Szereplők:
- Hercule Poirot, belga magándetektív
- Xavier Bouc, Poirot barátja, a Nemzetközi Hálókocsi Társaság igazgatója
- Lanfranco Casetti alias Samuel Edward Ratchett, Daisy Armstrong gyilkosa, akit a vonaton meggyilkolnak
- Hector Willard MacQueen, Casetti titkára
- Edward Henry Masterman, Casetti inasa
- Linda Arden alias Caroline Martha Hubbard, a vonat egyik utasa. Tehetséges színésznő, amerikai anyának álcázva
- Pierre Michel, a calais-i kocsi kalauza
- Natalja Dragomirov hercegné, a vonat egyik idős, gazdag orosz utasa, Daisy Armstrong anyjának keresztanyja
- Greta Ohlsson, svéd misszionáriusnő, Daisy Armstrong nevelőnője
- John Arbuthnot ezredes, Indiában szolgáló angol katonatiszt, Armstrong ezredes jó barátja és Mary Debenham szerelme
- Mary Herminoe Debenham, angol nevelőnő és az Armstrong család titkárnője.
- Adrényi Rudolf gróf, diplomata, törökországi magyar nagykövet
- Helena Maria Goldenberg, Mrs. Armstrong húga, Adrényi gróf felesége. Egyes okokból neve elejéről eltünteti a H betűt.
- Hildegarde Schmidt, Dragomirov hercegné komornája
- Antonio Foscarelli, olasz üzletember, az Armstrong család volt sofőrje
- Cyrus B. Hardman, amerikai nyomozó
- Dr. Constantin, görög orvos
A „Gyilkosság az Orient expresszen”, amely Agatha Christie egyik legismertebb regényeként jelent meg 1933-ban, a bűnügyi irodalom klasszikusai közé tartozik. A mű Charles Lindbergh fiának 1932-es elrablásán és meggyilkolásán alapul, bár a történetben az Armstrong család néven szerepelnek. Christie, a brit krimi koronázatlan királynője, ezt a művet mint tizenhatodik regényét írta, amelyből több filmadaptáció is született. A legismertebb filmváltozat 1974-ben készült olyan sztárokkal, mint Lauren Bacall, Albert Finney, Ingrid Bergman, Sean Connery és Vanessa Redgrave, és hat Oscar-díjra jelölték. Christie munkássága 147 kisregényt, 15 drámát és 90 regényt foglal magában, e monumentális életmű pedig kiemelkedő helyet biztosít számára a krimiírók panteonjában.
Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen olvasónapló
Miután a Közel-Keleten egy katonai ügy sikeres megoldását követően (Gyilkosság Mezopotámiában), Hercule Poirot elindul hazafelé. Tervbe vette, hogy Isztambulban tölt néhány pihenőnapot, mielőtt visszatérne Angliába.
Utazásának első szakaszában csupán két, egymástól függetlenül utazó fehér társaságára lel, akikkel kívül eső, titokzatos beszélgetésen kívül semmi jelentős nem történik. Isztambulba érve azonban kiderül, hogy sürgős ügy miatt haladéktalanul Londonba kell utaznia. Szerencséjére és némi jóakaratnak köszönhetően sikerül helyet szereznie az Orient expresszen, így kezdetét veszi az izgalmas téli vonatozása.
Bár kint rendkívüli hideg uralkodik, a vonat utasai nyugodtak lehetnek, mivel a fűtés tökéletesen működik, így a megfázás veszélye nem fenyeget. Azonban a havazás a Balkán hegyei között később még okozhat kellemetlen meglepetéseket.
Hercule Poirot egyelőre vacsorájával és a különböző nemzeteket képviselő utastársai megfigyelésével tölti az időt. Nem sokáig maradhat azonban rejtőzködésben, mivel egy ellenszenves amerikai megpróbálja őt testőrnek felbérelni. Az éjszaka leple alatt, miközben a szerelvény a havas tájakon áthaladva zakatol, Poirot furcsa zajokra ébred, és mozgást vesz észre a folyosón.
