeltek el Hektór temetésének idejére.
Akhilleusz pajzsa különleges jelentőséggel bír, hiszen azt Héphaisztosz, az istenek kovácsa alkotta, belekalapálva az élet számos területét ábrázoló képeket, köztük vitákat, harcokat és táncokat. Halálát végül Parisz trójai herceg okozza, aki Apollóntól származó mérgezett nyíllal találja el Achilles egyetlen sebezhető pontját, a sarkát.
A trójai háború végkimenetelét a híres trójai faló döntötte el. A görögök egy óriási falovat építettek, amelybe harminc válogatott harcosuk bújt. A tengerpartra érve a trójaiak az istenektől kapott ajándéknak vélték a lovat, és a városba vontatták, noha Laokón próféta figyelmeztette őket, hogy óvakodjanak a görögöktől még ajándék esetén is. A trójaiak győzelmi ünneplésbe kezdtek, hiszen úgy vélték, megnyerték a háborút, mivel a görögök hajói menekülést színleltek. Az ünnepség során, miután mindenki elaludt a sok bortól, a görög harcosok kimásztak a lóból, kinyitották a város kapuit, és elfoglalták Tróját. Ez az ötlet Odüsszeusz leleményességéből fakadt, tehát neki köszönhető, hogy erő helyett csel által sikerült diadalmaskodniuk.
Homérosz: Iliász olvasónapló
Olvasónaplók – verselemzések:
- Olvasónaplók
- 1-2. osztály
- 3-4. osztály
- 5. osztály
- 6. osztály
- 7. osztály
- 8. osztály
- 9. osztály
- 10. osztály
- 11. osztály
- 12. osztály
- 1-4. osztály
- 5-8. osztály
- 9-12. osztály
- Ajánlott olvasmányok
- Elemzések – Verselemzések
- Kötelező olvasmányok röviden
- Versek gyerekeknek
