Makkai Sándor: Ördögszekér olvasónapló

Olvasónaplók, verselemzések4 nap ezelőtt3 nap ezelőtt011 perc

Makkai Sándor első történelmi regénye, Az Ördögszekér, 1925-ben jelent meg a kolozsvári Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában, majd két évvel később, 1927-ben a budapesti Genius könyvkiadó is publikálta.

A regény hatalmas visszhangot váltott ki, megosztva a közönséget és a kritikusokat egyaránt. A Báthory Anna és Báthory Gábor közötti testvérszerelmet feldolgozó történet heves vitát indított az irodalmi körökben. Míg egyesek üdvözölték a művet, mások az erkölcstelen ábrázolás miatt elítélték.

Makkai Sándor: Ördögszekér olvasónapló röviden

Makkai Sándor Az Ördögszekér című regénye a 17. századi Erdélyben játszódik, és Báthory Gábor és Báthory Anna tragikus testvérszerelmét tárgyalja. A regény megjelenésekor a korabeli kritika erkölcstelennek minősítette a testvérszerelem leírását, ám a mű valódi központi témája nem csupán ez a motívum. A két testvér kapcsolata és annak válsága Báthory Anna tragikus életének egyik fontos állomásaként jelenik meg.

Makkai Sándor, mint az utószavában is hangsúlyozza, a regényben a magyar boszorkányperek hírhedt alakja, Báthory Anna életét örökítette meg. A történet gyermekkora kezdetén kíséri végig a főhős életét, mely szorosan összefonódik testvére, Báthory Gábor fejedelem tragikus sorsával. A cselekmény a szülők nélkül felnövő gyermekek életének bemutatásával indul, majd a történetben helyet kap Báthory Gábor fejedelemsége, valamint Anna szerelmeinek és házasságának alakulása.

Makkai a regényt történelmi hitelességgel és izgalmas leírásokkal tálalja, bemutatva a korabeli Erdély társadalmát, a főurakat és az egyszerű embereket, miközben a fejedelmi udvar világába is betekintést ad. A jól ismert történelmi személyiségekkel, mint Báthory István, Báthory Gábor és Bethlen Gábor, kapcsolatos részletes jellemrajzok segítségével bontakozik ki Anna tragédiája – egy nő sorsa, akinek életében a szerelem fonák módon jelent meg, és aki végül a boszorkányperek áldozataként vesztette el életét.

A regény nemcsak izgalmas cselekményével, hanem alapos, pszichológiailag hiteles lélekrajzaival is magával ragadja az olvasót. Makkai történelmi forrásokra alapozott, igényes prózája rendkívül olvasmányos és élvezetes.

Makkai Sándor: Ördögszekér olvasónapló

A történet a 17. század elején kezdődik, és Báthory Anna, a tragikus sorsú „szépséges Báthory Anna, fejedelmi vér ivadéka” életútját követi végig. Anna élete, melyet a végzet romlás felé sodor, „mint az ördögszekeret ősszel a mezőkön a szél”, a gyermekkortól egészen az összeomlásig ível. A regény részletesen bemutatja a főhős tragédiáját, miközben felnövekvő korában a történelmi Erdély viharos időszakát is ábrázolja.

Báthory Anna korán árván maradt, és egy lengyel mostohával nevelkedett, testvérével, Gáborral együtt nagybátyjuk, Báthori István országbíró ecsedi várában talált menedéket. Bár katolikus neveltetést kapott, ecsedi évei alatt kénytelen volt áttérni a református hitre, miközben nevelésére alig fordítottak figyelmet.

A lápos vidék babonái és mondái élénkítik meg Anna képzeletét, és ahogy a tivornyázó apródok és katonák között nőtt fel, egyre inkább sújtja őt a durva és léha környezet, miközben öröklött vad természete is egyre erősebben mutatkozik meg. Rebi néne kísérteties történetei a Báthori-családot sújtó átkot és a testvérszerelem emlékeit tárják fel, tovább mélyítve Anna tragikus sorsát.

Anna fokozatosan elhiszi, hogy ő is boszorkány, mint családja többi női tagja, és különc viselkedése csak erősíti ezt a hiedelmet. Báthory Erzsébet és Imreffiné, Imreffi János erdélyi kancellár felesége bevezetik őt a „szerelem művészetébe”. A Báthoryak tragikus sorsa végül Annán is beteljesedik: előbb egy török fogolynak, majd saját bátyjának adja magát.

A regény második kötetében az események már szélesebb történelmi kontextusban bontakoznak ki, Bocskay István szereplésével a kor politikai történései kerülnek előtérbe, miközben Anna szerepe háttérbe szorul. A testvérszerelmi botrány után Anna Bethlen Gáborban találja meg az igazi férfit, akiben megváltását reméli, ám hamarosan kiderül, hogy Bethlen már eljegyezte magát.

Anna képtelen bűnbánatra és a szenvedélyeinek lemondására, így lázadó érzelmekkel engedi szabadjára vad és érzéki természetét. Két sikertelen házasság után sorra férfiak szeretője lesz, legyenek azok urak, szolgák vagy cigányok. Végül boszorkányként, fajtalankodó és gyermekgyilkos vádakkal halálra ítélik, de a máglyát mégis elkerüli, mert megszöktetik, így a hóhér üresen találja a börtönt. Az utolsó fejezetekben Bethlen Gábor ravatalánál tűnik fel, majd végül rongyosan, bujdosóként Kismartonban találkozhatunk vele.