Kemény Zsigmond: Ködképek a kedély láthatárán olvasónapló

Olvasónaplók, verselemzések3 nap ezelőtt07 perc

Kemény Zsigmond, a magyar romantikus regényirodalom kiemelkedő alakja és Jókai Mór kortársa, a korszak meghatározó írójaként tartják számon. Legfrissebb regényében újszerű megoldásokkal és modern elbeszélői technikákkal kísérletezik. Művében három különböző cselekményszálon keresztül tárja az olvasó elé a sors könyörtelenségét.

Kemény Zsigmond: Ködképek a kedély láthatárán olvasónapló

Jenő Eduárd gróf jellemével kiemelkedik Kolostory Albert báró közül, hiszen nemcsak földesurként, hanem közössége iránt elkötelezett vezetőként is igyekszik előmozdítani parasztjai anyagi és szellemi fejlődését. Erőfeszítései azonban nem járnak sikerrel.

Villemont Raudon gróf, akinek birtoka Jenő Eduárd földjeinek szívében terült el, jelentős válságot élt át, amely mély nyomot hagyott kortársaiban is. Főnemesként maga is részt vett a Bastille ostromában, és teljes mértékben azonosult a forradalom eszméivel. A jakobinus terror azonban száműzetésbe kényszerítette, Napóleon győzelmei pedig megerősítették abban a hitben, hogy döntése helyes volt.

Élete alkonyán, amikor szembesült Jenő Eduárd társadalmi reformjaival, határozottan ellenezte azokat. Raudon gróf minden változtatással szemben ellenállást tanúsított, és ragaszkodott apró birtokához, ezzel akadályozva a nagyobb földterületek átszervezését. Bár egykor híve volt a felvilágosodásnak, a későbbi kezdeményezéseket egyre kritikusabban szemlélte. Jenő Eduárd reformjait felszínesnek és kidolgozatlannak tartotta, így távol maradt minden újító szándéktól, csalódottsággal tekintve a korszak átalakulásaira.

Jenő Eduárd feleségül veszi Raudon gróf lányát, Stephaniát, míg Raudon gróf teljes vagyonát fiára, Florestánra hagyja.

A történet egyik fő narrátora Várhelyi, aki Cecil barátjaként mutatkozik be. Az elbeszélés során kiderül, hogy Cecil korábban Villemont Florestán felesége volt, de később elhagyta férjét, akit Ameline néven emleget. Később Cecil a tanácsos feleségeként folytatja életét, ami Várhelyi megvetését váltja ki. Lenézően tekint a tanácsosra, és nem titkolja csalódottságát amiatt, hogy Cecil egy általa alantasnak tartott emberhez ment feleségül.

Jenő Eduárd életének utolsó éveit Cecil jelenlegi férje, a tanácsos idézi fel, ő ad képet a gróf sorsának alakulásáról.

Florestán titkos találkozót szervez Ágnessel, a komornával, ám a lány erről értesíti Florestán feleségét, Amelinet. Ameline úgy dönt, hogy személyesen jelenik meg a találkozón. Florestán azonban nem vesz részt közvetlenül, helyette inasát, Don Jágót küldi a vörös szobába.

Később, amikor Florestánnak gyermeke születik, a gróf ellenszenvvel fordul a csecsemő felé, noha kénytelen elismerni, hogy saját fia. Eközben Jenő Eduárd menedéket nyújt Márton Adolfnak, egy 12 éves rokonának, akinek apját sikkasztás vádjával börtönbe zárták.

A regény nyelvezete összetett és nehezen követhető, tele belső konfliktusokkal és mély lélektani ábrázolásokkal. Az olvasó komoly próbatétellel szembesül, miközben a karakterek is folyamatosan megküzdenek saját belső vívódásaikkal. A sors kegyetlen fordulatai miatt a főszereplők gyakran válnak saját történetük áldozataivá.