Ki volt Barabás?
Barabás neve a Bibliában Jézus történetének egyik legismertebb epizódjában bukkan fel. Bűnözőként ismerték, akit a nép szabadon engedéséről döntött, miközben Jézust halálra ítélték.
Olvass tovább
Babits Mihály: Ádáz kutyám elemzés
Babits Mihály „Ádáz kutyám” című verse nem csupán egy háziállat portréja, hanem mélyebb emberi érzéseket és gondolatokat is megmutat. Az elemzés feltárja a vers szimbolikáját és hangulatát.
Kosztolányi Dezső: Mint aki a sínek közé esett (elemzés)
Kosztolányi Dezső verse a lélek szorongását, az elidegenedettség érzését járja körül. A sínek közé esés motívuma az élet kilátástalanságát és a menekülés lehetetlenségét szimbolizálja.
Az elégia mint irodalmi műfaj (ismertető leírás)
Az elégia a lírai költészet egyik legérzékenyebb műfaja, melyben a költő gyakran a múló idő, a veszteség és a nosztalgia témáit dolgozza fel, bensőséges hangon szólítva meg olvasóját.
Gilgames-eposz (elemzés)
A Gilgames-eposz az emberiség legősibb irodalmi emlékei közé tartozik. Hőse, Gilgames, az örök élet titkát kutatja, miközben barátság, halandóság és isteni beavatkozás témái fonódnak össze.
Umberto Eco: A rózsa neve olvasónapló
Ez a könyv igazi irodalmi különlegesség, amely a magyar olvasó számára leginkább Szerb Antal Pendragon legendájával vonható párhuzamba. A mű kiváló intellektust tükröz, és mesteri módon tárja fel a középkori szerzetesi, vallási, szellemi, könyves és könyvtári világ titkait – lenyűgöző, szellemes és ötletgazdag tudásanyaggal fűszerezve. Az író játékosan, mégis magabiztosan bánik az anyaggal. A történet…
Babits Mihály Levelek Iris koszorújából elemzés
Babits Mihály „Levelek Iris koszorújából” című versciklusa az érzelmek és gondolatok bensőséges világába vezet. Az elemzés feltárja a lírai én vívódásait, szerelmi vágyát és magányát.
Halotti beszéd és könyörgés (elemzés)
A „Halotti beszéd és könyörgés” a magyar irodalom egyik legrégibb szövege, mely mély érzelmekkel és őszinte szavakkal szól az életről, halálról és a hit erejéről. Elemzésünkben feltárjuk jelentőségét.
Miért épült a fal? A fő célja és történelmi jelentősége
A fal építésének elsődleges célja az volt, hogy megvédje a lakosságot a külső támadásoktól, és határokat szabjon. Történelmi jelentősége máig vitatott, de kétségtelenül formálta a korszakot.
Arthur Rimbaud: A magánhangzók szonettje (elemzés)
Arthur Rimbaud híres szonettje, A magánhangzók, nem csupán a hangok színes játékát mutatja be, hanem mélyebb jelentésrétegeket is feltár, új megvilágításba helyezve a költői kifejezésmódot.