Szereplők:
A Pál utcai fiúk: Boka János, Nemecsek Ernő, Geréb Dezső, Weisz, Kolnay, Barabás, Csele, Leszik, Csónakos, Geréb, Richter.
A vörösingesek: Áts Feri, a két Pásztor, Janó,
További szereplők: a tót, tanárok, szülők, cselédek, szomszédok, őrök,
orvos, ügyvéd, édességárus, diákok, járókelők…
A regényben két fiúbanda harcol egymás ellen, az egyik a Pál utcai fiúk, a másik pedig a vörösingesek. Ezen túl még sokminden más izgalmas esemény is történik.
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk olvasónapló
I. fejezet:
Helyszín: a természetrajzi terem előtti iskolaudvar, időpont: háromnegyed egy. Az iskolát elhagyó diákokat a szokásos törökmézes árus fogadja, aki ma minden termékét 2 krajcárért kínálja, megkétszerezve a korábbi árat. Eközben a Múzeum-kertben egy erőszakos jelenet bontakozott ki.
A „Pásztor fiúk” nevű csoport két tagja, érvényesítve az einstand szabályait — amely a pesti gyerekek körében ismert fogalom, jelentése, hogy az erősebb fiúk elveszik a gyengébbektől a játékszereiket, mintegy hadizsákmányként kezelvén azokat — elvette Nemecsek Ernő összes játékgolyóját. Nemecsek, akit az osztálytársai közül csak Boka, a csoport vezére vett komolyan, így vált az eset áldozatává. Az események kihívást jelentenek a diák közösségi életére nézve, felerősítve a kisebbségben lévők védelmének fontosságát.
II. fejezet:
A Pál utcai grund, ahol a helyi fiúk hadserege állomásozott, egy kis tér, közepe tájon gőzfűrésszel, farakások és szűk utcácskák övezte. Itt, az egykori hadiszállás helyén, a csapat egyetlen közlegénye, Nemecsek Ernő figyelt fel arra, hogy Áts Feri, a vörösingesek vezére behatolt a területükre és ellopta a piros-zöld zászlójukat.
A válaszul Boka János utasítást adott Csele nővérének, hogy készítsen új zászlót piros-fehér színekben, mivel otthon csak ebből az anyagból volt elérhető. A grundon közben elnökválasztásra is sor került: Boka János 11 szavazattal lett az elnök, míg Geréb Dezső 3 szavazatot kapott. Az események újabb fejezetet nyitottak a fiúk közötti rivalizálásban, és tovább erősítették a közösségi összetartozás jelentőségét.
III. fejezet:
Haditerv: Iskolaidő után Boka és két társa behatolt a Füvészkertbe, ahol az ellenséges területen egy cetlit helyeztek el, melyre azt írták: „Itt voltak a Pál utcai fiúk!”. Az akció során Nemecsek Ernő a tóba esett, miközben az ellenséges területen tartózkodtak. Az események hevében a vörösingesek soraiban felfedezték Geréb Dezsőt, aki az ellenséges táborba való bejutás módjáról beszélt, így kiderült, hogy ő áruló.
A vörösingesek célja egyszerű volt: megszerezni a grundot, hogy ott labdázni tudjanak. Boka a megfelelő pillanatban helyezte ki a cetlit, majd a fiúk menekülés közben az üvegházban bújtak el, ahonnan végül sikerült kijutniuk. Az események során a Pál utcai fiúk ügyessége és összetartása ismét bizonyítást nyert.
IV. fejezet:
Rácz tanár úr sürgősen behívta az osztály fiúit, Boka kivételével, hogy közölje velük: az egyletet feloszlatja. Az ülés során előkerült a pecsét, a zászló és a nagy rakás gitt, jelezve az egylet végleges megszüntetését. Közben a grundon Nemecsek Ernő véletlenül fültanúja lett Geréb és a gondnok, a tót (más néven Janó) beszélgetésének, amelyből kiderült, hogy ki akarják kergetni a fiúkat onnan.
