Aiszkhülosz: Agamemnón olvasónapló

Olvasónaplók, verselemzések1 nap ezelőtt09 perc

Szereplők:

Agamemnón a király, valamint felesége
Klütaimnésztra, a királyné
Aigiszthosz, Agamemnón unokatestvére
Kasszandra, a trójai királylány
Őr
Argoszi vének kara

A darab Agamemnón argoszi palotája előtti téren játszódik.

A cselekmény kiindulópontja: Tíz évvel ezelőtt a trójai király, Parisz elrabolta Menelaosz (Atreusz-fi) feleségét Helénét. Ennek megbosszulására a két Atreusz-fi, Menelaosz és Agamemnón bosszúhadjáratra indult Trója ellen.

Aiszkhülosz: Agamemnón olvasónapló

Az őr, Klütaimnésztra királynő parancsára, türelmesen várja a tűzjel hírét, amely arról ad majd tájékoztatást, hogy a görög sereg sikeresen elfoglalta Tróját. Amint a tűz fellobban, az őr sietve közli a jó hírt a királynővel, de szavai között egy súlyos titok is lapul, melyet nem oszthat meg senkivel. Eközben az argoszi vének felváltva énekelnek, visszatekintve a múltra és Parisz, valamint Helena bűnös szerelmére.

A Trójai hadjárat alatt Zeusz jósjelet küld a görög seregnek, amelyet a sereg jósnője értelmez. A jelként megjelenő két sas egy nyulat ejt el és fal fel, ami azt jelzi, hogy a görögök romba döntenek Tróját és birtokba veszik annak kincseit.

Ugyanakkor a jósnő figyelmeztet, hogy Artemisz, a vadak védelmezője megharagudhat a nyúl halála miatt, és a görög sereget egy szélcsend miatt Auliszban kénytelenek megállítani. A jós tanácsára Agamemnón úgy dönt, hogy leányát, Iphigéniát felajánlja áldozatul, hogy kiengesztelje a haragjától megzavart istennőt.

Miközben folynak az információcserék, Klütaimnésztra királynő örömmel értesíti a jelenlévőket a győzelemről, bízva abban, hogy a hősök nem követnek el visszaéléseket a siker pillanataiban.

A hírnök érkezése hozza a várva várt hírt, hogy Agamemnón hamarosan hazatér, mivel a küldetés sikeresen befejeződött. Azonban a hírnök szavai arra is utalnak, hogy Menelaosz és a többi hős nem tartózkodik Agamemnón közvetlen közelében, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy egy szélvihar szétszórta őket hazafelé tartva.

Klütaimnésztra királyné különös tisztelettel fogadja férjét, Agamemnónt, amikor harci szekerén tér vissza. Olyan mértékű alázatot tanúsít, hogy még a piros szőnyeget is leteríti elé, mely hagyományosan az istenek tiszteletére szolgál. Azonban Agamemnón nem érkezik üres kézzel: magával hozza Kasszandrát, a trójai királylányt, mint rabszolganőt, amit az argoszi vének rossz előjelnek tekintenek.

Agamemnón visszatér a palotába, ahol Kasszandra rémálomszerű jóslatokkal fogadja: borzalmas eseményeket jövendöl a palota falai között. Klütaimnésztra, a királyné, azonban nem csupán Kasszandrát, hanem férjét is megöli, és tettei súlyos következményekkel járnak.

Az argoszi vének közben a sors kiszámíthatatlanságáról elmélkednek, amikor hirtelen halálsikolyok törnek fel a palotából. Bár próbálnak betörni a kapun, Klütaimnésztra véres ruhában jelenik meg, mellette fekve Agamemnón és Kasszandra holtteste. A királyné büszkén vallja meg tettét, hangsúlyozva, hogy férje a hadjárat során feláldozta egyik lányukat és hűtlen volt, hiszen Kasszandrát hozta haza. Szerinte mindketten megérdemelték a halált.

A dráma végén Aigiszthosz, Agamemnón unokatestvére lép színre, aki apja haláláért akar bosszút állni a királyon. Kiderül, hogy a gyilkosság őt követően történt, és annak terve is az ő fejéből pattant ki. A vének és Aigiszthosz serege között feszültség alakul ki, ám Klütaimnésztra közbelépésére az új uralkodópár visszatér a palotába. A vének végül abban reménykednek, hogy Oresztész, Agamemnón fia visszatér majd, hogy apja haláláért bosszút álljon.