Mark Twain: Egy jenki Arthur király udvarában olvasónapló

Olvasónaplók, verselemzések4 nap ezelőtt016 perc

Mark Twain: Egy jenki Arthur király udvarában olvasónapló

Mark Twain, az amerikai irodalom egyik legismertebb alakja, 1889-ben megjelent regényében saját korának emberét küldi vissza a középkorba. A Egy jenki Artúr király udvarában című szatirikus és fantasztikus mű középpontjában egy technológia iránt lelkesedő, ravasz connecticuti férfi áll, akinek karakterét maga az író is ihlette. A történet szerint a főhős súlyos fejsérülés után a 6. századi Angliában, Artúr király udvarában tér magához.

Kezdetben élete veszélyben forog, ám hamarosan különös tudása révén – amely a középkor emberei számára egyenesen varázslatnak tűnik – tekintélyes pozícióba kerül. „Főnökként” gyakorlatilag a király jobbkeze, miniszterelnöke lesz, és technikai ismeretei révén Merlin hírnevét is túlszárnyalja.

A regény hőse különböző álnevek és álcák mögé bújva járja be az országot, miközben mulatságos, olykor veszélyes kalandokat él át, és igyekszik társadalmi reformokat bevezetni a feudális rendszerbe. Twain műve egyszerre szórakoztató időutazás és éles társadalomkritika – egy modern ember próbál érvényesülni az archaikus múltban, technikai tudással felvértezve.

Mark Twain regényének főhőse nem éri be a túléléssel a 6. századi Angliában – titokban ipari forradalmat indít. Gyárakat és iskolákat alapít, telefonhálózatot épít ki, megreformálja a gazdaságot, és előkészíti a jobbágyrendszer felszámolását. Célja nem kevesebb, mint a lovagi rend és a katolikus egyház befolyásának megtörése.

A történet drámai tetőpontján technikai fölényének köszönhetően – lőporos aknáival és gépfegyvereivel – legyőzi a középkori lovagsereget. Ám hiába a győzelem, a népet nem tudja maga mellé állítani. Forradalmi vívmányai elsikkadnak, amikor Merlin varázslatának hatására mély álomba zuhan, és csak évszázadokkal később, a saját korában ébred fel újra – halála előtt nem sokkal.

Twain regénye nem csupán kalandos időutazás, hanem éles hangvételű szatíra is. Az író könyörtelen humorral figurázza ki a romantizált lovagkort, a középkori angol arisztokráciát, de ugyanilyen kritikusan szemléli saját korának pragmatikus, technológiaközpontú amerikai társadalmát is. Bár a mű stílusa helyenként inkább humoreszkbe hajlik, és nem minden irónia talál célba, Egy jenki Artúr király udvarában így is a humoros világirodalom maradandó alkotása. A regény nem csupán ifjúsági olvasmányként állja meg a helyét, hanem felnőttek számára is tartalmas, elgondolkodtató élményt nyújt.

Szereplők:

A jenki – egy amerikai fiatalember, aki egy – fejére mért – erős ütés miatt elkábul, és ébredése után a 6. században tér magához
Elbeszélő – a jenkivel találkozik egy kiállításon, majd végigolvassa annak történetét
Clarence – apród a 6. században, majd a jenki legfőbb bizalmi embere
Arthur király – Anglia királya a 6. században
Merlin – a király udvari varázslója, a jenki nagy ellensége
Ginevra – Arthur felesége
Sir Lancelot – a lovagok közül a leghősiesebb
Sir Kay – A jenki foglyul ejtője a 6. században
Sandy – a jenki felesége a 6. században
Morgan le Fay – gonosz és kegyetlen varázslónő
Dowley – paraszt

Mark Twain: Egy jenki Arthur király udvarában olvasónapló

Mark Twain időtálló regényének középpontjában egy 19. századi amerikai férfi áll, aki mindennapjait egy fegyvergyárban tölti – egészen addig, míg egy verekedés során szerzett súlyos fejsérülés következtében eszméletét veszti. Amikor magához tér, már nem a modern világban van: a 6. századi Anglia, Artúr király legendás udvara tárul elé.

Az új környezet egyszerre komikus és fenyegető. A kor emberei értetlenül és gyanakvással fogadják az ismeretlent, akinek végül a tudása válik legfőbb fegyverévé. Egy napfogyatkozás előrejelzésével – amit varázslatként ad el – sikerül megmentenie az életét, és elnyeri a környezet tiszteletét. Ettől kezdve „a Főnök” néven emlegetik, és hamarosan Artúr király első számú tanácsadójává válik.

A modern tudás birtokában hősünk nekilát, hogy átalakítsa a középkori világot. Technikai újításokat vezet be, társadalmi reformokat kezdeményez, sőt, hosszú távú céljaként a köztársaság bevezetését is megfogalmazza. Bár újításaival lenyűgözi a kor embereit, saját magát továbbra is kívülállónak érzi ebben a számára idegen világban.

Hatalmi küzdelmének egyik kulcsfigurája Merlin, a király udvari varázslója, akivel hamarosan konfliktusba kerül. A kettejük közötti versengés végül a Főnök győzelmével zárul, ezzel pozíciója még inkább megerősödik. Útja során megismeri Sandy nevű szolgálólányt, aki nemcsak hűséges társa, hanem később felesége is lesz. Mellette hősünk nemcsak technológiai újítóként, de lovagként is hírnevet szerez.

A regény szatirikus köntösbe bújtatott társadalomkritika, amely a múlt és jelen ellentétén keresztül vet éles fényt a hatalom, technika és emberi természet kérdéseire – egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató olvasmány.

A történet drámai fordulatot vesz, amikor a jenki és Artúr király álruhát öltve vándorútra indulnak, hogy saját szemükkel lássák az ország valóságát. Ám a névtelenség ára súlyos: nem ismerik fel őket, és hamarosan rabszolgaként adják el őket. A király számára ez a tapasztalat megrázó – szembesül a szolgaság kegyetlenségével, és a regény e szakasza a történet legsötétebb fejezetévé válik.

Megmenekülésük Sir Lancelot és lovagjai közbelépésének köszönhető, akik kiszabadítják őket. A következő három évben a jenki – immár ismét „a Főnök” – irányításával az ország sosem látott fejlődésen megy keresztül. Modernizáció, társadalmi reformok és technikai újítások jelzik uralmát. Ez idő alatt családja is gyarapodik: feleségével, Sandyval megszületik kisfiuk.

Ám a béke nem tart sokáig. Az országot polgárháború szaggatja szét, amikor Artúr király és Lancelot között fegyveres konfliktus tör ki. A háború tragikus véget ér: Artúr meghal, és a hatalom az egyház kezébe kerül. Az új rendszer azonban nem tűri meg a modernitást. A jenki elleni vallási átok újabb életveszélyt hoz, de követőivel együtt technikai fölényét kihasználva – elektromos áram segítségével – sikerül felülkerekednie a középkori hadseregen.

A győzelem mégsem teljes. Merlin varázslata révén a jenki mély álomba zuhan, amelyből csak 1300 év múltán, saját korában ébred fel. Történetét halála előtt meséli el egy írónak, aki – bár lenyűgözi a beszámoló – kétségek között marad afelől, hogy vajon igaz történetet hallott-e, vagy csupán egy különös álom krónikáját.

Mark Twain regénye e befejezéssel mélyebb filozófiai kérdéseket is érint: meddig terjed az ember hatalma időn és társadalmon át, és vajon a technika képes-e valóban győzedelmeskedni az emberi természeten?