Történelem

A történelem első írásos emlékei: ki találta fel az írást?

Olvasónaplók, verselemzések1 nap ezelőtt052 perc

A történelem első írásos emlékei: ki találta fel az írást?

Fedezd fel az írás történelmét és a legelső írásos emlékeket! Ki találta fel az írást, és hogyan alakult ki a kommunikáció írásos formája? Tudd meg most!

Az írás felfedezése nemcsak a történelem egyik legnagyobb mérföldköve, hanem a civilizáció fejlődésének alapköve is. Az emberiség számára az írás nem csupán eszköze volt a gondolatok kifejezésének, hanem lehetőséget adott a tudás megőrzésére és átadására, a kultúrák örökségének megőrzésére. De vajon mikor és hogyan kezdődött mindez?

Ki találta fel az írást, és miért vált elengedhetetlenné a társadalmak számára? A válaszok keresése visszarepít minket az ókori civilizációk világába, ahol a szóbeliség világától az írásos dokumentációkig hosszú és izgalmas út vezetett. Cikkünkben részletesen áttekintjük az írás történelmét, a legelső írásos emlékeket és azok jelentőségét, hogy jobban megértsük, miért alakította át ez az egyszerű, mégis forradalmi találmány az emberi társadalmakat.

Miért fontos az írás?

Az írás a történelem egyik legfontosabb találmánya, amely alapjaiban változtatta meg az emberi társadalom működését. A szóbeliség önállóan képes volt kommunikálni, de az írás új dimenziókat nyitott a tudás rögzítésében, az információk megőrzésében és átadásában. Az írás lehetővé tette, hogy a gondolatok ne csupán egy adott pillanatra, hanem hosszú időre is megmaradjanak, így a tudás generációról generációra öröklődhetett.

Az írás különösen fontos szerepet játszott a gazdasági és közigazgatási rendszerek kialakításában. A kereskedelem, a jog, az adók nyilvántartása mind olyan területek voltak, amelyek nélkülözhetetlenné tették az írásos formákat. A különféle dokumentumok, szerződések és rendeletek megírása nélkülözhetetlenné vált a társadalmi és gazdasági tevékenységek megfelelő működtetéséhez.

Emellett az írás lehetővé tette, hogy az emberi történelmet és kultúrát rögzítsük. Az írás segítségével a múlt eseményei, hősei, vallásai és filozófiái örökre rögzítődtek, így megőrizve őseink tudását és tapasztalatait. Az írás tehát nem csupán egy praktikus eszköz volt a mindennapi életben, hanem egy olyan kulcs, amely megnyitotta az ajtót a civilizációk fejlődéséhez és a társadalmak előrehaladásához.

Végső soron az írás nemcsak a múltat örökítette meg, hanem lehetőséget adott arra is, hogy az emberek jobban megértsék a világot, egymást, és a saját helyüket benne. Az írás tehát nemcsak egy eszköz volt, hanem a társadalom és az emberiség fejlődésének alapvető motorja.

Az írás történelmi előzményei

Az írás megjelenése előtt az emberi kommunikáció elsődlegesen szóbeliségre épült. Az ősi társadalmakban az információk szájról szájra, generációról generációra terjedtek, és bár a szóbeli hagyományok hosszú ideig biztosították az emberek közötti kapcsolatokat, hamarosan felmerült a szükségessége, hogy egy tartósabb módon is rögzítsék a tudást és az információkat. A nyelv és a beszéd az emberi fejlődés alapvető eszközei voltak, de ahogy a társadalmak egyre bonyolultabbá váltak, úgy vált szükségessé egy olyan rendszer, amely képes megőrizni az adatokat, történeteket, törvényeket és gazdasági tranzakciókat.

A legkorábbi jelei az írásnak valószínűleg a piktogramok és a szimbólumok formájában jelentek meg, amelyek egyszerű, vizuális jelrendszerek voltak. Az emberek kezdetben nem szavak, hanem képek segítségével próbálták kifejezni mondanivalójukat. A szimbólumok gyakran az állatok, növények, vagy egyéb mindennapi tárgyak ábrázolásai voltak, amelyek a legfontosabb információkat közvetítették.

Ez a kezdeti szakasz különösen fontos volt, mivel a piktogramok nemcsak a mindennapi élet dolgait örökítették meg, hanem segítettek a vallási szertartások és rituálék dokumentálásában is. Az írás korai formái tehát többnyire a gazdasági és vallási szférában jelentek meg, hiszen ezek a területek igényelték a legnagyobb pontosságot és nyilvántartást.