Nemecsek azonban nem a Gittegylethez sietett a hírrel, hanem Bokához, amiért árulónak bélyegezték, és kisbetűkkel írták be a nevét a jegyzőkönyvbe: „nemecsek ernő áruló”. A döntés számos vita tárgyát képezte a fiúk között, amely mélyen megosztotta őket.
V. fejezet:
Nemecsek Ernő bátran cselekedett, amikor egyedül visszatért a vörösingesek táborába, hogy visszaszerezze a zászlót, és ezzel leleplezte magát. A merész akciója ellenére büntetésként a tóban kellett megfürödnie.
Később a két Pásztor fiú, akik korábban einstandot követtek el, szintén hasonló büntetést kapott: ők is meg kellett, hogy fürödjenek a tóban. Az események újabb fordulatot jelentettek a fiúk közötti feszültségekben, és igazságot szolgáltattak a korábbi tetteikért.
VI. fejezet:
A grundon kiéleződtek a feszültségek, és ostromállapotot hirdettek. A fiúk haditervet dolgoztak ki, erődöket építettek és homokbombákat gyártottak. Nemecsek Ernő a hadsegédi szerepet töltötte be, ám a többi fiú ezt nem támogatta, mivel korábban árulónak tekintették. Ebben a feszült helyzetben Geréb Dezső megjelent, és visszahozta a zászlót, amit korábban elvettek Nemecsektől, és próbált visszacsatlakozni a csapathoz, de Boka János elutasította őt.
Később Geréb apja érkezett a helyszínre, hogy tisztázza fiának árulás vádját, ám Nemecsek Ernő védte meg Gerébet, állítva, hogy nem ő az áruló. Az események során Nemecsek rosszul érezte magát, így Boka hazakísérte őt. Az események tovább erősítették a grundon uralkodó feszültségeket és bizonytalanságokat.
VII. fejezet:
Iskolaidő után azonnal teljes készültségben voltak a fiúk. Geréb Dezső egy levelet írt, amiben bejelentette, hogy kémkedni megy a Füvészkertbe, mire a csapat visszafogadta. Bár a tervezett csata végül elmaradt, az ellenséges csapat küldöttsége megérkezett hivatalos hadüzenettel.
A találkozón a harc szabályait is megállapították, majd a küldöttség ellátogatott a beteg Nemecsek Ernőhöz is, aki otthon lábadozott. Az események újabb mélységet és komolyságot vittek a fiúk közötti konfliktusba, miközben a közösségi kapcsolatok és az emberi törődés is felszínre került.
VIII. fejezet:
A Pál utcai fiúk küldöttsége a sportszerűség jegyében visszavitte a Füvészkertbe a Geréb által elhozott zászlót, hogy azt a csatában szabályosan visszaszerezhessék. A grundon seregszemle zajlott, majd megkezdődött a csata, ahol a küzdelem hevében egy időre a vörösingesek kerültek előnybe.
A kritikus pillanatban azonban Nemecsek Ernő feltűnt, és minden erejével földhöz vágta Áts Ferit, ezzel döntő fordulatot hozva a csatában, ami után elájult. A Pál utcai fiúk győzelmet arattak. Nemecsek Ernőt, aki már nagyon rosszul volt, hazakísérték, és a hősiességéért kapitánnyá nevezték ki. Az események mélyen meghatározták a fiúk közösségét és tovább erősítették az összetartozás érzését.
IX-X. fejezet:
Nemecsek Ernő tragikusan fiatalon elhunyt, és a gittegylet tagjai csak későn érkeztek meg, hogy bocsánatot kérjenek tőle, miután korábban félreértésből árulónak bélyegezték. Boka János végig kitartott kis barátja mellett a nehéz időkben.
A gyászoló fiúk később megtudták Janótól, hogy a grundra építkezés vár, tehát a játéktérnek, amely oly sok emléket őrzött számukra, hamarosan vége szakad. Ez a hír további szomorúságot hozott a fiúk közösségébe, miközben szembesültek a gyermekkoruk végével és a változás elkerülhetetlenségével.