Másnap reggel fény derül az éjszakai zajokra: az ellenszenves amerikait holtan találják fülkéjében, testét tucatnyi szúrás éri, ráadásul a fülke ajtaja belülről van bezárva. A gyilkosság tudatában az utasok között pánik ül meg, de Poirot azonnal cselekszik, és a kis szürke sejtecskéit munkára fogva két lehetséges megoldást is kínál az ügyre.
Hercule Poirot gyorsan rálel az indítékokra és az ellenszenves amerikai, Ratchett valódi nevére: Cassetti. Cassetti-ről kiderül, hogy néhány évvel ezelőtt Amerikában elrabolt egy kislányt, Daisy Armstrongot, egy katonatiszt gyermekét, majd óriási váltságdíjat követelt a családtól, végül meggyilkolta a kicsit. A regény lapjain egy mesterien felépített történet bontakozik ki, mely tele van izgalmakkal és váratlan fordulatokkal, ahol még egy véletlenül leszakadt gomb is fontos szerepet kap.
Nem meglepő, hogy Agatha Christie e detektívtörténete népszerűvé vált. Minden megvan benne, ami lenyűgözi az olvasók képzeletét: egy különleges helyszín, titokzatos és véres gyilkosság, ismeretlen indítékok, látszólag megdönthetetlen alibik, és a varázslatos belga detektív, Hercule Poirot alakja. „A Gyilkosság az Orient Expresszen” különlegessége abban is rejlik, hogy keletkezését valós események inspirálták.
A gyilkosság áldozatát szinte lemészárolták, testén pedig különféle késnyomokat találtak, ami arra utal, hogy legalább két személy is részt vehetett a támadásban. Ez különösen furcsa, tekintettel arra, hogy a vagon el volt zárva a többitől, így a tettesek közül valaki bizonyosan az utasok közül került ki. Hercule Poirot megoldja ezt a rejtélyes esetet, két lehetséges megoldást is felvázolva.
A megoldás minden bizonnyal meglepő lesz. A történetet emeli a remekül kidolgozott karakterek, akik közül kiemelkedik a báróné, valamint két angol utas, de a titkár és a komorna szereplése is dicséretes. A sötét titok, ami összeköti őket a gyilkosság megoldásával, valóban váratlan. A vonat utasai egyfajta bosszúszomjas ítélőszékévé válnak, ami, valljuk be, nem alaptalan.
Érdekesség, hogy a későbbi áldozat a történet elején megkísérli felbérelni Poirot-t, mivel érzi, hogy élete veszélyben van, de a detektív visszautasítja az ellenszenves amerikai férfi ajánlatát. Másnap az amerikait holtan találják a kabinjában. A vonaton szinte minden nemzet képviselteti magát, amerikai, angol, német, svéd, olasz, francia és természetesen magyar utasok is vannak, köztük egy magyar származású grófné és férje.
Ismerve a történetet, biztosan állíthatjuk, hogy a „Gyilkosság az Orient Expresszen” nem véletlenül vált Agatha Christie egyik legkedveltebb művévé. A regény minden elemet magában hordoz, ami lebilincseli az olvasók figyelmét: titokzatos és véres gyilkosság, ismeretlen indítékok, látszólag tökéletes alibik, valamint a bájos belga detektív, Hercule Poirot személye.
A mű egy különleges alaphelyzetből indul ki, ahol különböző egyéniségek egy elszigetelt csoportján belül szembesülnek gyilkossággal, ami egyfajta fejlett változata a „bezárt szoba rejtélyének”, amelyet Christie maga finomított tovább. Továbbá a „Gyilkosság az Orient Expresszen” azért is kiemelkedik, mert keletkezését valós események inspirálták, részben Christie saját, kalandos utazása az Orient Expresszen, valamint egy amerikai bűnügy hatása is érezhető benne.