A piktogramok fokozatosan fejlődtek, és egyre összetettebb rendszerekké alakultak át. Az egyes szimbólumok helyett a jelek egyre inkább fonetikai jelölésekké váltak, amelyek a szótagok vagy hangok ábrázolására szolgáltak. Ez a fejlődés a sumér ékírás és az egyiptomi hieroglifák formájában öltött testet, amelyek már a nyelv írásos rögzítésére is alkalmasak voltak. A különböző civilizációk párhuzamosan dolgoztak ezen a rendszeren, de mindegyik a saját kultúrájának és szükségleteinek megfelelően alakította az írási formákat.

Bár tehát az első írásos rendszerek kezdetben nem voltak tökéletesek, és sok esetben korlátozottan használták őket, alapvető fontosságú szerepet játszottak abban, hogy lehetővé tették a társadalmi és gazdasági rendszerek működését, valamint segítettek az emberek közötti kapcsolatok fenntartásában. Az írás történeti előzményei tehát a piktogramok és szimbólumok egyszerű világától a bonyolultabb fonetikai rendszerekig terjedtek, amelyek elősegítették a fejlődést és megteremtették az alapot a későbbi írásformák számára.

Ki találta fel az írást?

Az írás feltalálásának kérdése nem könnyen válaszolható meg, mivel az írás különböző civilizációkban és különböző formákban alakult ki, és nem egyetlen személyhez köthető. Az írás története egy folyamatos fejlődési folyamat, amelyben több kultúra is szerepet játszott, és mindegyik hozzájárult a különböző írásrendszerek kialakulásához.

A legkorábbi ismert írásos rendszer a sumér ékírás, amely kb. 3500-3000 évvel ezelőtt alakult ki Mezopotámiában. A sumérok – egy ókori, a Tigris és Eufrátesz folyók közötti területen élő nép – fejlesztették ki azt az ék alakú jelekkel írt rendszert, amely az első írásos emlékeket hagyta hátra. Kezdetben ez az írási forma gazdasági és adminisztratív célokat szolgált: az emberek az árucikkek számontartására, adózási nyilvántartások vezetésére, illetve különböző szerződések rögzítésére használták. A sumérok nem egyetlen „feltalálótól” származó újítást hoztak létre, hanem a piktogramok és szimbólumok fokozatos fejlődése révén alakult ki az ékírás.

A sumérok és a közeli népek közötti kapcsolatoknak köszönhetően a régióban egyre inkább elterjedt az írás, és más kultúrák is hasonló rendszereket dolgoztak ki. Az egyiptomiak például saját hieroglifákat fejlesztettek ki, amelyek már nemcsak gazdasági, hanem vallási és állami célokat is szolgáltak. Az egyiptomi hieroglifák is szimbolikusak voltak, és kezdetben hasonlóan a sumér íráshoz, a templomi papok és a fáraók használták őket leginkább. A hieroglifák szintén nem egyetlen ember munkájának eredményei, hanem a hosszú évezredek alatt kialakult formák, amelyek a korábbi szimbólumok továbbfejlesztése révén jöttek létre.

Bár tehát nem egyetlen személy, hanem egy sor kultúra és fejlődési folyamat eredményeként született meg az írás, a sumérok egyértelműen az elsők között voltak, akik a legteljesebb formáját adták ennek a tudományos és társadalmi forradalomnak. Az ő ékírásuk volt az első írásos rendszer, amely lehetővé tette a történelem rögzítését, a társadalmi struktúrák megőrzését és az adminisztráció működtetését.

Összességében tehát az írás „feltalálása” inkább egy hosszú fejlődési folyamat eredménye volt, amelyben a sumérok kiemelkedtek, de nem ők voltak az egyetlenek, akik hozzájárultak az írásrendszerek kialakításához. Az írás több ezer év alatt alakult, és minden kultúra a saját szükségleteihez igazította, ezzel teret adva a kommunikáció és a tudás örökítésének új formáinak.

Az írás rendszerei és típusai

Az írás történetében az egyik legérdekesebb aspektus a különböző írásrendszerek és típusok kialakulása. Míg az alapvető cél mindegyik rendszer esetében az volt, hogy az emberi kommunikációt tartós formában rögzítse, a különböző civilizációk más-más módon oldották meg ezt a feladatot. Az írás rendszerei alapvetően három fő típusba sorolhatók: piktográfiai, szótag-alapú és fonetikai írás.

