Szereplők:
Szentirmay Rudolf
Kárpáthy Abellino
Kárpáthy János
Kis Miska
Wesselényi Miklós
Eszéki Flóra
Mayer Fanny
Chataquela
Fegyverneky báró
Mayerné
Maszlaczky
Griffard bankár
Boltai György
Kutyfalvy András
Eszékiné
Lord Darlington
Eszéki
Tarnavári
Barna Sándor, asztaloslegény
Sára, a szép cigányleány
Tartalomjegyzék:
- I. Egy különc 1822-ből
- II. Alku egy élő ember bőrére
- III. Rousseau sírjánál
- IV. Az ifjú óriások
- V. Egy híres művésznő pályája
- VI. A színházi csata
- VII. Chataquéla
- VIII. A pünkösdi király
- IX. Ezernyolcszázhuszonöt
- X. Egy család átka
- XI. A kísértő a templomban
- XII. Saldirt (Ki van fizetve)
- XIII. A nábob neve napja
- XIV. Váratlan fordulat
- XV. A vadász a veremben
- XVI. A találkozás
- XVII. Egy hazai intézvény
- XVIII. Szegény asszony!
- XIX. A barátné
- XX. Az ünnepély
- XXI. A vadászat
- XXII. A kínszenvedés
- XXIII. A kém
- XXIV. Kívül fény, belül éj
- XXV. Veszélyes kísérlet
- XXVI. Kellemetlen fölfedezések
- XXVII. Kárpáthy Zoltán
- XXVIII. Titkos látogatók
- XXIX. A végintézet
- XXX. Búcsúvételek
- XXXI. A világ nyelve
- Végszó
Jókai Mór: Egy magyar nábob olvasónapló
1822-ben, egy zord, viharos éjszakán, a magyar puszta elhagyatott táján kezdődik a történet. A csendet csak a szél süvítése és az eső kopogása töri meg, miközben Bús Péter, egy nemesi kocsma tulajdonosa, szilárdan áll a sáros vidék közepén. Ezen az éjjelen azonban két rendhagyó látogató érkezik a kocsmába, akikről hamar kiderül, hogy több rejlik mögöttük, mint amit elsőre mutatnak.
Az egyik vendég, akit a helyiek egyszerűen csak Jancsi úrként emlegetnek, egy különc magyar nemes. Bár egy ősi és gazdag család leszármazottja, életvitele inkább a cigányokkal, parasztlányokkal és hajdúkkal való mulatozásban merül ki, méltatlan körülmények között. Megjelenése és viselkedése éles kontrasztban áll az őt körüllengő történelmi és családi hírnévvel.
A másik vendég egy párizsi divat szerint öltözködő, anyagilag teljesen tönkrement aranyifjú. Érkezése célja, hogy megszerezze egy különc, idős magyar úr hagyatékát, amelyről reméli, hogy kihúzza őt az adósságok mocsarából. A kocsmában azonban váratlan fordulat történik: kiderül, hogy a fiatal Abellino és Jancsi úr között rokoni kapcsolat áll fenn, és Abellino azért érkezett, mert tévesen Jancsi úr halálhírét keltették.
A puszta sötét éjszakája alatt bontakozik ki az események szövevényes hálója, ahol a szereplők múltja és jövője összefonódik.
Az ifjú Abellino, aki önbizalommal telve, érzéketlenségével és következetlen életvitelével hívja fel magára a figyelmet, alig várja, hogy megkaparintsa a családi örökséget. Az útjába azonban kemény akadály gördül: öreg rokona, Jancsi úr, aki makacs természete és konzervatív elvei miatt nem hajlandó engedni a fiatalember követeléseinek.
A két rokon közötti vita hamar éles szóváltássá fajul, amely során Jancsi úr türelme végleg elfogy. Az idős férfi a vita hevében, szinte a gutaütés határán, megdöbbentő lépésre szánja el magát: jelentős túlárazással megvásárolja a kocsmát, ahol veszekedésük zajlik. Távozása előtt utasítást hagy a kocsmárosnak, hogy égesse porig az épületet, ezzel végleg elvágva Abellino menedékét. A fiatal férfi így kénytelen a viharos éjszakát a szabad ég alatt tölteni, ahol bosszút esküszik idős rokona ellen.
