Móra Ferenc: Rab ember fiai olvasónapló

Olvasónaplók, verselemzések2 hónap ezelőtt012 perc

Szereplők:

Apafi Mihály – Erdély fejedelme
Apafi Mihályka – a fejedelem gyermeke, a Szitáry fiúk pajtása
Szitáry Kristóf – Apafi hűséges embere
Szitáry testvérek (Tamás és Ádám) – Szitáry Kristóf fiai
Pipitér – Isten Sziget-i bujdosó, a rongyosok vezére, szegény erdélyi paraszt
Buzáth Gáspár (később Ebeczki uram) – sárvári kapitány
Hajdár basa – nagyváradi kormányzó, Erdély tényleges uralkodója
Cselebi bég – Hajdár basa követe, igaz ember
Piszliczár – hazug görög marhakereskedő, neve beszélő név (piszlicsár: „jelentéktelen, apró-cseprő)
Murmuc – „egy bolond majom”
Iluci – Piszliczár angyali leánya, a kis Ádám kiszemeltje
Rongyosok – Pipitér „hada”: nincstelenek, árvák – gyerekek

Móra Ferenc: Rab ember fiai olvasónapló

Egy rendkívüli esemény kavarja fel Erdély lakóinak életét: Apafi Mihály fejedelem, egy rémálom hatására határozott lépésre szánta el magát, melynek középpontjában egy aranyszárnyú sólyom áll. A különös történet egy álommal vette kezdetét, amiben egy sebes szárnyú sólyom ragadta el a fejedelmi süveget Apafi Mihály kezéből, éppen amikor azt fiának, Mihálykának akarta a fejére helyezni.

Nem sokkal az álom után megérkezett Cselebi bég, aki hírül adta, hogy Hajdár váradi basa sólyma megszökött. Ez az esemény felidézte a fejedelem számára az álomban látottakat, és elhatározta, hogy bármibe kerül is, meg kell találnia a sólymot.

A sólyom felkutatása kulcsfontosságú küldetéssé vált Apafi számára. A kereséshez Szitáry Kristófot, a hűséges vitézét hívta segítségül. A madár visszajuttatásához két selyemerszényt töltöttek meg száz-száz arannyal, melyeket a sólyom szárnyai alá kötöztek, hogy ezzel küldjék vissza a basához.

Az eset, amely Erdélyt foglalkoztatja, több mint egy eltűnt sólyom története; mély szimbolikus jelentéssel is bír. A sólyom itt a hatalom és a felelősség szimbóluma, aminek elvesztése zavart okozott a fejedelem számára. A történet rámutat arra a nyomásra is, amellyel egy uralkodónak szembe kell néznie, amikor külső és belső elvárásoknak kell megfelelnie.

Szitáry Kristóf és két fia elindultak, hogy a sólyommadarat visszajuttassák a basához. Útjuk során Piszlicsár vendégszeretetét élvezték, aki egy csalafinta majom, Murmuc és egy gyönyörű leány, Iluci társaságában élt. Murmuc számos szórakoztató pillanatot szerezett az utazóknak, de a vendéglátás éjszakai fordulata drámai lett: Piszlicsár megtévesztette és kifosztotta vendégeit.

Amikor Szitáryék megérkeztek a basához és átadták a sólyommadarat, a basa felháborodott, azt hitt, Apafi Mihály fejedelem gúnyolódik vele. A félreértés következményeként Szitáry Kristófot foglyul ejtették, míg fiai magukra maradtak, kénytelenek voltak szembenézni a helyzettel az utcán.

Az események sorozata, amely Erdélyben zajlik, több mint egy egyszerű lopásról szól; felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek azok, akik távoli földeken próbálnak szerencsét. A történet rávilágít a bizalom és az árulás közötti éles kontrasztra, valamint a családi összetartás és a próbák által kovácsolt karakterek jelentőségére.

Amikor a legnagyobb szükségben voltak, Szitáry Kristóf fiai, fogvatartásuk idején, egy váratlan segítőre találtak Pipitér személyében. Ő vált az állandó társukká és informátorukká apjuk sorsát illetően, ami lehetővé tette, hogy végül az Isten Szigetére, a rongyosok közé kerüljenek. A megpróbáltatások által megerősödött barátságuk Pipitérrel kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy csel által megtámadják és elfoglalják Sárvár várát, melyet Buzáth uram védett.

Ez az akció nem maradt észrevétlen Apafi Mihály fejedelem számára sem. Nagy meglepetésére felfedezte, hogy fia, Mihályka is a rongyosok között harcol. A fejedelem ígéretet tett, hogy segíteni fog a várat visszaszerezni, és a harc hevében döbbent rá, hogy saját fiai is ott küzdenek a Szitáry fiúkkal együtt.

Az események nem csupán a családi és baráti kötelékek megerősödését tárják fel, hanem azt is bemutatják, milyen hatékony lehet az összefogás és az együttműködés a közös célok elérésében. A történet rámutat arra is, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük azoknak, akik igazságot és változást szeretnének elérni egy zavaros korban.

E fordulatos történet végére Kolozsvár és Erdély igaz ura, Apafi Mihály fejedelem beleegyezése után Szitáry Kristóf végre szabadságát nyerte vissza. A helyzet tisztázódása során kiderült, hogy a Szitáry családtól ellopott kétszáz aranyat a csaló görög, Piszlicsár tulajdonította el.

Az igazság felszínre kerülésével együtt személyes boldogság is várta a családot; Ádám, a kisebbik Szitáry fiú, újra találkozhatott szerelmével, Ilucival. A történet szeretetteljes jelenettel zárul, amikor a Szitáry és az Apafi családok együtt ülnek asztalhoz, és egy boldog vacsorán osztoznak.

A fejedelem nemcsak a szabadságot adta vissza Szitáry Kristófnak, hanem egy nagylelkű gesztussal felajánlotta neki a gaz Piszlicsártól elkobzott hídalmási kastélyt is, amelyet Szitáry örömmel fogadott el. Ez a gesztus nem csupán a Szitáry család újrakezdését jelenti, hanem a tisztesség és becsület helyreállítását is szimbolizálja Erdélyben.