1. Piktográfiai írás

A legkorábbi írásformák közé tartozik a piktográfiai írás, amely képek és szimbólumok segítségével rögzíti az információkat. A piktogramok egyszerű ábrák, amelyek közvetlenül a valóságot ábrázolják, és így könnyen érthetők voltak. Az ókori civilizációk, mint a sumérok, kezdetben ilyen képi jelekkel próbálták rögzíteni az árucikkek számát, vagy a fontos eseményeket. Az ékírás, amely a sumérok híres írásrendszere volt, szintén piktogramokból alakult ki, bár később bonyolultabb, fonetikai jelekkel bővült.

2. Szótag-alapú írás

A szótag-alapú írásrendszerek esetében a jelek nem csupán egy-egy tárgyat, hanem hangokat is kifejeztek. Minden egyes jel egy adott szótagot, hangot jelentett. A legkorábbi szótag-alapú írások közé tartozik a sumér ékírás és a japán hiragana és katakana rendszerek. A szótagok használata már elméletileg sokkal rugalmasabb volt, mint a piktogramoké, hiszen egy adott jel többféle szót is kifejezhetett, attól függően, hogy hogyan használták.

A szótag-alapú írás rendszereiben a különböző szimbólumok nemcsak konkrét tárgyakat vagy cselekvéseket jelöltek, hanem a nyelv fonetikai elemeit is. A sumérok például a gazdasági adminisztrációkban egyre inkább elmozdultak a piktogramok használatától a szótagokat és hangokat rögzítő jelek alkalmazására, hogy még pontosabban tudják rögzíteni a beszélt nyelvet.

3. Fonetikai írás

A fonetikai írásrendszerek már a nyelv hangjainak, szavainak és azok kombinációinak rögzítésére építenek. Ez a típusú írás a legfejlettebb és legelterjedtebb a modern nyelvekben. A fonetikai írás legnagyobb előnye, hogy a jelek egy-egy hangot jelölnek, így az írás és a beszéd közvetlen összefüggést mutat. Az egyiptomi hieroglifákban is megjelentek fonetikai elemek, de az igazi fonetikai írásrendszert a föníciaiak alakították ki, akik az első olyan írásrendszert hozták létre, amely kizárólag a hangokat és a mássalhangzókat rögzítette.

A föníciai írás és annak továbbfejlesztett formái, mint a görög és a latin írás, az alapját képezik a mai modern írásrendszereknek. A föníciai írás szinte minden nyelv esetében alapot adott a betűrendszereknek, amelyeket ma is használunk. A fonetikai írás hatalmas előrelépés volt, mivel egyszerűbbé tette az írást és az olvasást, hiszen mindössze néhány karakter is elegendő volt a szavak kifejezésére.

4. Más fontos írásrendszerek

Az írás történetének gazdagságát tovább növeli az olyan egyedi írásrendszerek jelenléte, mint a kínai karakterek, amelyek egy sajátos karakterkészletet alkalmaznak. A kínai írás a logográfiai írás rendszere közé tartozik, ahol minden jel egy-egy szót vagy fogalmat jelent. Ezt a fajta írást más ázsiai országokban is használták, például Japánban és Koreában, bár a koreai írásrendszer végül a fonetikus elvű hangul formájában alakult ki.

Az írás fejlődése és hatása

Bár az írás rendszerei kezdetben eltértek egymástól, mindegyik hozzájárult ahhoz, hogy az emberi tudás és kultúra megőrződjön, és hogy a társadalmak fejlődhessenek. Az írás egyre inkább lehetővé tette az információk gyorsabb és pontosabb terjedését, amely a kereskedelem, a közigazgatás, a vallás és a tudomány területén is hatalmas változásokat hozott. Az írás fejlődése tehát nem csupán egy technikai újítás volt, hanem alapjaiban változtatta meg az emberi társadalom működését, és teret adott a modern kultúrák és nyelvek kialakulásának.

Az írás hatása a társadalomra

Az írás megjelenése alapjaiban változtatta meg az emberi társadalom működését. Míg a szóbeliség a közvetlen, szemtől-szembe történő kommunikációt tette lehetővé, az írás lehetőséget biztosított arra, hogy az információk rögzítésre kerüljenek és hosszú távon is fennmaradjanak. Az írás nem csupán a nyelv és a kommunikáció fejlődésében játszott kulcsszerepet, hanem alapjaiban formálta a gazdaságot, a vallást, a jogot, és a társadalmi hierarchiákat is.