Abellino azonban nem marad egyedül terveihez: a párizsi elit egyik leggazdagabb pénzembere vállalja, hogy finanszírozza őt, remélve, hogy a hatalmas örökségből busásan megtérül majd a kölcsön és annak borsos kamatai. Az események így nemcsak családi konfliktus, hanem nemzetközi pénzügyi érdekhálók színterévé válnak.
A 19. században számos magyar arisztokrata hagyta el hazáját, barbárnak ítélve az itthoni viszonyokat a nyugati életstílushoz képest. Külföldön gyakran pazarló életmódot folytattak, családi vagyonukat mulatságok és extravagáns életstílus révén élték fel. Ebben a környezetben tűnik fel ismét az ifjú Abellino, akinek sorsát újabb botrányos események formálják.
Gróf Rudolf, egy fiatal, ám már életuntságba süppedt arisztokrata, különös kapcsolatba kerül Chataquéla indiai szépséggel, akit egy tűzeset során ismer meg. Chataquéla, az indiai divatszépség, az akkori társasági élet ünnepelt alakja, aki jelenleg Byron költő felesége. Az indiai nőkről elterjedt hiedelem szerint rendkívül hűségesek férjükhöz, ám válásuk gyorsan megtörténhet, és ha férjük meghal, sokan követik őket a halálba. Ezt az egzotikus legendát azonban a társaság szkeptikusan fogadja, különösen Chataquéla kapcsán.
A tűzeset után Rudolf érzelmileg közel kerül a nőhöz, és szinte rögtön egy veszélyes fogadásba bonyolódik Abellinóval. A feltétel: Rudolf megpróbálja elcsábítani Chataquélát, és ha a nő végül feleségül megy hozzá, majd a férfi halála után követi őt a halálba, a legenda igazolódik. Abellino azonban nagy árat kockáztat: a fogadás szerint, ha mindez megtörténik, köteles saját életét eldobni. Ha ezt nem teszi meg, bárki, aki tudomást szerez a fogadásról, jogosult arra, hogy őt bárhol, bármikor megölje.
A nemzetközi arisztokrácia körében zajló dráma nemcsak a szerelem és a szenvedély kérdéseit boncolgatja, hanem az emberi becsvágy, a veszélyes játékok és az életet eluraló hiedelmek határait is feszegeti.
A színházi csata
A színházi világot lázban tartja a két híres énekes-színésznő, Mainvillné Jozefina és Catalani közötti rivalizálás. Jozefina, aki tehetségével már hosszú ideje arat sikereket, kezd egyesek számára unalmassá válni. A fiatalok egy része úgy dönt, hogy támogatásukat a kevésbé kiemelkedő, ám színpadon frissebbnek ható Catalaninak ajánlják, aki – a pletykák szerint – előnyére válik, hogy nem hozza magával férjét mindenhová.
Az elhatározásuk azonban botrányba torkollik: fizetett zavarókat küldenek Jozefina előadásaira, akik kifütyülik a művésznőt, sőt, virágok helyett hagymákat hajítanak felé a színpadra. Az ellenséges akciók azonban nem maradnak válasz nélkül. Jozefina egyik hűséges rajongója, egy magyar származású asztaloslegény, barátaival együtt szembeszáll a támogatókat toborzó úriemberekkel. A színház folyosóin kitörő dulakodás során a fiatal piperkőcök alulmaradnak, a színésznő tisztelői pedig megvédik Jozefina becsületét.
Miközben a színházban dúlnak az indulatok, Rudolfot, a magyar grófot hidegen hagyják a színpadi viszályok. Érdektelenségéből azonban kizökkenti egy találkozás: az üde és bájos Flóra jelenléte megragadja a figyelmét, és hosszú idő után újra érzelmek ébrednek benne.
A történet meglepő fordulatot vesz, amikor Chataquéla tragikus körülmények között elhunyt. Rudolf, megszabadulva korábban tett felelőtlen fogadása terheitől, Flóra társaságában tér vissza Magyarországra, maga mögött hagyva a színházi intrikákat és az arisztokrata körök nyomasztó légkörét.
A pünkösdi király
Jancsi úr birtokán ismét elérkezett a hagyományos pünkösdi királyválasztás ideje, amelyet a helyiek izgatottan vártak. Az elmúlt hat évben Márton birtokolta a címet, élvezve a győzelemmel járó kiváltságokat. Idén azonban fordulat történt: a Nádudvarról érkezett új csikós, Kis Miska, mindenkit meglepve megdöntötte Márton uralmát, és ő lett a pünkösdi király.
