Mikszáth Kálmán A Gavallérok című regényében a dzsentri életforma sokszínű világát mutatja be, egyszerre romantikus és kritikus megközelítéssel. Az író Sáros megye egy esküvői eseménye köré építi történetét, amely hitelesen ábrázolja a korabeli szokásokat, miközben rávilágít arra, hogy a szereplők látszólagos arca mennyire távol áll a valóságtól.
A gazdagság és jólét illúziójának gondosan megkomponált színjátéka kezdetben elhiteti az olvasóval a hamis valóságot, ám a regény fináléjában elkerülhetetlenül lehull a lepel, és mindenki szembesül az igazsággal.
Szereplők:
Az író
Csapiczky Endre
Bajnóczy Katalin
Az ifjú pár szülei
násznép
Helyszínek:
Lazsány; Gortva; Eperjes
Mikszáth Kálmán: A gavallérok olvasónapló
A regény cselekménye akkor indul, amikor Csapiczky Endrét, az újságírót, meghívja kollégája, hogy legyen násznagya közelgő esküvőjén. A menyasszony, Bajnóczy Katalin, akit a vőlegény előző nyáron ismert meg Bártfán, szülővárosában, Lazsányban készül kimondani az igent. A családi ünnepség helyszíne a Lazsányi ház, ahol Katica édesanyja és mostohaapja, Lazsányi István várják a vendégeket. Katalin, szőke hajával és elbűvölő szépségével, azonnal rabul ejti Csapiczky figyelmét.
Csapiczky maga is elegáns megjelenésű férfi, akin a ruhák mindig kifogástalanul állnak, mintha egyenesen a szabó kezei közül kerültek volna ki. Ezért is választották munkahelyén báli tudósítónak. Ám mindez inkább a jól elrejtett anyagi nehézségeinek leplezéséről szól, mintsem valódi jólétről: Csapiczky tökéletesen elsajátította a külsőségek mesteri kezelésének művészetét.
Elérkezett az esküvő napja, és Csapiczky, a násznagy szerepére felkért újságíró, Eperjesen találkozott a vőlegénnyel, ahonnan a kora reggeli órákban indultak tovább Lazsány felé. Útközben egyre többen csatlakoztak a menethez, és mire a negyedik faluba értek, a vendégsereg már tekintélyes, kígyózó sorban haladt tovább. A jókedvű társaság tagjai konyakosüvegekkel és szivartárcákkal felszerelkezve tették vidámmá az utat: minden megállónál pihenőt tartottak, és ilyenkor az italok és szivarok körbejártak.
A társaság vidámságát csak Keviczky úr akciója törte meg rövid időre, amikor egy felröppenő fácán láttán előkapta vadászpuskáját és elejtette a madarat. A hölgyek körében azonban ez a tett nem aratott osztatlan sikert, így Keviczky zavarát enyhítendő, az elejtett vadat egy arra járó cigánynak ajándékozta.
Közben Pruszkay és Vidaházy urak pénzben fogadtak egymással, ami újabb mulatságot szolgáltatott a násznép számára. Gortvánnál újabb megállót tartottak: Csapiczky családja itt csatlakozott a vendégsereghez, miután a társaság rövid látogatást tett Csapiczky apjának kastélyában, folytatva a vidám, eseményekkel teli utazást.
A családi birtok nyugodt menedéket kínált a pihenésre, ahol Madame Wraneau, a ház gondos nevelőnője biztosította a vendégek kényelmét. A bőséges kínálatban minden megtalálható volt: ínycsiklandó ételek, kiváló borok, ízletes sütemények és frissítő szörpök várták az érkezőket. A fogások szinte véget nem érő sorától a násznép már-már túl jól érezte magát, és vidám elégedetlenséggel készült „lázadni” a bőség ellen.
Idővel azonban a vőlegény, Endre, egyre nyugtalanabbá vált, ahogy a társaság nem mutatott hajlandóságot az indulásra. Egy inas tréfás üzenettel próbálta ösztökélni a vendégeket: „Menjünk, uraim, mert kikapok.” A szándékoltan könnyed megjegyzés azonban váratlan feszültséget keltett, egyik vendég hevesen felháborodott rajta. Az incidens ugyan gyorsan elült, de rövid ideig komoly zavar támadt az addig jókedvű hangulatban. Ezt követően a menet végül útnak indult.
Nem sokkal később a násznép megérkezett Katica otthonához, ahol a tágas udvart már ellepték a kocsik, és mindenfelé vidám nyüzsgés uralkodott. Endre ekkor még nem találkozhatott menyasszonyával; a nagy pillanatot az esküvőre tartogatták. Ahogy egyre több vendég érkezett, a ház szűkösnek tűnt a tömeg számára, de a vidám készülődés közepette végül megjelent a díszes öltözetű vőlegény.
A nap csúcspontja azonban Katica érkezése volt. A menyasszony, aki ragyogó szépségével mindenkit elbűvölt, azonnal a társaság középpontjába került. A megindító pillanat egyaránt lenyűgözte a rokonokat és a vendégeket, megalapozva a különleges esemény emlékezetességét.
A násznép a templomba vonult, ahol a meghitt esküvői ceremóniát követően kezdetét vette a lakoma. Az asztalok roskadoztak a finom ételek és italok alatt, senki sem maradt éhes. Az ifjú házasok izgalmukban alig kóstoltak bele a fogásokba, megilletődötten ültek egymás mellett. A lakodalom vidám légkörét tréfák, tósztok és jókívánságok fokozták, miközben a szülők ajándékokkal lepték meg az ifjú párt.
Az este előrehaladtával kávét szolgáltak fel, és a friss házasok lassan készülődni kezdtek az induláshoz. Eközben a vendégek kártyapartikba merültek, míg a hölgyek csoportokban csevegtek félreeső helyeken. Az indulás előtt a násznép búcsút vett az ifjú pártól, majd a mulatság tovább folytatódott: tánc, evés és ivás kísérte az éjszakát egészen hajnalig. A vidám ünnepség végét a kakasszóra ébredő reggel jelezte.
Ahogy az ünneplés elcsendesedett, a vendégek lassan hazaindultak. A hintók egyenként gördültek ki az udvarról, ám az úton is maradt hely egy utolsó megállóra: egy cigányzenekar játékára lett figyelmes a társaság. A brácsa és a hegedű hangja mellé hamarosan pálinka is került, hogy még egyszer, rövid időre felidézzék az este hangulatát.
Így ért véget a felejthetetlen lakodalom, és a vendégek lassan a következő nagy ünnepségre, az újabb lakodalomra kezdték irányítani gondolataikat.
Mikszáth Kálmán: A gavallérok olvasónapló
Olvasónaplók – verselemzések:
- Olvasónaplók
- 1-2. osztály
- 3-4. osztály
- 5. osztály
- 6. osztály
- 7. osztály
- 8. osztály
- 9. osztály
- 10. osztály
- 11. osztály
- 12. osztály
- 1-4. osztály
- 5-8. osztály
- 9-12. osztály
- Ajánlott olvasmányok
- Elemzések – Verselemzések
- Kötelező olvasmányok röviden
- Versek gyerekeknek
- Versek mindenkinek
- Szerelmes versek gyűjteménye