1. Az írás szerepe a gazdaságban

Az egyik legfontosabb terület, ahol az írás jelentős hatást gyakorolt, a gazdaság volt. Az ősi társadalmakban, ahol a kereskedelem és a mezőgazdaság alapvető fontosságú volt, az írás lehetővé tette az áruk, adók és egyéb gazdasági tranzakciók pontos nyilvántartását. Az első írásos emlékek, például a sumér ékírás, gyakran az áruk rögzítésére, az adóslevelek és szerződések dokumentálására szolgáltak. Ezzel nemcsak a gazdasági tevékenység, hanem a társadalmi igazságosság és a rend fenntartása is biztosítva lett.

Az írás segítségével a kereskedők, a hatóságok és a vállalkozások nyomon követhették üzleteiket, szerződéseiket, valamint biztosíthatták a központi hatóságok számára az információk gyors áramlását, ami a gazdaság hatékonyabb működését eredményezte.

2. Az írás és a vallás

A vallási élet is jelentős változásokon ment keresztül az írás megjelenésével. A vallási szövegek, mint például az egyiptomi halotti könyv vagy a zsidó Biblia (Tanakh) kezdeti formái, mind írásban maradtak fenn. Az írás lehetővé tette, hogy a vallási tanítások rögzítve legyenek, így biztosítva a hívők számára azok megértését és követését.

A vallási vezetők, mint a papok és a fáraók, már nem csupán szóban, hanem írásos formában is közvetíthették az isteni akaratot. Az írás tehát nemcsak a vallás szertartásait, hanem a vallási filozófiák és tanítások terjedését is elősegítette, sőt, a vallásos szövegek gyakran hatalmi eszközként szolgáltak, megerősítve a vezetők pozícióját a társadalomban.

3. Az írás és a jogrendszer

Az írás megjelenése a jogrendszerek kialakulásában is kulcsszerepet játszott. Az ősi jogi szövegek, mint például Hammurapi törvényei, rögzítették a társadalom számára a törvényeket és szabályokat. Az írás lehetővé tette, hogy a törvényeket mindenki számára elérhetővé tegyék, ezáltal biztosítva az igazságosságot és a jogállamiságot. Az írásos törvények és rendeletek segítettek a bűnözés megelőzésében és a társadalmi rend fenntartásában, hiszen az emberek tisztában voltak a következményekkel, ha megszegik azokat.

Az írás tehát nemcsak a jogalkotás és a jogérvényesítés szempontjából volt fontos, hanem a jogállamiság és a hatalom ellenőrzésének biztosítása is az írás segítségével valósult meg.

4. Az írás és a társadalmi hierarchia

Az írás jelentős hatással volt a társadalmi hierarchiák kialakulására is. Az írás, mint különleges tudás, először a papok, az uralkodók és az adminisztrátorok számára volt elérhető, míg a köznép számára gyakran még hosszú időn keresztül hozzáférhetetlen maradt. Ez a tudásbeli különbség alapvetően hozzájárult a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez.

A társadalom egyes csoportjai (például az írástudók és papok) a tudás birtokosaként különleges hatalommal rendelkeztek, mivel ők voltak azok, akik képesek voltak az írásos dokumentumok értelmezésére és kezelésére. Így az írás nemcsak egy kommunikációs eszköz volt, hanem a hatalom és a befolyás fenntartásának egyik alapvető eszköze is.

5. Az írás hatása a tudományra és a kultúrára

Az írás nemcsak a gazdaságot, vallást és jogot formálta, hanem hozzájárult a tudományos gondolkodás és a kultúra fejlődéséhez is. A tudományos ismeretek rögzítése, a matematikai számítások, a csillagászat és a filozófia alapjainak leírása mind az írásnak köszönhetően váltak tartós és átadható tudássá.

Az írás lehetővé tette a kulturális örökség megőrzését is. Az ősi civilizációk irodalma, művészete és filozófiája olyan írásos emlékek formájában maradt ránk, mint az eposzok, költészeti művek, vagy éppen építészeti leírások, amelyek a mai napig alapot adnak a történelmi kutatásoknak és a kulturális értékek megértésének.

Az írás tehát alapvető hatással volt minden társadalmi szintre, formálva a gazdaságot, a vallást, a jogrendszert, a társadalmi hierarchiákat, a tudományt és a kultúrát. Az írás nemcsak egy eszközzé vált a kommunikációban, hanem a társadalmi fejlődés egyik motorjává is, amely lehetővé tette a tudás rögzítését és átadását, és ezáltal hosszú távon segítette az emberi társadalom fejlődését.

A legelső írásos emlékek és azok felfedezése

A legelső írásos emlékek felfedezése kulcsfontosságú pillanata a történelemkutatásnak, hiszen ezek a leletek nemcsak a múltba vezetnek vissza minket, hanem segítenek megérteni az emberi kultúra fejlődését, a társadalmak szerkezetét, és a kezdeti adminisztratív és vallási rendszerek működését. Az írás megjelenésével az emberi történelem olyan szakaszba lépett, ahol a szóbeliség mellett végre tartós formában is megőrízhetők lettek az információk, események és történetek.

1. Sumér ékírás – Az első ismert írásrendszer

A legkorábbi írásos emlékek közé tartoznak a sumérok által használt ékírásos táblák, amelyek Mezopotámia területén, a mai Irak területén kerültek elő. A sumér ékírás az egyik legrégebbi ismert írásrendszer, amely körülbelül 3500-3000 évvel ezelőtt alakult ki. Kezdetben ez a rendszer piktogramokból, azaz egyszerű képekből állt, de idővel egyre inkább fonetikai jelekkel is bővült. Az ékírást a sumérok elsősorban gazdasági célokra használták, például árucikkek nyilvántartására, adózási és szerződési dokumentumok készítésére. Az egyik legfontosabb felfedezett ékírásos tábla a „Uruk táblák”, amelyeken a számadatok és az áruk listázása található.

A sumérok írása nemcsak a gazdaság működését segítette, hanem alapot adott a későbbi, bonyolultabb írásrendszerekhez is. Az ékírásos táblák felfedezése rendkívül fontos, mert ezek az első olyan dokumentumok, amelyek lehetővé tették számunkra, hogy egy teljesen új módon rögzítsük a történelem első írásos emlékeit.

2. Az egyiptomi hieroglifák – Vallási és adminisztratív dokumentumok

A másik jelentős írásos emlékeket az egyiptomi hieroglifák képviselik, amelyek az ókori Egyiptomban alakultak ki és szintén kiemelkedő fontosságúak az írás történetében. A hieroglifák képek és szimbólumok kombinációjából álltak, és elsősorban vallási, templomi és udvari dokumentumok készítésére szolgáltak. Az egyiptomiak már i. e. 3100 körül használni kezdték a hieroglifákat, és a szövegek gyakran fáraók és isteni lények dicsőítésére, valamint halotti szertartásokhoz kapcsolódtak.

A híres egyiptomi piramisok belső falain található hieroglifák és a papiruszokon írt szövegek révén sok fontos vallási és történelmi adat maradt fenn. Az egyik legismertebb felfedezés a „Rosetta-kő”, amely lehetővé tette a hieroglifák megfejtését, mivel háromféle írásrendszert tartalmazott: hieroglifákat, démotikus írást és görög írást. Ez a felfedezés kulcsfontosságú volt a hieroglifák megértésében, és jelentős előrelépést hozott az egyiptomi kultúra tanulmányozásában.

3. A kínai karakterek – A logográfiai írás

Kínában szintén találhatunk rendkívül régi írásos emlékeket, amelyek a logográfiai írás egyik legősibb formáját képviselik. A kínai karakterek első változatai a mai napig megmaradtak, és ezek az írásjelek már i. e. 1200 körül, a Shang-dinasztia idején jelen voltak. A legfontosabb felfedezés a „Jinwen” vagy „bronzkorszak-beli írás”, amely a régi bronz edényeken található feliratokban szerepel. A legkorábbi ismert kínai írások a rituális feliratok és jóslatok formájában jelentek meg, amelyeket a királyi udvar használt, hogy kapcsolatba lépjenek az istenekkel.

A kínai írás fejlődése egyedülálló módon az idők során szinte változatlan maradt, és a mai napig a kínai nyelv és kultúra egyik alapvető részét képezi. Az írás kifejlődése a történelmi korszakokkal párhuzamosan haladt, és a kínai karakterek, amelyek már a kezdetektől szoros kapcsolatban álltak a vallási és politikai hatalommal, a kulturális örökség megőrzésének egyik legfontosabb eszközei voltak.

4. Felfedezések és jelentőségük

A legelső írásos emlékek felfedezése nemcsak a régészet számára hozott jelentős előrelépést, hanem az írás fejlődésének megértésében is fontos szerepet játszott. Minden egyes újabb felfedezés rávilágít arra, hogy az írás nemcsak egyetlen kultúra találmánya, hanem több különböző civilizáció párhuzamos törekvése, amelyek mindegyike az emberi kommunikáció és tudás megőrzésének szükségességét felismerve alkotta meg saját írásrendszerét. Az első írásos emlékek tehát nemcsak az ókori világot, hanem az emberi történelmet is összekapcsolják, és a múlt megértéséhez elengedhetetlenek.

Ezek az írásos emlékek lehetővé tették, hogy a különböző civilizációk hagyományait és tudományos vívmányait megőrizzük és átadjuk az utókor számára, így ma már a régészeti leletek és az írásos dokumentumok nélkül elképzelhetetlen lenne az emberi történelem pontos rekonstruálása.

GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések)

Mi volt az első írásrendszer?
- Az első ismert írásrendszer a sumér ékírás, amely Mezopotámiában alakult ki körülbelül 3500-3000 évvel ezelőtt. Kezdetben piktogramokból állt, majd idővel fonetikai jelekkel bővült.
Mikor és hol találták meg az első írásos emlékeket?
- Az első írásos emlékek Mezopotámiában, a sumérok által használt ékírás formájában jelentek meg. Az egyik legkorábbi felfedezés az Uruk táblák, amelyeket az i. e. 3500-3000 körüli időszakra datálnak.
Milyen célt szolgáltak az első írásos emlékek?
- Az első írásos emlékek elsősorban gazdasági és adminisztratív célokat szolgáltak, mint például az áruk nyilvántartása, adózás, vagy szerződések dokumentálása. A vallás és a történelem rögzítése is jelentős szerepet kapott.
Mi a különbség az ékírás és a hieroglifák között?
- Az ékírás a sumérok által használt írásrendszer volt, amely ék alakú jelekkel készült, és elsősorban gazdasági célokat szolgált. A hieroglifák pedig az egyiptomiak által használt szimbólumok voltak, amelyek vallási, templomi és állami célokra készültek, és gyakran bonyolultabb szimbólumrendszert alkalmaztak.
Miért volt szükség írásra az ókori civilizációkban?
- Az írás lehetővé tette az információk hosszú távú megőrzését, a társadalmi és gazdasági rendszerek működtetését, valamint a vallás és a jogrendszerek rögzítését. Az írás segítségével lehetett nyomon követni a kereskedelmet, adókat, szerződéseket és történelmi eseményeket.
Miért olyan fontosak a hieroglifák és a sumér ékírásos táblák?
- A hieroglifák és a sumér ékírásos táblák az emberi történelem első írásos emlékei, amelyek alapvető fontosságúak a civilizációk és kultúrák fejlődésének megértésében. Segítenek feltárni az ókori társadalmak működését, vallási és gazdasági rendszerét, valamint az első jogi és adminisztratív iratokat.
Mi a jelentősége a Rosetta-kőnek?
- A Rosetta-kő az egyiptomi hieroglifák megfejtésének kulcsa volt, mivel háromféle írásrendszert tartalmazott: görög, démotikus és hieroglifák. Ennek a felfedezésnek köszönhetően sikerült megfejteni az egyiptomi hieroglifákat, és megérteni az egyiptomi kultúra és történelem fontos dokumentumait.
Mikor alakult ki a kínai írásrendszer?
- A kínai írásrendszer már i. e. 1200 körül, a Shang-dinasztia idején jelent meg. Az első kínai írásos emlékek bronz edényeken található feliratok formájában kerültek elő, és a rendszer később jelentős hatást gyakorolt a kínai kultúra és a logográfiai írásformák fejlődésére.
Mi volt az első írásos dokumentum?
- Az egyik legkorábbi írásos dokumentum a sumér ékírásos táblák egyike, amely gazdasági nyilvántartásokat tartalmazott. Az ilyen dokumentumok segítettek a kereskedelem és a társadalmi rendszerek működtetésében.
Miért fontosak az első írásos emlékek?

Az első írásos emlékek nemcsak történelmi és kulturális jelentőségűek, hanem hozzájárultak ahhoz, hogy az emberi tudás és információ megőrződött és továbbadhatóvá vált. Ezek az emlékek alapvetőek a civilizációk történetének megértésében és a múlt kultúráinak rekonstruálásában.