A győzelem után Jancsi úr titkos megállapodást kötött az új királlyal. A terv szerint Kis Miska egy éven át gazdag földesúrként élte az életét Jancsi úr oldalán. A megállapodás részeként kísérte az urat mindenhová, pénzt kapott, kártyázott, verekedett, és – ahol lehetősége nyílt rá – nőket csábított el. Az év elteltével azonban vissza kellett volna térnie egyszerű hajdúként Jancsi úr szolgálatába, hogy kigúnyolják azokat, akik korábban díszes ruházata miatt próbáltak közel kerülni hozzá.
Kis Miska elfogadta a játékot, ám végül túljárt Jancsi úr eszén. Az egy év alatt, mint kalandor, annyi pénzt nyert kártyán, hogy sikerült megvásárolnia egy nemesi címet, amelyhez gyűrű, birtok és címer is járt. Az év végére Kis Miska már nem csupán játékos földesúrként, hanem valódi nemesként állt Jancsi úr elé, egyenrangúként.
A fordulat nem váltott ki neheztelést Jancsi úr részéről. Éppen ellenkezőleg: az idős úr jókedvűen nevetett a helyzet abszurditásán, elismerve Kis Miska ügyességét és eszét. A pünkösdi királyválasztás ezzel az évvel felejthetetlenné vált, és a történet sokáig fennmaradt a környékbeliek emlékezetében.
Egy család átka
A diéta megkezdésével számos ismerős tért haza, és a társasági élet ismét felpezsdült. Ebben az időszakban négy fiatal nő élt a környéken, akik családjuk felelőtlensége miatt könnyelmű életvitelre kényszerültek. Különböző tehetős fiatalemberek tartották el őket, ám mindez kétes és botrányos körülmények között zajlott.
A család egyetlen reménye a legfiatalabb lány, Fanny volt, akinek erkölcsi tisztaságát mindenáron meg akarták őrizni. Ezért egy szigorú nagynéni, Teréz néni vette magához, és eltökélten igyekezett helyes útra terelni a fiatal lányt. Teréz néni egy szerény asztalosmester, Boltay úr lakásában élt bérlőként. Boltay, aki mindig örömmel látta Fannyt, különösen szívélyes viselkedésével tűnt ki. Nála dolgozott az a fiatalember is, aki korábban Párizsban szállt szembe a színházban botrányt keltő úriemberekkel.
Fanny szépsége és bája felülmúlta nővéreiét is, ami hamarosan titokzatos eltűnésével kavart vihart. A korábban nővérei rendszeres látogatói közé tartozó fiatal férfiak figyelmét most Fanny iránti érdeklődésük kötötte le. Az eltűnés rejtélye nemcsak a helyiek pletykáinak középpontjába került, hanem a társaságban is újabb bonyodalmakat indított el.
Abellino, a szép Fanny iránti megszállott érdeklődése korántsem a lány boldogságára, sokkal inkább annak tönkretételére irányul. A férfi titokzatos jótevőként tünteti fel magát, miközben anyagi támogatást nyújt Fanny énekesi tanulmányaihoz. Valódi szándéka azonban nem a lány tehetségének kibontakoztatása, hanem az, hogy lekötelezze őt és alávesse akaratának.
Fanny kíváncsiságát egyre jobban felkelti a rejtélyes támogató személyazonossága. Egy nap az utcán találkozik Rudolffal, és azonnal beleszeret, azt képzelve, hogy a férfi az ő titokzatos jótevője. A valóság azonban hamarosan kiderül: Rudolfnak semmi köze nincs a támogatáshoz, a félreértés pedig mélyen megrázza Fannyt, aki végül minden titkát feltárja nagynénjének, Teréz néninek.
Abellino nem adja fel: újabb és újabb kísérleteket tesz, hogy megalázza és kiszolgáltatott helyzetbe hozza Fannyt. A manipulációi azonban nem maradnak következmények nélkül. Az események végül párbajba torkollnak, ahol Abellino ellenfele nem más, mint a párizsi színházban már bizonyított asztaloslegény, Sándor.
