Szereplők: Anzelmus, diák Serpentina, Lindhorst legfiatalabb lánya Veronika, Paulmann idősebbik lánya Fränzchen, Paulmann fiatalabbik lánya Liese Räuerin, almáskofa, boszorkány, jósnő Paulmann, segédtanító Heerbrand, irattáros, később udvari tanácsos Lindhorst, levéltáros Phosphorus, Atlantisz ura Eckstein, doktor Angelika Oster, Veronika barátnője, egy tiszt jegyese Conradi, boltos a Schlossgasséban E. T. A. Hoffmann, maga az író Hoffmann: Az arany…
Petőfi Sándor „A helység kalapácsa” című alkotása, mely 1844-ben látott napvilágot és a későbbi, széles körben ünnepelt „János vitéz” előfutára volt, komoly felháborodást keltett korában. E rendkívül humoros, komikus eposzként – vagy inkább vígeposzként – ismert mű jelentősen túlmutat a műfaj korábbi darabjain. Helytállóbb volna azt eposzparódiának vagy műfajparódiának titulálni. A mű nem csupán egy…
Az Iliasz (ógörögül: Ἰλιάς, IPA /iːliás/) Homérosz műve, amely az ókori görög irodalom egyik legnagyobb tekintélyű eposza, és a világirodalom egyik legfontosabb alkotásának számít. Már a mű első soraiból („Haragot, istennő, zengd Péleidész Akhileuszét, / vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak”) kiderül, hogy az Iliasz nem a trójai háború teljes történetét meséli el, hanem…
Voltaire szellemes utazóregényének célja a XVII-XVIII. század német filozófusának, Leibniznek az életelve kifigurázása, amely szerint a világ, amelyben élünk, Isten által teremtett, lehető legtökéletesebb világ. A mű éles iróniával veszi célkeresztbe a túlzott optimizmust, amit Candide, a naiv fiatalember és filozófus nevelője, Pangloss kalandjain keresztül mutat be. A regény műfaját tekintve szatíra, pikareszk, fejlődés- és…
Az Odüsszeia, amelyet a Kr. e. VIII. századra datálnak és Homérosz nevéhez fűződik, az Iliasz történetének folytatásaként ismert eposz. A mű középpontjában Odüsszeusz, Ithaka királya áll, aki Trója ostroma után hosszú, kalandokkal és megpróbáltatásokkal teli utat jár be hazafelé. Az eposz Odüsszeusz személyén keresztül mutatja be az ókori ideálokat: ő az a férfi, aki intelligenciájával,…
Szereplők Toldi Miklós Bence, a szolgája Pósafalvi János, hírnök Lajos, Magyarország királya Gyulafi Lóránt, vitéz Gyulafi Bertalan, vitéz az olasz vitéz a kapus Allaghi Simon, a testőrök parancsnoka Arany János: Toldi estéje olvasónapló Első ének (41 versszak) Toldi Miklós életkedve megcsappant; három éve nem járt Budán, miután heves vitába keveredett a királlyal. Édesanyja is már…
Szereplők: Timár Mihály, a Szent Borbála hajóbiztosa, később földbirtokos nemes, kereskedő; az arany ember Ali Csorbadzsi, Timéa apja, a török szultán főembere Trikalisz Euthym, Ali Csorbadzsi álneve, titokzatos görög kereskedő Athalie, Brazovics úr lánya, ármánykodó, intrikus nőalak Brazovics Athanáz, Athalie apja, gátlástalan komáromi üzletember Zófia asszony, Brazovics úr felesége, szobalányból lett úrnő Kacsuka Imre, Athalie…
Szereplők II. Endre, magyarok királya Gertrudis, királyné Béla, Endre, Mária – kisgyermekeik Ottó, Berchtoldnak, a merániai hercegnek a fia, Gertrudisnak testvéröccse Bánk bán, Magyarország nagyura Melinda, a felesége Soma, fiacskájok Mikhál bán, Simon bán – Melinda bátyjai Egy zászlósúr Petur bán, bihari főispán Myska bán, a királyfiak nevelője Solom mester, ennek fia Bendeleiben Izidóra, türingiai leány Egy udvornik Biberach (Ottó embere), egy lézengő ritter [lovag] Tiborc, paraszt, „hűséges szolga” Zászlósurak, Vendégek, Udvornikok,…
A szabadságharc bukása után Arany János rövid ideig Nagyszalonta környékén bujkált, majd járási írnokként dolgozott. 1851-ben Tisza Lajos hívására Gesztre költözött, ahol fél éven át Tisza Domokost tanította költészetre. Ezt követően Nagykőrösre ment, ahol a helyi gimnáziumban magyar-latin szakos tanárként folytatta pályafutását. Nagykőrösi évei alatt születtek meg híres balladái, amelyek két fő témát ölelnek fel:…