Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné olvasónapló

Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné olvasónapló

Csokonai Vitéz Mihály harmadik drámája, a Karnyóné, 1799-ben született, amikor Csurgón tanítókodott, és a tanév szeptemberi kezdésekor tanítványaival elő is adták.

A bohózat teljes címe Az özvegy Karnyóné és két szeleburdiak, és a műfaj sajátosságainak megfelelően minden szereplője komikusan eltúlzott, karikatúraszerű figura. Az előadás során Karnyóné, aki megcsalatott, de mégis szánalomra méltó alak, a groteszk öngyilkossági kísérlet, a halottnak hitt férj váratlan visszatérése, a tömeges halál, majd a halottak tündér általi feltámasztása mind hozzájárulnak a darab burleszk jellegéhez.

Ez a stílus a darab végén néhány, a francia ellenességre utaló ‘hazafias’ elemmel lett kiegyensúlyozva, amelyeket Csokonai az előadásra ellátogató előkelőségek kedvéért fűzött a műbe.

Szereplők:

  • Karnyó egy idős kalmár
  • Karnyóné felesége
  • Samu ezeknek fiok, ki bolondos
  • Boris szobaleány
  • Lázár boltos legény
  • Lipptopp szelepurdi
  • Lipittlotty szeleburdi
  • Kuruzs egy személyben doctor, borbély, alchimista, kéznéző chiromantista, zsibvásáros, drótvonó, poéta, kosárkötő

Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné olvasónapló

Ez a háromfelvonásos darab az első magyar tündérbohózatot képviseli. A történet középpontjában egy gazdag kanizsai kereskedő megözvegyült felesége áll, akiről két éve nem érkezett hír a férjéről. A gazdag özvegy, Karnyóné iránt két férfi is érdeklődik: Tipptopp és Lipitlotty, akik a komédia két szeleburdi szereplője.

Karnyóné vonzalmat érez Lipitlotty iránt, annyira, hogy még adósságait is elengedi neki. Azonban Lipitlotty elárulja szerencseszámai titkát Tipptoppnak, aki ezt a lottón játszotta meg, és ennek következményeként vesztét okozza. Tipptopp alattomos tervet eszel ki vetélytársa ellen: azt állítja Lipitlottynak, hogy megnyerte a lottót. Eközben egy alkut köt Borissal, a szobalánnyal, és ígéretet tesz neki, hogy ha ő lesz a ház új ura, a gazdag özvegy halála után feleségül veszi.

Lipitlotty, aki azt hiszi, hogy megnyerte a lottót, Budapestre utazik a nyereményért, miközben szerelmes levelet ír Borissal. A szobalány azonban átadja a levelet Karnyónénak, aki kétségbeesésében mérget vesz be. Amikor Lipitlotty rájön, hogy csapdába csalták, visszatér, és agyonlövi Tipptoppot, majd lelkiismeret-furdalásában öngyilkosságot követ el.

Ekkor váratlanul megjelenik a ház ura, Karnyó, akit eddig Mantuában tartottak fogva. Az öreg kereskedő összeomlik, amikor szembesül a tragikus eseményekkel. A helyzetet azonban megoldja a földre érkező Tündér és Tündérfi, akik feltámasztják a halottakat, így végül minden visszaáll a rendes kerékvágásba.

Elemzés

Csokonai Vitéz Mihály tündérbohózatainak kialakulásában jelentős hatást gyakorolt Haffner Fülöp bécsi író munkássága, valamint az osztrák-német énekes játékok, amelyek nyomán a tündéries elemeket beépítette a magyar drámairodalomba. Komédiájára különösen Haffner és August von Kotzebue egy vígjátéka gyakorolt erős hatást.

A darab, amely sokkal nagyobb sikert aratott, mint az író korábbi próbálkozása, A méla Tempefői, jól tükrözi Csokonai tehetségét a bohózatírás terén is. A „valódi színpadot sohasem látó színpadi zseni”, ahogy a kritikák említik, színpadi tapasztalatok nélkül is képes volt humoros karaktereket, izgalmas jeleneteket és helyzeteket alkotni. A darabot tovább színesítik a népies mellékalakok, mint Lázár, a tótosul beszélő boltoslegény, Kuruzs, a rigmusokat szövögető ezermester, és Boris, a magyar nótákat kedvelő szobalány, akik még inkább feldobják az amúgy is vidám történetet.

Csokonai Vitéz Mihály ízlésvilága diákos, prózája bár érdes, párbeszédei mégis kiválóak és rendkívül élvezetesek. Pukánszkyné szerint a mű szereplői nem kifejezetten jellemek, de élénkek, színesek és szórakoztatóak, amelyek előrevetítik a későbbi magyar népszínművek jellemzőit, mint például a játékosságot, éneket és táncot.

A 20. század közepére egy kritikus úgy véli, hogy a Karnyóné megítélése rendkívül modern maradt, annak ellenére, hogy színpadi esetlenségekkel rendelkezik. A mű valóban közelebb áll hozzánk, mint a következő száz év magyar vígjáték-irodalmának bármely más alkotása.

Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné olvasónapló

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük