Szereplők: Csöre (Pösze), hivatalos nevén „Állami Árvácska”, állami gondozott „Kedvesanya”, „Kedvesapa”: Dudásné Rozi és Dudás, Árvácska első nevelőszülei Miska, Jóska, Rózsika, Julika, Marika: Dudásék saját gyerekei Rokon házaspár Kadarcs István: a szomszéd gazda „Nagysága”: módos hölgy a Gyermekvédő Ligánál Szennyes Ferenc és Szennyesné, Zsaba Mári: Árvácska második nevelőszülei Zsófi: szolgáló Szennyeséknél Az öreg takács: Zsaba…
Nikolaj Vasziljevics Gogol „Revizor” című ötfelvonásos vígjátéka (oroszul: Ревизор) az orosz drámairodalom egyik kiemelkedő alkotása, amely világszerte a műfaj egyik legkedveltebb darabjává vált. Az elmúlt 180 év során számos nyelvre lefordították, és több színház is műsorára tűzte. A mű alapötlete Alekszandr Puskin költőtől származik. A vígjáték első változata 1836 tavaszán készült el, és még ugyanebben…
Szereplők Ladó Gyula Lajos („Tutajos”) Pondoray Béla („Bütyök”) Matula Gergely – öreg csősz, pákász István bácsi – főagronómus, Tutajos anyjának testvére Náncsi néni – István bácsi szakácsnője Piri mama – Tutajos nagynénje Ladó Gyula Ákos – Tutajos édesapja Terka – Tutajos édesanyja Pondoray néni – Bütyök édesanyja Kengyel – számtantanár Kengyelné Éva – a számtantanár felesége…
A „Kutyás hölgy” (eredeti címén oroszul: Дама с собачкой) Anton Pavlovics Csehov fekete-fehér orosz (szovjet) novellája, amely a klasszikus szerző válogatott köteteinek egyik emblematikus darabja. A gyűjtemény egy különleges írással veszi kezdetét: Vaszilij Szemi-Bulatov, a kissé együgyű, ám fölényeskedő földbirtokos levelet ír tudós szomszédjának, hogy meghívja birtokára. A levél hangvételében azonban nem rejti el saját…
Szereplők: Victor Frankenstein Elizabeth Henry Clerval Robert Walton kapitány Baron Frankenstein Waldeman professzor Szörnyszülött Mary Shelley: Frankenstein olvasónapló Robert Walton tudós, vállalkozó szellemmel és kivételes tudásvággyal megáldva, levelek formájában tájékoztatja húgát, Margaretet, kalandos küldetéséről. Walton naplószerűen dokumentálja életét és törekvéseit, miközben hajójával az Északi-sark felé tart. Leveleiben az elszántság és lelkesedés érződik, ahogyan belső és…
Ez a könyv igazi irodalmi különlegesség, amely a magyar olvasó számára leginkább Szerb Antal Pendragon legendájával vonható párhuzamba. A mű kiváló intellektust tükröz, és mesteri módon tárja fel a középkori szerzetesi, vallási, szellemi, könyves és könyvtári világ titkait – lenyűgöző, szellemes és ötletgazdag tudásanyaggal fűszerezve. Az író játékosan, mégis magabiztosan bánik az anyaggal. A történet…
Örkény István irodalmi művészete az abszurd humor sajátos alkalmazásában rejlik, amely mély, univerzális emberi témákban ölt testet. A Tóték című művében az író az emberi kiszolgáltatottságot és megalkuvást vizsgálja a felborult világrend kontextusában. A „Rózsakiállítás” című novellájában pedig a halált egy sajátos humorral közelíti meg. A halál mindennapi jelenléte és szimbolikus jelentősége a magyar hétköznapok…
A művet nem szövi át regényszerű cselekmény. Az alkotás tárgyilagos leírásokon keresztül tárja fel a pusztai cselédség életének általános, mindenki számára jellemző vonásait, és így a hazai nagybirtokrendszer sajátosságait is bemutatja, mindezt az író saját emlékeivel színesítve. Az elbeszélt történet rávilágít az életforma változatlanságára és merevségére, ugyanakkor – az életrajzi szinten – mégis történik változás:…
Petőfi Sándor „A helység kalapácsa” című alkotása, mely 1844-ben látott napvilágot és a későbbi, széles körben ünnepelt „János vitéz” előfutára volt, komoly felháborodást keltett korában. E rendkívül humoros, komikus eposzként – vagy inkább vígeposzként – ismert mű jelentősen túlmutat a műfaj korábbi darabjain. Helytállóbb volna azt eposzparódiának vagy műfajparódiának titulálni. A mű nem csupán egy…
Ady Endre kezdettől fogva ellenezte a háborút, nem csupán pacifista meggyőződéséből kifolyólag, hanem azért is, mert úgy vélte, hogy Magyarország csak hátrányos helyzetből kerülhet ki. Ebben az időszakban már komoly betegségekkel küzdött, amelyek megmagyarázzák, hogy miért nyertek apokaliptikus jellegű tónust az akkori versei. Ady utolsó versei a „A halottak élén” című gyűjteményben jelentek meg. Ezek…