A párbaj pisztolyokkal zajlik, és Sándor kerül ki győztesen. Lövése hajszál híján elkerüli Abellinót, de az incidensnek maradandó következményei vannak: a golyó olyan közel süvít el a piperkőc füle mellett, hogy örökre nagyothallóvá teszi őt. Az események fordulatai végül megszabadítják Fannyt a rá nehezedő fenyegetéstől, és egyértelműen megmutatják, hogy a manipuláció és intrika nem győzedelmeskedhet a tisztesség és bátorság felett.
A nábob névnapja
Jancsi úr névnapja közeledtével nagyszabású ünnepséget szervezett, amelyre minden barátját meghívta, hogy együtt ünnepeljenek, és minden ellenségét is, hogy a régi sérelmeket elsimítsák. A hetedhét országra szóló mulatság egy hétig tartott, ám nem nélkülözte a váratlan fordulatokat: az első napon az összes asszony elmenekült, míg az utolsó napon sok férfi részegen, félig holtan, üres erszénnyel tért haza.
A vendégek között ott lett volna Abellino is, akit Jancsi úr abban a reményben hívott meg, hogy rendezhetik családi konfliktusaikat. Abellino azonban meghívására különös válaszlépést tett: egy koporsót küldött az ünnepségre, amelyen ezüst betűkkel Kárpáthy János neve állt. A morbid gesztus mély sokkot váltott ki: Jancsi úr a látványtól szélütést kapott és összeesett. Bár nehezen, de lassan felépült, a történtek komoly következményekkel jártak.
A felépülés időszakában Jancsi úr szolgáinak nagy része elpártolt tőle, és Abellinóhoz állt, abban a hitben, hogy gazdájuk napjai meg vannak számlálva. Az új gazda szabályai szigorúak voltak: férfiszolgái meg kellett, hogy borotválkozzanak, mivel Abellino nem tűrte meg környezetében a magyaros bajuszt.
Jancsi úr, aki állapotának javulása után ismét erőre kapott, kimért levélben tájékoztatta mindazokat, akik elhagyták őt. Levelében higgadtan közölte, hogy akik nála jobb gazdát találtak, nyugodtan maradjanak új helyükön. A történtek mind a környéken, mind az érintett családban mély nyomot hagytak, tovább szítva a feszültséget Jancsi úr és Abellino között.
Váratlan fordulat
Jancsi úr, aki már nem szívesen hallotta, hogy így szólítják, elhatározta, hogy felkeresi Boltay urat, az asztalost, és megkéri Fanny kezét. Tudatában volt annak, hogy riválisa, Abellino szintén Fanny kegyeiért küzd, és úgy tervezte, hogy házassága révén nemcsak elcsábítja a lányt, hanem vele örökösöket is nemz, megakadályozva ezzel Abellino örökösi jogait. Az akkori törvények szerint ugyanis Jancsi úr birtokát sem eladni, sem másra hagyni nem lehetett, így Abellino mint egyetlen élő rokona automatikusan örökösnek számított.
Fanny kezdetben visszautasította Jancsi úr ajánlatát, de egy éjszaka ráébredt, hogy a házasság közelebb vihetné őt Rudolfhoz, akibe szerelmes volt. Ezért végül mégis beleegyezett az esküvőbe.
Eközben Abellino is lépett: titkos megállapodást kötött Fanny anyjával, akinek erkölcsei megkérdőjelezhetők voltak. Hatvanezer forintot ajánlott a nőnek Fannyért cserébe. Az anya ezután hazugságokkal próbálta meggyőzni Fannyt, hogy Abellino feleségül akarja venni. A rémült lány segítségért fordult Boltayhoz és Teréz nénihez, akik tájékoztatták Jancsi urat a helyzetről.
A helyzetet tovább bonyolította Fanny anyjának újabb manipulációja: egy estélyre szóló meghívót adott át a lánynak, remélve, hogy jelenlétével szentesíti azt a látszatot, hogy kész Abellino szeretőjévé válni. Fanny azonban a meghívó ellenére a férjével, Jancsi úrral jelent meg az estélyen, ami óriási botrányt kavart. Abellino nyilvános megszégyenülése közepette gúnyos megjegyzések céltáblájává vált.
A helyzet tovább eszkalálódott: Abellino konfrontálódott egy jelenlévő ismerősével, ami párbajhoz vezetett. A párbaj tragikus véget ért, gyilkosság történt, amely miatt Abellinónak el kellett hagynia az országot. A botrányos események nyomán Fanny élete végre nyugalmat találhatott, míg Jancsi úr újabb győzelmet könyvelhetett el riválisa felett.
Fanny és Rudolf
Fanny, János úr oldalán élve, mély magányt érzett a pompás kastélyban. A nábob, hogy kedvében járjon, teljesen átépíttette a birtokot, eltávolítva minden elemet, amely korábbi, könnyelmű életmódjára emlékeztetett. A változások ellenére Fanny vigasztalan maradt, egészen addig, amíg szomszédasszonya, Szentirmay Flóra látogatóba nem érkezett. A találkozás sorsszerűnek tűnt: Fanny úgy érezte, az ég küldött számára egy barátnőt. A két fiatal nő hamar szoros barátságot kötött, ám egy vadászat során kiderült egy fájdalmas igazság: Fanny titkos imádottja nem más, mint Flóra férje, Rudolf. A felismerés sokként érte Fannyt, aki ájultan esett le a lóról.
A történet tovább bonyolódott, amikor egy estélyen Rudolf fülébe jutott egy pletyka: Fanny múltját bemocskoló híresztelések szerint a fiatal nő valaha hatvanezer forintért „megvásárolható” volt. A szóbeszéd feldühítette Rudolfot, aki ellenkezni kezdett felesége barátságával. Flóra azonban határozottan kiállt Fanny mellett: visszautasította Rudolf társaságát, kijelentve, hogy a nők nem gyengék, még férjük véleményével szemben sem.
Rudolf haragjában elhatározta, hogy visszaszerzi feleségét azzal, hogy elcsábítja Fannyt. Ám amikor Fanny rádöbbent a férfi szándékára, rémülten vallotta be, hogy már régóta szerelmes Rudolfba – sokkal régebben, mint ahogy azt a férfi gondolta volna. A vallomás megrázta Rudolfot, aki ráébredt, hogy viselkedésével mélyen megbántotta Fannyt. A férfi önkritikát gyakorolt, és hazatért Flórához, hogy bocsánatot kérjen feleségétől, helyreállítva ezzel kapcsolatuk harmóniáját.
Az események mindhárom szereplő életére mély hatással voltak, és rámutattak arra, hogy az őszinteség és a megbocsátás nélkülözhetetlen a valódi emberi kapcsolatokhoz.
Kárpáthy Zoltán
Nem sokkal később Fanny világra hozta fiúgyermekét, Zoltánt. Az örömteli esemény azonban súlyos következményekkel járt: a szülés során Fanny életét vesztette, és a lesújtott János úr mély gyászba zuhant. A nábob fél évvel később követte szeretett feleségét a sírba, végleg búcsút intve a világnak. Fanny fiának születése egyben azt is jelentette, hogy a hazatérő Abellino elveszítette minden jogát a Kárpáthy-vagyon öröklésére.
A kis Zoltán sorsát Rudolf és Flóra vették a kezükbe, hogy biztosítsák számára a szeretetteljes nevelést. Teréz néni is a család birtokára költözött, hogy segítse a kisfiú gondozását, és a Kárpáthy-hagyaték örököse méltó körülmények között nőhessen fel.
A nábob azonban utolsó rendelkezéseiben gondoskodott Abellinóról is. Bár Kárpáthy János életében sok sérelmet szenvedett el tőle, elviselhetetlennek találta a gondolatot, hogy egy Kárpáthy éhezzen. Évi 100 aranyat hagyott Abellinóra, amelyet a férfi minden évben János napján vehetett fel személyesen – egyfajta emlékeztetőként a névnap jelentőségére.
Abellino azonban idővel a társasági élet komikus alakjává vált. Az emberek, akik egykor tartottak tőle, ma már gúny tárgyává tették. Bárhol is jelent meg, kinevették, a múlt árnyai pedig örökké kísértették a valaha ambiciózus férfit, akinek élete végleg a kudarc szinonimájává vált.
Jókai Mór: Egy magyar nábob olvasónapló
Olvasónaplók – verselemzések:
- Olvasónaplók
- 1-2. osztály
- 3-4. osztály
- 5. osztály
- 6. osztály
- 7. osztály
- 8. osztály
- 9. osztály
- 10. osztály
- 11. osztály
- 12. osztály
- 1-4. osztály
- 5-8. osztály
- 9-12. osztály
- Ajánlott olvasmányok
- Elemzések – Verselemzések
- Kötelező olvasmányok röviden
- Versek gyerekeknek
- Versek mindenkinek
- Szerelmes versek gyűjteménye